Budapest, 1970. (8. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Régi szakácsok emlékezete

Zolnay László HHSiüU Eresztvényi Ferencnek, Zsigmond király fő szakácsmesterének címere, 1414. ;Orsz. Levéltár) Molnár János repr. Régi budai szakácsok emlékezete Érdekes foltja a budai középkor történetének az itteni szakácsok és az ún. királyszakácsok históriája. őseik még a szentkirályoknak szolganépei voltak, csakúgy, mint a solymárok, eb-hordozók, borszállítók, szekeresek, erdőóvók, bölényvadászok és társaik. Egyik-másiknak nevét is ismerjük a XII. század eleje óta. Később a szerteszórt szakácsfalukat felszámolták, azonban a somogyi Szakács-országnak — Szakácsinak, Kölkednek, Vidnek — családjai a budai udvar szakácsai lettek. E nemesi rendre került szakács-dinasztiáknak tagjai — így Simon fia Jób mester, „a királyi szakácsok rektora" már ott dolgozik a tatár-űzte IV. Béla mellett. Ivadékaiknak egyike pedig — az öreg Szakácsi Gondos Illés — mintegy három évszázaddal később — nyárssal és szablyával a kezében ott hullik el a mohácsi mezőn. Éppen akkor, amikor urának, II. Lajos királynak — már soha el nem fogyasztott — utolsó ebédjét készíti. Nemzetségeik így átkarolják a magyar középkor századait! Királyi, királynéi szakács-szervezetek De nem csak a magyar uralkodónak, királyi alapítású egyházaknak, főembereknek, hanem a királynénak is megvannak a maga szakács-nemzetségei. így 1278-ból tudjuk, hogy a királynéi szakácsoknak — az Esztergommal határos — Dorog a faluja! De királynéi szakácsok lakják a Veszprém megyei Vámos falut is. A királyszakácsok szervezetéről Kun László királynak egy 1273. évi oklevele tájékoztat. Eszerint László király, Simon fiának, szakácsai rektorinak a Sáros megyei Copirnicha (Kapornicza) nevű birtokot adományozza. Érdeme: mind Lászlót, mind atyját, V. Istvánt, mind pedig IV. Béla királyt (1235—70) hűségesen szolgálta. De — mint már vénecske ember — ott verekedett a csehek ellen Kun László királyunk győri csatájában, majd pedig Kapornicza vára alatt vitézkedett s mindkét alkalommal hősi sebeket kapott és adott. Simon fia Jób mester személyében így IV. Béla királyunk konyha-séfjének sorsába nyerünk bepillantást, ő a legrégebbi, neve szerint ismert királyi szakács! Kardforgató nyársforgatók Egy 1264. évi diplománk arról tudósít, hogy e derék nyársforgatók ezúttal a nyárs helyett szablyákat forgattak. Ruházatukat pedig nem állatoknak, hanem embernek vére festette veresre. Ebben az esztendőben ugyanis — amikor IV. Béla király elfoglalta István ifjabb királynak fészkét, Sárospatakot —, Rátót nembéli István úr az ifjabb királynénak, Kun Erzsébetnek harcos jobbágyaival, pohárnokaival és szakácsaival együtt fogságba ejtette IV. Béla egyik hadseregparancsnokát, az Aba nembeli Wata fiát, Lászlót. Rátót István nem sokat teketóriázott: Aba Lászlót, mint árulót még a csatatéren lefejeztette. Ezt követően Rátót Istvánnak ez a harcos jobbágyokból, pohárnokokból és szakácsokból álló csapata egyesült István ifjabb királynak Erdély felől érkező seregtesteivel. Ekkor azután Pest mellett, Isaszegnél döntő csapást mértek IV. Béla királynak egyesült seregére. A szakácsok nem csirkék gigáját metszették el ezúttal. Az isaszegi győzelem után az ifjabb király, István, még a helyszínen fejét vétette apja, IV. Béla király fő hadvezérének, Prenszel Henrik budai várkapitánynak, egyben Bars megye ispánjának. Szakács-idillium a Margitszigeten Apa és fiú, IV. Béla és V. István viszályánál nem sokkal derűsebb az a bonyodalom, amelybe pár évvel később Kun László király keveredett saját hitvesével. Ennek során a tüzes vérű király 1287-ben a margitszigeti apáca zárdába csukatta ifjú feleségét, a nápolyi Anjou Izabellát (magyar királynéi néven: Erzsébetet). így aztán vígabb életét zavartalanul éldegélte a szépséges kun leánnyal, Éduával. A később kiszabadított királynénak — ki utóbb férjének kikapósságát is megbocsátotta — 1289. nov. 30-án Budán kiadott okleveléből tudjuk azt, hogy szigeti rabsága idején, az éjt is nappallá téve, hűségesen szolgálta őt a somogyi Szakácsiból eredő Kölkedi Lodomér fia, a királyasszony szakácsa. A királyné Csabát és tisztes számú atyjafiát — Fábián fiát, Andrást, A XV. sz-i Bécsi udvari kártyasor alakjai (Bécs, Kunsthistorisches Museum) Magyar halász Pincemester Pohárnok 38