Budapest, 1970. (8. évfolyam)

6. szám június - Losonczi Miklós: A ráckevei Duna-ág

csot, műemlékeket kedvelő százezreknek — s mindezt ioo kilométeres körzetben —, fölöttébb alkalmas arra, hogy Budapest vasárnapjait árnyalt örömökkel dúsítsa. Nagyon fontos teendőnk, hogy Budapest földrajzi határait elhagyva körkörösen fedezzük fel a kikapcsolódásra oly alkalmas vidéket s átadjuk a hétvégi csöndre vágyó emberi sokaságnak. Időszerű, hogy ezzel kapcsolatban a ráckevei Duna-ág hivatásáról beszéljünk. A páratlan panoráma : a szigetszentmiklósi buckától a makádi erdőig, az Angyali, a Somlyó sziget érintésével, a Balabán elágazásával a természet, az idő és tér tündéri eredménye, amit a nyárfasorral és a ráckevei piac árny-adó füzesével az emberi gondoskodás tovább gazdagított. Egybefüggő itt a nyugalom és szépség — a táj kincse a víz és a csönd, amit csak időnként sebez meg a ki tudja hova siető motorcsónakok tovatűnő zaja. Még nem is merítettük ki a ráckevei Duna-ág lehetőségeit, s máris jelentkezik a veszély: a zsúfoltság egyes partszakaszokon. Legfőbb feladat a csönd megóvása, nehogy Siófok és Római-part legyen e csodálatos vidék. Az Intézőbizottság legfőbb feladata, hogy jól gazdálkodjon az arányokkal, mert ha a mérték megsérül, vele a közérzet is megromlik. Erdőrészlet Ráckevénál Horgászok, vadászok, üdülők, fürdőzők, evezősök, sportolók, hétvégi nyaralók érkeznek állandóan Ráckeve, Szigetszentmárton, Dömsöd körzetébe, s a vendéglátóknak mindent meg kell tenni, hogy a különböző indítékokkal érkezők valamennyien jól érezzék magukat a műemlékek, a fák és a nagy, csöndes víz közelében. A ráckevei Duna-ág Intézőbizottságának a kellő tapintattal szükséges megszerveznie az eltérő érdekek eg3'eztetését, a kirándulók zajtalan sodortatását, hogy mindenki otthonának érezhesse továbbra is e halakban és békességben oly dús tájat. A vendéglátóiparnak kisvendéglő hálózattal, gomba-boltokkal, gyümölcskínálattal kell megerősödnie; s európai színvonalú strandokat szükséges létesíteni. A kellemes megérkezés, tartózkodás, távozás, továbbá a fürdés, a műemlékséta, a vízi sportolás feltételei csak részben valósultak meg, s ami hiány, annak pótlása sürgető. A belföldi és külföldi turisztika fellendítése érdekében a helyi mezőgazdasági termelésnek változatos gyümölcsválasztékkal indokolt felvonulnia, mindig friss hússal, vad- és halételekkel, s ha mindez nem cél is, mindenképpen hozzájárulás ahhoz, hogy a vendég sajátos jóélményekkel távozzon. Az erdei cserkészés és a tartósabb fürdőzés igénye turistaszállót óhajt e térségbe; így marasztalhatja csak a táj hetes időtartamra a víkendházzal nem rendelkező utazót. E téren is szükséges a vidékhez méltatlan kalyiba-anarchiát felszámolni, melynek létéről a hajóval érkező sajnálatosan meggyőződhet — ha végigszemléli a pesterzsébeti és soroksári partszakaszt. A megoldás nem a sematizált építészeti stílustervekben keresendő, hanem az igényes változatosságban, mely a kivitelezésben sem tűr pongyolaságot. Ráckeve építészi továbbfejlesztése speciális távlatokat rejt magában. A módszer csak a kombinatív megoldás lehet, mely egyrészt konzerválja a falusi részleteket, másrészt a gimnázium és a kastély környékét a műtárgyak megsokszorozásával műemlékegységgé és vonulattá terebélyesíti. A sekély partra hangulatos szálloda építése kívánkozik — mielőbb —, ahonnan a vendég csónakba szállhat, hogy megtekintse a párás hajnali fényben lebegő Kerekzátonyt. Minden év augusztusában barokk zenei események, vízi karnevál növelhetné a táj állandósult ünnepi hangulatát. Az Intézőbizottság kulturális szakosztályának olyan megoldásokat szükséges találnia, melyek az újdonság hívó erejével hatnak. A görögkeleti templom gregorián zenei háttér-Ráckevei táj 19