Budapest, 1970. (8. évfolyam)
1. szám január - Az idegenforgalom fejlesztése
— kialakítását. A tervek szerint a Duna-parti szállodasorból kiindulva a Duna^ a Régiposta utca, a Petőfi Sándor utca, a Párizsi utca és a Pesti Barnabás utca által határolt — mintegy 50 ezer m2 -nyi — területen olyan összefüggő passzázs-sor és üzlethálózati rendszer teremthető, melyen belül a változatos bevásárló, szórakozó élet szabadon, a közúti közlekedéstől függetlenül biztosítható. Az üres telkekre tervezett épületek földszintjén, és az első, esetleg részben a második emeletén reprezentatív üzletek, iparművészeti műhelyek, bemutatótermek, presszók, bisztrók, éttermek helyezhetők el. A passzázs-sor köti össze az üzlethálózatot, melyet helyenként belső udvarok, növényzet, víztükrök, árkádok és emeleti loggia-sor élénkít. A Duna-partokat, a budai hegyek kirándulóhelyeit, az Üttörő Vasút és a János-hegyi kilátó környékét különös gonddal kell rendezni. A Rómaipart környékén gondoskodni kell a csatorna-, víz-és úthálózat kialakításáról, az árvízvédelmi és partvédelmi művekről, a parti rész szabályozásáról. Szükséges a Népliget parkosítása, a hajógyári sziget rendezése, az óbudai idegenforgalmi részleg létrehozása, valamint a vikendházas települések előkészítése. A városrendezés — a belkereskedelemmel együttműködve — rangsorolja a szállodatelepítésre alkalmas területeket. A városközpont foghíjai nem alkalmasak szállodaépítkezésre a parkolási lehetőségek hiánya miatt, ezért a budai dombokon — az Ifjúsági Szállóhoz hasonlóan, Pest felé tekintve — van szükség minél több telekre. Kertészeti rendezésre vár a Gellérthegy Tabán felé eső oldala, a Citadellához felvezető utak, a Várfal alatti területek, valamint a Fogaskerekű alsó és felső végállomása. Az Ipari Vásár elköltöztetése után a Városligetben felszabaduló területet is parkosítják; ez a Margitsziget rendezésével együtt Budapest üdülő- illetőleg fürdőváros jellegét is fokozza. 2. Szállásfejlesztés A szálláshelyek száma, minősége, a különféle szálláshelyi szolgáltatások alapvetően befolyásolják az idegenforgalom alakulását. • a) A szállodai ellátottság Magyarországon és a fővárosban egyaránt lényegesen rosszabb valamennyi nyugat-európai ország ellátottságánál, a szocialista országok között is csak a negyedik helyen állunk (Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia ellátottsága többszöröse a miénknek). A felszabadulás előtt Budapesten 75 szálló volt 7500 ággyal, továbbá 160 panzió 3000 ággyal, összesen tehát 10 500 szállodai ágy állt rendelkezésre. Jelenleg — máraDuna-Interkontinental Szállóval együtt — 6847 a szállodai férőhely. S bár a beutazó külföldiek 70 százaléka érkezik Budapestre, mégis, a magyarországi szállodai kapacitásnak csak 30 százaléka jut a fővárosra. Az sincs rendjén, hogy elsősorban a „luxus" és az „A" kategóriájú férőhelyek száma emelkedett, holott a tömeges turizmusban a mérsékeltárú szállodák iránt nagyobb a kereslet. Mindebből nyilvánvaló, hogy a fővárosi szállodafejlesztés ütemét gyorsítani kell, hogy mértéke meghaladja az országos átlagot. Ezt a szezonális jelleg csökkenése, a gazdaságos üzemeltetés, a várható igények egyaránt megkövetelik. A figyelmet a mérsékeltebb árú, komfortos, modern szállodák létesítésére kell összpontosítani. A szállodatelepítésekkel egyidőben gondoskodni kell a szállodai parkolóhelyek és szervizfeladatok megoldásáról, a hozzájuk kapcsolódó ipari szolgáltatások hálózatának kiépítéséről. Kívánatos a tízezer szállodai ágy biztosítása; az épülő szállók 90—92 százaléka