Budapest, 1970. (8. évfolyam)

7. szám július - Somogyi Árpád: Régi pesti ötvösművészet

Czagány István . ; : Egy budavári ház fi története képekben Az épület Úri utcai főhomlokzata 1944 előtt Az északi kapukeret a háború alatt megsemmisült neobarokk dísszel Az I. ker. Úri utca 48—50. számú lakóház a Várnegyed egyik legszebb, nagyszabású barokk palotája. Eredetileg két, utcavonalon álló gótikus lakóházból, egy délről hozzájuk csatlakozó reneszánsz udvari szárnyból és egy bástyasétányi barokk épületrészből vonták össze hatszáz év leforgása alatt. A két XV. századi lakóház közül az egyik a Budavára középkori társadalomtörténetéből ismert Hintenausz Farkas tulajdona volt 1499—1510 között. A mai 48. számú fél épület a török hódoltság végén rombadőlt és csak a földszintje maradt meg a ma is látható két ülőfülkesoros kapualjával, déli keresztboltozatos és északi dongaboltozatos szobájával. Prunner György kamarai tanácsos építtette újjá 1698 után, majd 1737-ben Zichy Miklósné Berényi Zsuzsanna vásárolta meg, aki egyesítette a szomszédos 50. számú házzal. Halála után férjére, Zichy Miklósra szállt át az akkor már nagyméretű palota. Őtőle az Udvari Kamara vette meg 1763-ban és Albrecht szásztescheni herceg kormányzói palotájául használta. Az 1776-ban megalapított világhírű, bécsi Albertina tulajdonosa, a mélyen kultúrhumanista Albrecht herceg kilenc évet töltött ebben az épületben a Budavári Palotába 1772 után történt átköltözéséig. Valószínűleg ekkor készült az utcai homlokzat ma is megkapó barokk szemöldökpárkányos architektúrája, amely csupán a Táncsics utcai volt Zichy-palota előkelő műformáival mutat figyelemre méltó rokonságot. A korából és társadalmi osztályából kiemelkedően művelt helytartó távozása után Orczy Józsefné Zichy Borbála birtokába került 1813-ig. Végül a katonai kincstár tulajdona lett és a múlt század végén már mint a magyar honvédelmi miniszter palotája volt ismeretes. A második világháború alatt súlyosan megsérült, majd több mint tíz évi, egységes terv nélküli építgetése után 1966-ban befejezték a rendbehozatalát. Bástyasétányi barokk szárnya helyére 1967-ben új, öröklakásos OTP lakóház került. Ma is fokozott figyelemre tarthat igényt az 50. számú fél ház gótikus kapualjának négyzetes, XIV. századi ablaka, szegmentíves ülőfülkéje, és csúcsíves ajtókerete, az utcai homlokzat két monumentális, golyvázott koronázó párkányú, barokk kapukerete és a déli mellett az egykori, középkori lovaskapu maradványa; ugyanígy az a német barokk rendszerű architektúrája, amely karakteresen elkülönül a Várnegyed XVIII. századi olasz és magyar jellegű homlokzataitól. «äftäjg iJrwwIrBP