Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: János-hegyi mészkőtelepek Gink Károly felvétele

A születéskor várható átlagos élettartam néhány európai országban a két világháború között és napjainkban V. sz. Tábla Várható átlagos Várható átlagos élettartam a élettartam a Ország A halandósági születéskor A halandósági születéskor Ország tábla éve tábla éve férfi nő férfi nő Anglia és Wales 1930-32 58,7 62,9 1960 — 62 68,0 65,0 74,0 Ausztria 1930-33 54,5 58,5 i960 68,0 65,0 71,0 Belgium 1928—32 56,0 59,8 1946-49 62,0 67,3 Bulgária 1925 —28 45,9 46,6 1956-57 64,2 67,5 Csehszlovákia 1929-32 5«,9 55,2 1960—60 67,4 73,1 Dánia 1931-35 62,0 63,8 1956—60 70,4 73,8 Észak-Írország 1925-27 55,4 56,1 1960—62 67,6 72,4 Finnország 1931-35 53,9 58,7 1956—60 64,9 71,6 Franciaország 1928-33 54,3 59,0 1962 67,3 74,« Hollandia 1931-35 65,1 66,4 1956—60 71,4 74,8 Írország 1925-27 57,4 47,9 1950-52 64,5 67,1 Lengyelország 1931-32 48,2 51,4 1960—61 64,8 70,5 Magyarország 1930-31 48,7 51,8 1959—60 65,2 69,6 Németország 1932-34 59,9 62,8 NDK 1960—61 67,3 72,2 NSZK 1959 — 60 66,7 71,9 Nyugat-Berlin 1949-51 63,7 68,4 Olaszország 1930-32 53,8 56,0 1954-57 65,7 70,0 Skócia 1930-32 56,0 59,5 1960—62 66,2 69,5 71,9 Svájc 1929—32 59,2 63,0 1959-61 66,2 69,5 74,8 Svédország 1931-35 63,2 65,3 1961 71,6 75,3 VI. sz. Tábla A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon 1837 — 1846 óta A születéskor várható átlagos élettartam években 1837-1846 1900 — 1901 1920 —1921 1930-1931 1941 1948-1949 1955 1959 — 1960 A főok: a világméretekben is rendkívül magas koraszülött szám. 37,1 37,9 40,4 42,6 48,3 5«,3 54,9 58,2 58,8 63,3 64,7 68,7 65,2 69,6 — fokozott mértékben a városokban ezen belül különösen gyorsan emelkedik a légcső, a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganatainak részaránya, mivel a rákkeltő anyagok töménysége a városokban növekszik. (A légzőszervi rákok előfordulási frekvenciája a századforduló óta megharmincszorozódott!) A szifilisz-esetek számának növekedése A fertőző betegségek szintjének alakulása jelenleg rendkívül kedvező. Ezen belül azonban kivétel a venereás megbetegedések csoportja. E betegség-csoportban a felszabadulás óta elért kedvező eredményeket nem tudtuk tartani, sőt, az elmúlt 3—4 év folyamán tetemes romlás is jelentkezett. Az új szifilisz-esetek száma a közelmúltban évről-évre gyorsulóan növekedett. VII. sz. Tábla Új szifiliszes megbetegedések Év 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 Recens syphilis 100 000 lakosra Budapest 13,* 9,3 8.5 2.6 0,77 0.54 0,28 2,2 0,11 0,98 0,16 3,0 5,8 17,4 «9,9 Magyarország 6,35 3,90 2,84 1,13 0,48 0,31 0,17 o,47 0,061 0,020 0,32 0,020 0,040 0,96 1.29 3,90 4.30 37.4 43.5 55,5 43,1 29,8 32.3 29.4 84,8 100,0 56,3 75,0 58.8 86,3 85.9 89.5 A grafikonból kitűnik: 1955 — 1963 között a helyzet még egyedülállóan kedvező volt. A friss szifilisz-esetek száma ebben az időszakban országosan — és Budapesten is — olyan ritka volt, hogy az egyetemi oktatásban friss esetek bemutatására már nem mindig nyílt lehetőség. Legújabban, főleg 1964 óta — a turistaforgalom ugrásszerű megnövekedésével, — már nem tudtuk magunkat kivonni a korjelenség alól; bár ezen belül hazánk és Budapest még mindig kedvezőbb helyzetben van, mint pl. a környező államok. A romló tendencia azonban felhívja a figyelmet a veszélyekre. Ezért a venereás megbetegedések gondozását, az egyes fertőző esetek felkutatását, az észleltek kezelésbevételét nagy következetességgel és fegyelmezettséggel tovább kell folytatnunk, hogy a romlási folyamatot legalább lassítsuk. A bejelentett heveny fertőző betegségek csoportján belül külön is említést érdemel még a dysenteria (vérhas) és a hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás), mivel ezek is jellegzetesen nagyvárosi fertőző kórképek. A halál-okok változása A legnagyobb változás a fertőző betegségek beszűkítése (a háború előtt ez volt a legsúlyosabb halálok); a réginek törpe hányada. Miközben a valamikor vezető halálok (a fertőző betegségek), az 1. helyről a 8., 9. helyre szorult vissza — az életkor, hosszabbodásának függvényében a szívbetegségek, és a rosszindulatú daganatok arányszáma emelkedik. Az V. és VI. táblában vázolt folyamat világjelenség; csak a mi fejlődésünk (pontosabban: elmaradottságunk behozása) volt gyorsabb az elmúlt két évtized alatt a világátlagnál. Az életkor meghosszabbodása pl. mind országosan, mind Budapesten gyorsabb volt, mint a világ legtöbb iparilag fejlett országában. A haláloki változások elemzésére visszatérve szembetűnő, hogy a daganatos betegségek előfordulása (és az ezek következményeképpen bekövetkezett halálesetek száma) Budapesten már a háború előtt is magasabb volt, mint az országos átlag. Az adatok széttartása az évek múlásával nem csökkent, sőt nőtt, jelezve, hogy — főleg egyes rákféleségek (pl. a légzőszervek rákja) az urbanizációval, annak higiénés ártalmaival összefüggést mutatnak. Jellemző az összes fejlett országokra, így Budapestre is, hogy a halálokok között első helyre a szív- és keringési megbetegedések csoportja került (több mint 50%-kai). Magas a születéskor várható életkor, és „van idő megérni" ezeket a megbetegedéseket, szemben az ún. gazdaságilag fejlődőben levő országokkal, ahol a születéskor várható életkor alacsony (gyakran még a harminc évet sem érik el), és ahol ezért a haláloki nomenklatúrán belül még a fertőző betegségek vezetnek, százalékban az összhalálozás felét is meghaladva. A második helyen a daganatos betegségek állnak Budapesten Magyarországon A szifilisz-esetek alakulása 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966