Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Babonák és hiedelmek a középkori Budán

A főváros életéből Kiosztották a fővárosi tanács művészeti pályázatának dijait Csütörtökön ünnepélyesen átadták a fővárosi tanács felszabadulási művészeti pályázatának díjait; összesen 250000 forinttal jutalmazták az irodalmi, képzőművészeti és zenei művek szerzőit, alkotóit. A zeneszerzők közül Hajdú Mihály nyerte el az első díjat, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Jobbágy Károly verseire irt dalciklusával; Ránki György Garai Gábor Új kor nyitánya című versére komponált dalával második, Szelényi István Raics István Séta a szigeten című művére szerzett dalával pedig harmadik díjat nyert. A drámák közül első díjjal Örkény István Sötét galamb című művét jutalmazták, második díjat kapott Gyurkó László Az egész élet, harmadik díjat Görgey Gábor Noé című drámája. A pályázatra beérkezett kisregények közül második díjjal jutalmazták Fekete Gyula Estétől hajnalig és Molnár Géza Elfogynak az éjszakák című művét, míg Simonffy András Hordó című kisregénye harmadik dijat nyert. A költészeti pályadíjak közül az elsőt és a másodikat nem adták ki, harmadik díjat nyert Alaksza Ambrus Budapest 1945 és Csanády János Negyedszázad című versével. A novellák közül második díjjal jutalmazták Szentiványi Kálmán Emlékezés hangfogóval című írását. Jávor Ottó Én és a veterán, valamint Timár Máté Régi szerelem című műve harmadik díjat kapott. Különdíjjal jutalmazták Granasztói Pál Túl a fronton című novelláját. A festőművészek közül Baticz Levente 1945 és Göllner Miklós Újjáépült Buda című képével második díjat nyert. Nagy Sándor Zoltán Munka, család és Szentgyörgyi József Erzsébet-híd című festményéért harmadik díjat kapott. Sorozatos fennakadások voltak a közlekedésben a Bajcsy-Zsilinszky út, a Népköztársaság útja és a József Attila utca találkozásánál. A csomópontot át kellett szervezni. A terv elkészült. A Nyugati pályaudvar felé haladó villamosok megállóját áthelyezik a Népköztársaság útja és a Révai utca közé. Az áthelyezés eredményeképpen a Bajcsy-Zsilinszky útnak a Népköztársaság út felőli szakaszán két közúti sáv helyett három lesz, s megszűnik a torlódás. A Népköztársaság útján túl, ahol ma három közúti sáv van, a megálló járdasziget elfoglalja majd az egyiket, de kiszámították, hogy itt két sáv elegendő. Mind több a gépkocsilopás. Or. Szabó István és Dr. Pálmai Gyula, a Pesti Központi Kerületi Biróság két tanácsvezető bírája tanulmányt írt arról, nem volna-e szükség a bűncselekmény szigorúbb elbírálására. Megállapítják, hogy az autólopás ma egyike a legelterjedtebb vagyon elleni bűntetteknek. A büntetőtörvény kimondja: „Aki idegen gépjárműver eltulajdonítási szándék nélkül, azért vesz el, hogy jogtalanul használja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy javítónevelő munkával büntetendő". A múlt évek bírósági gyakorlata arra enged következtetni, hogy a büntetési tétel nem alkalmas a jogtalan használatot elkövetők vagy elkövetni szándékozók hathatós visszatartására. Ráadásul a bíróságok gyakran indokolatlanul róják ki a törvényben előírt enyhébb büntetést — a javítónevelő munkát. A Büntetőtörvénykönyv módosításakor a jogtalan használat büntetési tételét súlyosbítani kellene — írják a tanulmány szerzői. Szükségesnek látszik a visszaesésnek, mint minősítő körülménynek törvényi kimondása is. A parkok védelméről tartott tanácskozást a Budapesti Népfront Bizottság várospolitikai munkabizottsága. A Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója tartott beszámolót, s elmondta: biztató jelenség, hogy a külterületeken épülő új lakónegyedek tervezésekor a zöldövezetekre, parkokra és ligetekre is gondolnak, ugyanakkor azonban a főváros belterületén az utóbbi öt évben száz holdnyi zöldövezetet szüntettek meg. Kivágtak például hatezer fát — ez pótolhatatlan veszteség. Nem vitás, hogy az útvonalak és fontos intézmények építése helyet követel magának, de kár volt feláldozni például a Martinelli tér környékének egyetlen játszóterét egy irodaházért, a városmajori teniszpálya bővítése miatt pedig vétek volt egy egész fasort kiirtani. Huszonöt éves a szabad Magyarország címmel, február 12-én nagyszabású kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban az ország elmúlt negyedszázadáról. Ugyancsak a jubileum alkalmából rendezett szép bemutatót a Vármúzeumban a Budapesti Történeti Múzeum és a Fővárosi Levéltár „Az élet megindulása a felszabadult Budapesten" címmel. A Fővárosi KÖJÁL az elmúlt huszonöt év munkájára visszatekintve megállapította, hogy amíg 1938-ban Budapesten száz élveszületett csecsemő közül 9,2 százalék nem érte el az egyéves kort, napjainkban ez az arány egyharmadára csökkent. Ugyancsak egyharmadára csökkent a fertőző betegségek okozta halálozások száma. 