Budapest, 1970. (8. évfolyam)

5. szám május - Stier Miklós: A baloldali szociáldemokrata ellenzék a 20-as évek elején

Dr. Fónyad Ernő „Tudományt a munkás élettel egybekötni: ez a feladás..." — mondja Kölcsey Parainesisében. Zipernowsky Károly, a kiváló magyar mérnök, a tudós tanár és világhírű feltaláló élete és munkássága megfelelt ennek. Ezért az emlékezés tisztesség és kötelesség. Matuzsálemi kort, kilencven évet élt. És ezt a hosszú emberöltőt a kutatók, a feltalálók lázában élte. Amikor született — 1853-ban — a nemzet a vesztett szabadságharc után az elnyomatás keserveit szenvedte. De az ifjú Zipernowsky a kiegyezést követő években már a hazánkban is meginduló ipari fejlődés jeleit látta. Itthon és külföldön olyan találmányok születtek, amelyek az elektrotechnika felé irányították a figyelmét. Három évi gyógyszerészkedés után otthagyta a csendes kecskeméti patikát és beiratkozott a Műegyetemre. Nem volt huszonkét éves, amikor „Neue Construction der Perspectiv-Conturen für Oberflächen zweiter Ordnung" című tanulmányát 1875. január 7-én a bécsi Tudományos Akadémián bemutatták és kinyomtatták. A hetvenes évek közepén, amikor műegyetemi tanulmányait végzi, még nem tanítottak elektrotechnikát a Műegyetemen. A fizika órákon ismerkedtek meg a hallgatók a villamosságtan problémáival. Zipernowsky érdeklődését nem elégítették ki ezek a fizika órák és előadások. Szakkönyveket olvas, folyóiratokban kutat és szabad idejében villamos készülékeket szerkeszt. Negyedéves hallgató korában már elektrotechnikai tárgyú előadásokat tart, amikre felfigyelnek professzorai. A Ganz gépgyár széleslátókörű vezetője, Ganz Ábrahám utóda, Mechwart András figyelme is az ifjú felé fordult. Meghívta munkatársának. A 25 éves Zipernowsky azt a feladatot kapta: szervezze meg a gyár villamossági osztályát. 1878-ban a II. kerületi Kacsa utcában egy kis műhelyben megindult a munka. A Ganz gyárnak ez az új műhelye volt hazánkban az első és hosszú ideig az egyetlen erősáramú gépeket készítő üzem. Ebben a műhelyben — egy művezető és hat munkás segítségével — nemsokára elkészült a Zipernowsky által szerkesztett dinamógép, amely Ívlámpák alkalmazásával világítással látta el a gyár öntőműhelyét. Ebben az időben a villamosenergiát még ritkán használták világításra. Zipernowsky az újfajta energiaformát más területen is alkalmazta, és ezzel az új műhelynek további munkát biztosított. A mezőgazdaságban az őszre elhúzódó csépléseknél villamosvilágltásra volt szükség. Itt is talált megoldást: a dinamó hajtására a cséplőgépet hajtó gőzgépet használta A kecskeméti patikától a világhírnévig... Emlékezés Zipernowsky Károlyra fel úgy, hogy a két szíj egymáson futott. A mezőhegyesi állami birtokon az őszi koraestéken villamosvilágítás szórta a fényt. .. Zipernowsky műhelye az iskolákról sem feledkezett meg. Oktatási célokra kis villamos motorokat, kézzel hajtott dinamókat, és ezekhez Ivlámpákat is gyártott. ívlámpák a Tisza-parton, villanyfény a Nemzetiben 1879 jelentős dátum a hazai elektrotechnika történetében. Sor került az első közcélú világítóberendezés alkalmazására. A szegedi árvíz idején, amikor a gátjavításokat éjszaka is végezték, Zipernowsky elektromos gépei adták a világítást. És ugyanabban az évben, amikor a szegedi gátakon ívlámpák világítottak, az amerikai Menlo-parkban felragyogtak Edison izzólámpái. Az iparilag előállított izzólámpákkal megindult a villamosvilágítás gyors fejlődése. A Ganz villamos műhelyében is szorgos munka folyik. 1882-ben nagy esemény tanúja a főváros népe: Zipernowsky tervei szerint elkészült a budapesti Nemzeti Színház villamos világító berendezése. A váltakozóáramú kísérletek első nagy sikere volt ez a lokomobilokkal hajtott áramfejlesztő, amely ezer darab húsz gyertyafényű lámpát táplált. A régi Nemzeti Színház — a londoni Savoy és a brünni színház után — a harmadik színház volt a világon, ahol esténként villanyfény gyúlt. Az eredményes munka, a siker lelkesítő. Zipernowsky a tudós szenvedélyével kutat tovább. Látja az erősáramú elektrotechnikában rejlő ipari és gazdasági lehetőségeket. De ismeri a technikai megoldásokat is. Amig neves külföldi szakemberek (Schuckert, Crompton, Siemens, Edison) azt hangoztatják, hogy a jövő az egyenáramé, Zipernowsky a váltakozóáramú rendszer előnyeiben látja az erősáramú elektrotechnika fejlődését. Az idő Zipernowskyt igazolta. A Ganz gyár neve egyre ismertebbé válik. Gyártmányaira felfigyel a külföld. Új feladatok jelentkeznek, amiknek meg kell felelni. Új munkatársakra is szükség van. És 1882-ben Déri Miksa, 1883-ban Bláthy Ottó Titusz gépészmérnökök lépnek a gyár szolgálatába. A Ganz gyár 1882-ben szerkesztett öngerjesztésű váltakozóáramú generátora széles körben ismertté válik. Az 1883-i bécsi villamossági kiállításnak nagy szenzációja volt az a 150 lóerős Mechwart—Zipernowsky-féle váltakozóáramú generátor, amely 1200 izzólámpát táplált 54 volt feszültséggel. Ez a villamosberendezés a kiállítás után — éveken keresztül — a budapesti Keleti pályaudvar világítását látta el. A transzformátor feltalálása 1885 elején világraszóló találmány híre kél szárnyra a Ganzból. A három kiváló magyar mérnök: Zipernowsky, Déri és Bláthy bejelentették a váltakozóáramú, zárf vasmagú transzformátorok és az ezek párhuzamos kapcsolásán alapuló áramelosztórendszer feltalálására vonatkozó szabadalmaikat. Találmányuk az egész erősáramú villamosipart alapjaiban átalakította és hatalmas arányú fellendüléshez vezetett. Ma is ezt a rendszert alkalmazzák az egész világon, valahányszor villamosenergiát nagy távolságra kell eljuttatni és nagy területeken elosztani. A transzformátor feltalálása a világcégek rangjára emelte a budapesti Ganz gyárat. A „nagy triász" tagjairól az elismerés hangján beszéltek, írtak itthon és külföldön. És nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy a „transzformátor" elnevezés is a magyar feltalálóktól származik. A transzformátor feltalálásával megkezdődött a városvilágító központi telepek építése. A világ első nagyfeszültségű távvezetékkel működő erőművéhez, amelyet Rómában 1886-ban állítottak üzembe, a Ganz gyár szállította a villamosberendezéseket. Ezt követték más olasz városok, aztán Svájc, Ausztria, Németország, Oroszország, s a kontinens többi országai. Megrendeléseket kap a gyár Észak-és Dél-Amerikából, Ausztráliából. Zipernowsky Károly 1900-ban könyvformában is kiadta „saját és másokkal közösen szabadalmaztatott találmányait". Ebben 40 találmány leírását olvashatjuk. A transzformátoron kívül ívlámpa, dinamógép, elektromotor, elektromos vasutak áramvezetése, vasutak elektromos világítása, elektromos padlófényező gép, elektromos kőfúró gép, elektromos melegítő készülék szerepel a találmányok sorában. Három évtized a Műegyetem katedráján Az elektrotechnika fejlődése megkívánta, hogy az európai hirű budapesti Műegyetemen önálló tárgyként oktassák a világosságtant. Az újonnan létesült elektrotechnika tanszékre 1893-ban egyhangú határozattal az egyetem tanácsa Zipernowsky Károlyt, a Ganz villamossági gyár igazgatóját htvja meg. Negyven éves, amikor hozzálát tanszéke szervezéséhez. A nagy tapasztalattal rendelkező tudós tanszéke géplaboratóriumát korszerű berendezéssel látja el. Az oktatáshoz, laboratóriumi kísérleti munkákhoz pedig kiváló munkatársakat választ maga mellé. Munkatársait — akik közül egyetemi tanárok, akadémikusok kerültek ki — külföldi tanulmányutakra, Svájcba, Németországba küldte, hogy megismerjék az ottani egyetemek oktatási módszereit, laboratóriumi felszerelését. Zipernowsky Károly 32 éven át tanította az elektrotechnikát a Műegyetemen. És két évben dékánja volt a Gépészmérnöki Karnak. Az egyetemi katedra mellett lelkes munkásságot fejtett ki a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben, amelynek több mint három évtizeden keresztül elnöke volt. Az Egyesület „Zipernowsky Károly jubileumi dijat" létesített néhai elnöke emlékezetére. Az emlékérmet és a dijat minden évben az elektrotechnika tudományának egy kiváló művelője kapja. A neves magyar tudóst, feltalálót a Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban levelező tagjává választotta. Ez volt az egyetlen kitüntetés, amit elfogadott. Nevére, életművére utcatábla nem emlékeztet .. . Alkotásaiban, találmányaiban, az emberiség civilizációjának történetében él Zipernowsky Károly. 34