állandó, 8 — 10 százaléka idényjellegű legyen. A szállodafejlesztési program megvalósítása érdekében felülvizsgálásra szorulnak a célcsoportos beruházások. Figyelembe kell venni a vállalatok teherbírását, s a még részlegesen fennálló monopolisztikus helyzet további feloldását. A szállodák osztályba sorolását felül kell vizsgálni; a középszintű igények kielégítése az egyes szállodák átkategorizálásával is elősegíthető. b) Egyéb közhasználatú szálláshelyek: A jelenlegi férőhelyek 65 százaléka fizetővendéglátó szolgálatban, campingekben, turistaszállókban, időszakonként pedig kollégiumokban és vállalati üdülőkben állt rendelkezésre. A közhasználatú szálláshelyek esetében az intenzív fejlesztést kell szorgalmazni, tehát a panziós szolgáltatások bővítését. Egy 500 férőhelyes „Vakációs falu" a nyári időszakban — a meglevő campingekkel együtt — már enyhítheti az elhelyezési gondokat. Turistaszálló céljára elsősorban kihasználatlan műemléképületeket (pl. Óbudai Zichy kastély) kell átalakítani. c) Vendéglátóipar: A jelenlegi ötéves terv első három évében Budapesten 26 új étterem, borozó, bisztró és csárda létesült, 7 éttermet bővítettek, 11 új bárat és kávéházat építettek. A hálózatfejlesztésnek a jövőben főként a kispénzű turisták étkezésének megoldására kell irányulnia. Javítani kell a kirándulóhelyek ellátását; a Gugger-hegyi kilátónál vendéglő és eszpresszó, a János-hegy és a Normafa környékén étterem, a Népligetben étterem, eszpresszó és büfé, a Városligetben és a Vidám Parkban étterem épül, a Zugligetben korszerűsítik a Disznófő vendéglőt. Több kisvendéglőre és bisztróra van szükség — és gondoskodni kell az éjszakai szórakozóhelyek bővítéséről, a megfelelő műsor biztosításáról. 3. Gyógyidegenforgalom Az egykori „Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság" adatai szerint az egy hétnél hosszabb ideig Budapesten tartózkodó külföldiek 43 százaléka gyógyszállókban szállt meg. Napjainkban is a fürdőváros jelleg bővítésében rejlik a budapesti idegenforgalom legnagyobb tartaléka. Fürdőink azonban jelen állapotukban nem alkalmasak gyógy-idegenforgalom bonyolítására; zsúfoltságuk elriasztó, a külföldiek rendszeres gyógykezelésére nincs lehetőség. A fejlesztés érdekében az alábbi szolgáltatások bevezetése szükséges: — gyógyvíz-, gyógyfürdő-kúrák, ivó-kúrák, állandó orvosi kezelés és szanatóriumi ellátás a súlyosabb fekvőbetegeknek; — gyógyüdülés könnyebb betegek számára, akiket szállodákban lehet elhelyezni; — a kizárólag üdülésre és sportra alkalmas fürdők- és strandférőhelyek biztosítása. E koncepció megvalósítását szolgálja a Gellért Szálló és Gyógyfürdő folyamatban levő rekonstrukciója. A lakosság számára ezzel párhuzamosan új fürdő épül a Tabánban. A Margitszigeten vagy a Tabánban — esetleg mindkét helyen — új gyógyfürdőt illetve szállodát kell létesíteni. Kívánatos, hogy a szakszervezetek is bővítsék ezeket a lehetőségeket saját eszközeikből, mivel erőforrásaikat eddig vidékre koncentrálták. Feltétlenül szükség van a gyógyvizek hidro-geológiai védőövezetének megállapítására. Városrendezési szempontból felül kell vizsgálni a gyógyfürdők környékének gyógyhellyé, a hegyvidék egyes területeinek üdülőhelylyé való minősítését. A valutáris bevételeket növelheti a gyógyhatású barlangok idegenforgalmi célú felhasználása is. A fürdőépületekben klubot és szórakoztató helyiséget kell létesíteni. A külföldi idegenforgalmi és egészségügyi szervek révén a gyógyidegenforgalmat elsősorban az ún. holtidényre kell időzíteni. A forgalom növelhető újabb egészségügyi egyezményekkel, melyek alapján a gyógyfürdő kezeltetési költségeit teljes egészében vagy részben az adott országok (pl. skandináv országok) betegsegélyzői fedezik. 4. Élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem, ipari szolgáltatások Az áruellátás terén elsősorban az ajándék- és emléktárgyak választékát kell bővíteni. A turisták által keresett márkás cikkekből, porcelánokból, ötvös- és egyéb kézműipari munkákból kevés a biztosított mennyiség. Újabb ajándékárusító üzletekre van szükség, az áruházakban pedig ajándékosztályok létrehozására, ahol népművészeti és budapesti jellegű emléktárgyakat, hanglemezeket, képeslapokat, útikönyveket, térképeket stb. árusítanak. Fontos lenne, hogy az exportra kerülő, keresett cikkekből (pl. herendi porcelán) idehaza is elegendő választék álljon rendelkezésre, annál is inkább, mivel helybeli vásárlás esetén a devizakitermelés gazdaságosabb. Az ipari szolgáltatások fejlődése megfelelő, de az ún. idegenforgalmi körzetekben a nyitvatartási idő módosításával és idegen nyelvet beszélő alkalmazottak munkábaállításával fokozottan tekintettel lehetnének az idegenforgalom igényeire. Nem kielégítő viszont a gépjármű-szerviz, az üzemanyagtöltő hálózat fejlesztése. Ezen sürgősen változtatni kell, mert az autós turisták száma és a hazai autópark egyre nő. A jelenlegi kapacitás mintegy kétszeresére növelésével érhető csak el a lakosság és az autós turisták igényeinek megfelelő kielégítése. A Belvárosban újabb méretes szolgáltatásokat kell létesíteni, mert ezek iránt igen nagy a kereslet. 5. Közlekedés Az utóbbi években a kül- és belföldi turistaforgalom több mint 50 százaléka átirányult a közutakra. Ebből következően a fővárosra a következő feladatok hárulnak: — a Gellérthegyre és a Hármashatár-hegyre vezető utak korszerűsítése, a Ferihegyi út korszerűsítésének befejezése; — a vári sikló újjáépítése, a Zugligetet a János-heggyel összekötő drótkötélpálya megépítése; — az országos főközlekedési utak fővárosi szakaszának korszerűsítése; — a pályaudvarok és környékük rendezése, a Ferihegyi repülőtér bővítése, nemzetközi hajóállomás és autóbuszpályaudvar rekonstrukciója ületve létrehozása; — a Farkasrét felől Csillebérc irányába új útvonal kiépítése; — az idegenforgalmi jelzőtáblák rendszerének befejezése, s az autós turisták tájékoztatására közlekedési térkép kiadása; — a főváros közlekedési csomópontjainak rendezése s egyidejűleg parkolóhelyek építése; — a járatok sűrítése a budai zöldövezetbe, a Római-partra, a Várnegyedbe és a strandok irányába. Célszerű lenne az idegenforgalmi idényben a mikrobuszjáratok kiterjesztése is. Halaszthatatlan feladat az autóbuszpark menynyiségi és minőségi színvonalának emelése. Mivel a járműipar — exportkötelezettségei miatt — nem képes a belföldi igényeket kielégíteni, akár import útján kell biztosítani a megfelelő autóbuszparkot. Növelni kell a bérelhető személygépkocsik számát is. A kishajók számának növeléséről, a bérelhető vízitaxik, vízisík beszerzéséről is gondoskodni kell. 6. Kulturális és szórakoztató lehetőségek A jelentősebb rendezvényekről már szóltunk. Kívánatos, hogy fővárosunk belépjen a kongreszszusi városok nemzetközi szövetségébe, s hogy a kongresszusok technikai feltételeit — megfelelő termek, szinkron-tolmács berendezések stb. — tovább fejlesszük. A távolabbi tervekben szerepel az aquincumi bemutatható romterület növelése, az óbudai amfiteátrumok helyreállítása oly módon, hogy alkalmasak legyenek szabadtéri rendezvényekre. A Vigadó újjáépítése mellett a Várpalota 2P