1968-ban 76 budapesti lakos halt meg heveny fertőző megbetegedés következtében; 71 alkalommal járványos májgyulladás, négy esetben vérhas és egyszer kanyaró okozott halált. Felmérték, hogy a háborús károk helyreállítása után, 1950-1963 között 1256 kilométer vízvezetéket fektettek le a fővárosban. Ez is nagyban hozzájárult a fertőző betegségek terjedésének csökkenéséhez. A főváros ivóvízcsőhálózata jelenleg meghaladja a háromezer kilométert. Különleges díszvilágításon dolgoznak a Mátyás templomban. Eddig 390 kisebb-nagyobb reflektort, 200 fénycsőlámpát, s 50 járatvilágító lámpát szereltek fel. A templom minden zugában ideiglenes lámpák felállításával, fénypróbákkal jelölték ki a végleges villamoshálózatot és a reflektorok helyét. A legtöbb lámpát a falba és a párkányok mögé rejtették. A szobrok és a templomi jelképek művészi értékeinek kiemelésére szúrófényű keresőreflektorokat szereltek fel. Rohamosan emelkedett az engedély nélküli építkezések száma a XI. kerületben. Főként Sasad, Spanyolrét, Gazdagrét, Kakukhegy, Ördögorom út, Madárhegy, Kelenvölgy, Kamaraerdő és Vadászhegy környékén sok a zugépítkező. Az engedély nélkül építkezők, sőt, gyakran az engedéllyel rendelkezők is, közterületeket foglalnak el, járdákon át építenek kocsibehajtókat, s megbontják az utak szegélyövezetét. A szabálysértő építkezőket szigorúan megbüntetik, s megbírságolják a közterületek elfoglalóit is. Az üzemi orvosi hálózatot vizsgálta felül Kőbányán a Tanács végrehajtó bizottsága. A X. kerületben jelenleg 51 üzemorvosi rendelő működik, szemben a tíz évvel ezelőtti 33-mal. A Tanács elhatározta, hogy minden olyan üzemben, ahol a munka veszélyessége és a dolgozók létszáma indokolja, megteremtik az üzemorvosi ellátást. Az eddigi üzemi rendelők hatására máris csökkentek a balesetek, a kerület gyáraiban észrevehetően javultak a munkakörülmények. Kisebb a foglalkozási megbetegedések száma, s kevesebb a betegség miatt kiesett munkanap is. A110 legjelentősebb fővárosi vállalat 1970-es évi tervét vizsgálta meg a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya. Nagy figyelmet fordítottak arra, mi várható a tavaly oly sok gondot okozó munkaerőhelyzetben, illetve hogyan alakul a lakosság ellátása. A vizsgálat megállapította, hogy valamennyi vállalat intézkedési terve foglalkozik a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megjavításával, a hanyag, gondatlan munka megszüntetésével. A szállításban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban főként a munka intenzitását javító ösztönző bérezéssel, a törzsgárda fokozottabb megbecsülésével, s a munkakörülmények javításával igyekeznek változtatni a helyzeten. Hasonló módszereket akarnak alkalmazni a nehéz fizikai munkát igénylő, illetve a három műszakos munkahelyeken. A fővárosi ipar egyes ágazataiban szigorú intézkedéseket is terveznek. Az eddigieknél határozottabban lépnek fel például a munkafegyelem megszegői ellen, s ha kell, élni akarnak az elbocsátás eszközével. Nem vesznek fel olyan embereket, akik rövid idő alatt többször cseréltek munkahelyet. A fővárosban a működő egyéni és közületi telefonállomások száma megközelíti a 450 ezret. Budapesten 100 lakosra 21,2 telefonállomás jut, s így nemzetközi viszonylatban sem állunk rosszul. Ennek ellenére a telefonra várakozók száma 8 és félezerrel tovább nőtt: 91 ezer 841 kérelmezőt tartanak nyilván. Ebben az évben elsősorban a lágymányosiak számíthatnak telefonra, mert ott helyezik üzembe a 20 ezer állomásos Crossbar rendszerű központot. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság felülvizsgálta a Budapesti Közlekedési Vállalat műszaki munkáját, a járművek karbantartását és felújítását, valamint a forgalom biztonságát. Budapest lakossága az utóbbi öt évben átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, naponta 250 ezer átutazó is helyet kér a villamosokon, autóbuszokon, a BKV naponta átlag négy és fél millió utast szállít. Az utolsó öt évben 10,2 százalékkal emelkedett az utasok száma, a járműveken azonban csak 2,4 százalékkal több a férőhely. A BKV járművein 1965-ben 308 ezer, 1969-ben pedig 333 ezer férőhely volt. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat különböző felmérései alapján fontos javaslatokat tett a helyzet javítására a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának és a Budapesti Közlekedési Vállalatnak. A vízellátás szempontjából rendkívül fontos és érdekes munka folyik a Duna alatt. Tisztítják a káposztásmegyeri kutakból a Duna medre alatt a pesti oldalra vezető 2-es számú vízbujtató alagutat. A folyam alatt 30 méter mélységre vájt vízvezető vágatot még az 1800-as évek végén építették. A csaknem egy évszázada szünet nélkül áramló víz sok iszapot, hordalékot rakott le az alagútban, s most nagy erejű vízsugárral lemossák a csatorna falait, eltávolítják az üledéket, s fertőtlenítik az egész vágatrendszert. 48 Jobbra: V. I. Lenin a II. Összoroszországi Bányászkongresszus küldöttei között