Budapest, 1969. (7. évfolyam)
2. szám február - dr. Mészáros István: Középkori pest-budai iskolák
múzeumban Bronz mérlegsúly. Bizánci császárnő mellképe Marcus Aurélius császár márványportréja (5. sz. első fele) (160 körül) Macedóniai márvány családi síremlék (3. sz. első fele) György írása szíriai Palmyrából a klasszikus hagyománnyal szembenálló új kifejezésformák megjelenéséről tanúskodik a birodalom perifériáin. Egy Silénosmaszk dekoratív domborműről, és az athéni műhelyben készült, vadászatot (természetesen szimbolikusan, az „örök vadászmezőkön" folyó vadászatot) ábrázoló szarkofág domborműve arról beszél, hogy a klasszikus kultúra központjaiban még a 3. században is elevenen éltek a görög művészet fénykorának hagyományai. Ezzel szemben egy vele nagyjából egykorú macedóniai sírtábla négyes családi portréja a klaszszikus plaszticitás és térfelfogás tagadásáról, a természetes arányokkal és az organikus formákkal szembeni érzéketlenségről, a valóság elemeinek szimbolikus átértelmezéséről tanúskodik. Ez az irány a görögökön nevelkedett „hivatalos" művészet előtt, alatt és után magában Rómában és Itáliában is megvolt; újabban szerencsés kifejezéssel „plebeius művészet"nek nevezték el. Ebből sarjadt ki a későantik-koraközépkori művészet, amelyről a Szépművészeti Múzeumnak egy bizánci császárnő mellképét ábrázoló bronz mérlegsúlya ad képet.