Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Czagány István: A Pesti Vigadó sorsa

Czagány István A Pesti Vigadó sorsa A Vigadó újjáépítése érdekében tizenhét esztendeje folyó állami, építészeti beruházás és tervezés bonyolult feladatok elé állította azokat a szakembereket, akik ennek az európai viszonylatban is egyedülálló, jellegzetes műemléknek a jövendő sorsát igyekeztek meghatározni. A páratlan képzőművészeti érték, a pusztulásra jutott falképek — amelyek múlt századi murális festészetünk virágba szökkenését eredményezték annakidején —, a több mint száz éve aktuális akusztikai kérdések megoldás-keresésének ingadozása, a műemléki szempontból példásan helyreállított homlokzatok és az ezekből lebontott szakaszok azonban az újjáépítés szempontjainak bizonyos fokú kiegyenlítetlenségére mutatnak ma is. Nézzük hát, mit jelent számunkra a Vigadó és hol tartunk újjáépítése terén ? Mik a tennivalók a közeljövőben? Az épület sorsának eldöntése ugyanis nemcsak építészeti, akusztikai vagy műemlékvédelmi feladat; társadalmi állásfoglalást is követel. A közvélemény passzivitása, vagy egy esetleges gondatlanság vagy felelőtlenség ugyanúgy meglátszik majd e minden bizonnyal magas szintű, reprezentáció céljaira szolgáló épületen, mint az a nagyfokú művészetszeretet, amely létrehozta. A Vigadó épületelődjét — a Redoute pompás palotáját — klasszicizmusunk legjelentősebb mestere, a Nemzeti Múzeum alkotója, Pollack Mihály teremtette meg 1816—1833 között. Munkájában kamarai, bécsi udvari főépítészek nyomdokain járt, akik közül 1792-ben a neves Franz Anton Hillebrandt, majd 1806—1820 között a művelt Johann Aman készített közös tervet a Rcdoute-ra és a Német Színházra vonatkozóan. Ez utóbbi időrendben előbb épült fel, 1808— 1812 között, bár mindkettő kivitelezését egyszerre kezdték el. A színház elkészültétől kezdve nemcsak rendeltetésük, hanem sorsuk is elvált egymástól. A Vigadó épületének ésiaki pylonja ai 1940-es években; az oszlopokon Alexy Károly „bajadér csoport" domborművei A Vigadó ma. Czeizing Lajos felvétele A peiti Német Színház Vörösmarty téri homlokzata; a Wiener Zeitschrift 1B18. évi számából. 1847-ben elpusztult 32