Budapest, 1970. (8. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: Az 1440-ben épült Úri utca 31 sz. ház az olasz gótika hatását mutatja.Gink Károly felvétele

diumában is tárgyalnak, amikor még csak alapelveket és koncepciókat dolgoznak ki; később ezek érettebb és kidolgozottabb formában ismét a bizottságok vagy a plénum elé kerülnek, s akkor helyes és célszerű a sajtó útján a közvéleményt tájékoztatni. Az új választási rendszer tapasztalatai Ezután az új választási rendszer tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos további tervekről kérdeztük vendégünket. KÁLLAI GYULA: Új választási rendszerünk tapasztalatai kedvezőek. Az egyéni választókerületi rendszer bevezetése megerősítette a képviselők és a választópolgárok, valamint a képviselők és a helyi szervek közötti kapcsolatokat, együttműködést. A tömegek szava és akarata a képviselőkön keresztül most közvetlenebbül, hatékonyabban érvényesül az ország politikáját formáló parlamentben. Az országgyűlési felszólalásokon lemérhető, hogy a képviselők alaposabban ismerik választóik véleményét, problémáját. A képviselők országgyűlési szereplése alapos felkészülésről, eleven tömegkapcsolatokról tanúskodik. Mindez növelte a parlamenti képviselők tekintélyét, befolyását, a választók bizakodó várakozással kísérik szereplésüket. Természetes dolog az is, hogy a választók helyi, kommunális ügyek megoldásában is segítséget kérnek a képviselőktől. Örvendetes viszont, hogy a képviselők a helyi jellegűnek vélt problémák tükrében meglátják az országos összefüggéseket is. Példaként megemlítem, hogy a hazai energiastruktúra átalakítása nyomán égető helyi és országos problémává vált egyes bányavidékek iparfejlesztése, a felszabadult bányászok foglalkoztatása, s ezen problémák megoldásában, a tervek kidolgozásában nagy szerepe volt és van az érintett bányavidékek képviselőinek, parlamenti felszólalásaiknak. Választási rendszerünk ma is lehetővé teszi több jelölt állítását és a legmegfelelőbb személy megválasztását. Annak érdekében, hogy a választópolgárok a jövőben — ha ezt megkívánják —jobban és több esetben éljenek ezzel a lehetőséggel, vizsgálj uk, hogyan lehetne a választási eljárást módosítani, a jelölőgyűlések szerepét és súlyát növelni, s olyan szavazási procedúrát bevezetni, amelyben a választópolgár — több jelölt esetén — a szavazólapon megjelöli az általa választott személy nevét. Vagyis megszűnik az eddig volt sorrendi előny, ami gyakran érdektelenek szavazataival juttathatta mandátumhoz azt, akinek neve a jelöltek közül elsőnek szerepelt. A terv szerint a jövőben az olyan szavazócédula, amelyen a választó nem jelöli meg, több jelölt esetén, hogy személy szerint kire szavaz, érvénytelen lesz. A mandátum pedig azé, függetlenül sorrendi helyétől, aki több nevére szóló szavazatot kapott. Természetes, hogy a képviselőcsoportok munkájával kapcsolatban lapunkat különösen érdekelte, hogyan látja az Országgyűlés elnöke a budapesti képviselőcsoport munkáját. KÁLLAI GYULA: A területi csoportoknak az a feladatuk, hogy összehangolják az egy megyében működő képviselőknek a választók között végzett munkáját; elősegítsék felkészülésüket az ülésre, összegyűjtsék és általánosítsák a helyi tapasztalatokat. Ennek érdekében a területi képviselőcsoportok az Országgyűlés ülésszakát megelőzően rendszeresen tanácskoznak, megvitatják a várhatóan napirendre kerülő kérdéseket, s a velük kapcsolatos konkrét teendőket. A csoportok részletes tájékoztatót adnak a napirendre kerülő kérdésekkel összefüggő helyi problémákról. A csoportok munkáját a Hazafias Népfront szervezi, a helyi párt- és állami szervek támogatásával. A népfront bizottságok szervezik a képviselők és választóik találkozóit is. A megyei csoportok gyakran szerveznek kollektív látogatásokat is a területükön levő üzemekben és intézményekben, hogy a képviselők a helyszínen gyarapítsák ismereteiket és ápolják kapcsolataikat a választókkal. A budapesti képviselőcsoport A budapesti képviselőcsoportnak is hasonló szerepe és feladata van, mint a megyeieknek. Helyzete azonban speciális, lényegesen eltér a megyei csoportokétól. Ez abból az objektív tényből adódik, hogy a főváros az ország politikai, gazdasági, kulturális-tudományos központja. Itt dolgozik ipari munkásságunk zöme, itt összpontosulnak a legfontosabb államigazgatási szervek, tudományos-kulturális intézmények. A választópolgárok összetétele, s ezt tükrözve a képviselőcsoport összetétele, népesebb és heterogénebb. A területi csoportokkal ellentétben, itt nehezebb a problémák áttekintése. A fővárosban élő képviselőknek ugyanis fokozottan országos szemszögből kell mérlegelniök és vizsgálniok a felmerült problémákat, mivel ezek a legtöbb esetben ténylegesen országos jelentőségű ügyek is. A fővárosi képviselők nagy helyzeti előnynek tekintik, hogy az ország politikai és igazgatási központjában működhetnek. Az a tény azonban, hogy közvetlenebbül, áttételek nélkül jutnak információkhoz, sőt, gyakran vezető beosztásuknál fogva maguk is részesei az állami szintű döntéseknek, azzal jár, hogy a csoport munkája más formákat ölt, mint a megyei csoportoké. A budapesti csoport létszáma a legnagyobb: 66 képviselőből áll. Tehát ezt a csoportot nehezebb mozgatni, értekezletre egybehívni, mint pl. a Nógrád megyeit, ahol 8, a Heves megyeit, ahol 12, a Komárom megyeit, ahol 10, vagy a Somogy megyeit, ahol 12 ß