Budapest, 1970. (8. évfolyam)
4. szám április - Gyárfás Endre: A csepeli munkásotthon
Az otthon fúvószenekara helyi és országos ünnepségeken egyaránt muzsikál. A tagoktól legalább kétéves hangszertanulástkívánnak, az Ifjúsági Zenekar azonban magasabb követelményt állít a jelentkezők elé: négyéves hangszertudást. Az igényesség és az alapos felkészülés eredményeképpen már több ízben vendégszerepeltek külföldön. Hasonló sikereket könyvelhet el a Csepel Táncegyüttes. A hagyományos magyar táncok mellett más népek táncait is bemutatja. A legújabb együttes, az Irodalmi Színpad alig néhány hónapja alakult. Egyelőre még csak felkészülnek: beszédtechnikát, műelemzést, mozgásművészetet tanulnak. A Képzőművészeti Kör tagsága hetenként többször is találkozik. Országos kiállításokon vesznek részt, helybeli tárlatokat rendeznek. Jogosan panaszolják, hogy az új munkásotthonban nincs megfelelő kiállító helyiség, a különféle termek pedig technikai okokból nem alkalmasak a képek kiállítására. A festők és grafikusok csaknem mind fiatalok, a Vasműben dolgoznak, túlnyomórészt fizikai munkások. Akik szabadidejükben tevékenykedni szeretnek: hajlamuk és érdeklődésük szerint válogathatnak a szakkörök között. Bábozó, kézimunkázó, honismereti és bélyeggyűjtő kör várja őket, két fotószakkör, és az, amelyre a Munkásotthon igazgatója, Mórocz Győző a legbüszkébb: a csillagászati szakkör. Ezt nemrégiben 50 cm átmérőjű távcsővel ajándékozták meg. Közép-Európában ez a legnagyobb amatőr csillagvizsgáló. Amióta új épületben működik a Munkásotthon, a klubok száma is megszaporodott. Akad elég hely az összejövetelekre, a felszerelés kielégítő, a környezet kellemes. Az Olvasó Munkás Klubnak 87 tagja van. Néhányan maguk is írnak: verseik, novelláik a Csepel újság mellékletében jelennek meg, de a közelmúltban saját antológiát is kiadtak. Az összejöveteleken előadásokat, vitákat rendeznek. Lássuk, hogy egy találomra kiválasztott hónapban, 1970 januárjában milyen klubfoglalkozásokat rendeztek. Izgalmas témáról izgalmas és időszerű vita zajlik az Ifjúsági Klubban. Az imént vetítették a rendőrgyilkosságról szóló tévédokumentumfilmet. A fiatalok kérdéseire a kerületi rendőrkapitány és egy ügyész válaszol. A Nyugdíjas Klubban folytatódik a sokrészes történelmi előadássorozat: Magyarország szerepe a II. világháborúban. Feltűnő, hogy e sorozat iránt azok érdeklődnek leginkább, akiknek a háború személyes élménye volt. Néhány nappal később az Ifjúsági Klub tagjai maguk is szemtanúi lehettek a népirtás néhány mozzanatának — szerencsére csak a vetítővásznon, a Hétköznapi fasizmus című film révén. Délelőttönként útibeszámolók hangzanak el: az egyik Angliáról, a másik Indiáról szól. Az Autósklubban a Biztosító képviselői szolgálnak hasznos felvilágosításokkal, a fotóklubban a Siklós Péter felvételei fotóművészet esztétikai kérdéseit tárgyalják. Beszélgetésre, vitára hívták meg a klubok Palotai Boris írót, Gyöngyössy Imre filmrendezőt, Hofi Géza parodistát, Surányi Ibolya szavalóművészt, dr. Halász László pszichológust. A Szocialista Brigádvezetők Klubjában Dolmányos István egyetemi tanár tart előadást Leninről, Szovjet-Oroszország bel- és külpolitikájáról. A magnósok hétfőtől péntekig mindennap cserélgethetik felvételeiket, aki azonban a lemezeket szereti, beül a könyvtár lemezhallgatójába. Több ezer hanglemez között válogathat. Ha táncolni is akar, résztvesz a Modern Táncklub pénteki találkozóin. Januárban a következő tanfolyamok indultak: orosz, angol, német nyelvtanfolyam az audiovizuális nyelvi laboratóriumban, orosz nyelvű gyermekklub, szabás-varrás és társastánc. A könyvtárról elég annyi: 12 ezer beiratkozott olvasója van és 1969-ben 113 000 könyvet kölcsönöztek. Végezetül egy érdekes jelenség: a tévénézés miatt az utóbbi időben csökkent a színházak, a mozik látogatottsága. A Csepeli Munkásotthoné azonban növekedett és egyre növekszik. Naponta ezer-ezerkétszáz ember fordul meg falai közt. Mi ennek a magyarázata ? Nemcsak a változatos progratn, a jó hírverés, az olcsó vagy ingyenes szórakozási, művelődési lehetőség, hanem az is, hogy a csepeliek otthonosan érzik magukat ebben az intézményben. Nem látogatók, hanem házigazdák, akik a maguk kedvére töltik itt a megérdemelt szabadidőt. 33