Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Dr. Antal Zoltán: A Szovjetunió és Magyarország gazdasági kapcsolatai

kír Autonóm Köztársaságban és a kujbisevi oblasztyban felfedezett olaj mezőkön ma már évente több mint 200 millió tonna olajat termelnek. (A Szovjetunó 1970. évi várható össztermelése 348 millió tonna.) A termelés az 50-es évek közepén olyan méreteket ért el, hogy arra két hatalmas olajvezetéket is lehetett alapozni, az egyiket keletre, Szibériába, a másikat nyugat felé, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország irányába. Az utóbbi mellett hozzánk új olajvezeték épül, ez előreláthatólag 1972-ben lesz kész. A kőolaj behozatal nem csak az ország energiamérlegének szerkezetét javította meg, hanem lehetővé tette és a közeljövőben méginkább lehetővé teszi az egyik legmodernebb iparág, a petrolkémia kifejlesztését. A szovjet kőolajból származó benzinből készül pl. Tiszaszederkényben az egyik legfontosabb műanyag, a polietilén. Nagymennyiségű szuperfoszfátot vásárolunk a Szovjetunióból és döntően erre alapozódik a magyar foszforműtrágya gyártás. A foszfor az apatit ércben van, ez a Kola-félszigetről származik. Ezen a területen egyébként évente több mint 30 millió tonna áru apatitot termelnek, ebből Magyarország jelenleg, hatóanyagban számolva, 178 ezer tonnát vásárol. A magyar textilipar legnagyobb nyersanyagellátója a Szovjetunió. A fő gyapottermelő körzetek szovjet Közép-Ázsiában (Üzbegisztán, Tádzsikisztán), valamint Azerbajdzsánban vannak. Innét származik a Magyarországra kerülő nyersgyapot túlnyomó többsége is. Nagy jelentősége van a jelenleg évente 3 milliárd kWó menynyiségű villamosenergia importnak a Szovjetunióból. A környező szocialista országok nincsenek abban a helyzetben, hogy számottevő mennyiséget adhatnának át a magyar energiarendszerbe. A villamosenergia behozatal meggyorsítja a népgazdaság fejlődését, emeli a munka termelékenységét. A felsőgödi villamos-alállomás, amely fogadja a Szovjetunióból érkező villamosenergia nagy részét, jelentősen hozzájárul Budapest üzemeinek és lakosságának energiaellátásához. Az együttműködés további fontos területei közül csupán megemlítjük, hogy a Szovjetunió szállította a Dunai Vasmű nagyolvasztóit, meleg- és hideg hengerműveit, a Tiszaszederkényben felépített nitrogénműtrágyagyár berendezéseit, az ország legnagyobb, százhalombattai hőerőművének 150 MW-os turbináit és sok-sok más gyárberendezést. 12 Buza Barna: Felszabadulási Emlékmű terve (Részlet) Koffin Károly felvétele Ezek mellett nagy jelentőségűek hazánk számára a tudományos és műszaki együttműködésből származó előnyök is. Az együttműködés jellege A magyar — szovj et áruforgalom szerkezete merőben különbözik a fejlett tőkés országok és a kevésbé fejlett más tőkés országok közötti külgazdaság szerkezetétől. A fejlett tőkés országok a késztermék kivitel és nyersanyagok vásárlása révén zsákmányolják ki a gyengébbeket. A szocialista országok között kialakult áruforgalom szerkezete is tükrözi azt a minőségi különbséget, ami egyfelől a szocialista gazdasági integráció keretén belül, másfelől a tőkés országok között az együttműködésben megvalósul. A KGST-tagállamok együttműködésének kezdeti szakaszára a hosszúlejáratú és változatlan árakon megkötött kereskedelmi egyezmények voltak a jellemzőek; ezek nagyban segítették az első ötéves tervek megvalósulását. Az ebben a szakaszban nyújtott fűtőanyag és nyersanyag behozatal vetette meg az alapját valamennyi szocialista ország ipari fejlődésének. A szocialista iparosítás minden tagországban jelentős nagyüzemeket, gépipart hozott létre, ezúton lehetővé vált a munka megosztása a feldolgozóipar területén is. Az együttműködés időről időre fejlettebb szakaszba ér. A gazdaságilag megerősödött KGST-országok együttes fűtőanyag és nyersanyag igénye — amit a szovjet piacon kívánnak beszerezni — mára olyan méreteket ért el, amely a Szovjetunió részéről csak úgy válik teljesíthetővé, ha a partner-országok hozzájárulnak a kitermelési költségek fedezéséhez. A KGST-országok a Szovjetunióból származó anyagimportjukat mindinkább gépipari termékekkel kívánták ellentételezni; ennek következtében párhuzamosan fejlesztettek azonos termelési ágakat. A gazdasági együttműködés mai, fejlettebb szakaszában jelentkező új kérdések megoldására Magyarország és más KGST-államok képviselői részéről javaslatok születnek a gazdasági integráció munkájának javítására. Az utóbbi években előtérbe került a gépipari szakosítás, amit — a többi között — az autóbusz és személygépkocsi iparban létesített együttműködés is példáz. Hazánk ez utóbbi 25 éves gazdasági fellendülésében kimagasló szerepe volt a Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú kapcsolatunknak. Ez a legfőbb biztosítéka további fejlődésünknek is.