Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Bozóky Éva: Mit csinál ön 5-től 10-ig?

Nem ok nélkül javasolta tehát a szentesi városi pártbizottság egyik munkatársa, Pusztai János, egy helyi repülőtér létesítését. Ez nemcsak az exportszállítások lebonyolítását gyorsítaná meg, hanem a távolsági személyforgalmat is megjavítaná, s egyben a vízügyi és növényvédelmi szerveket is kiszolgálhatná. Szentesről hetente 12 ooo szál szekfű és tömérdek primőr kerül exportálásra, de az árunak ma még teherautókon kell megtennie az utat Budapestig. Az alföldi középvárosok viszonylatában természetesen a mezőgazdaság fejlesztésének is fontos szerephez kellene jutnia. Szentesnek e téren nincs problémája, mert hét termelőszövetkezete kedvező gazdasági eredményeket mutathat föl. Köszönhetik ezt részint a kiterjedt öntözéses gazdálkodásnak, részint a számos termálkútnak, melyeknek a hévizével hatalmas melegházakat fűtve a primőr-, zöldség- és virágtermesztésben az elsők közé küzdötték föl magukat. Értelmiség-importot! Az ipartelepítés és a mezőgazdaság fejlesztése mellett van azonban a városfejlesztésnek egy harmadik lehetősége is: a főiskola- és hivataltelepités. A főiskola felnőtt értelmiséget és értelmes fiatalságot visz a városokba, s így azonnal megnövekszik a művelődés és a szórakozás iránti igény. Ugyanilyen megítélés alá esnek a kórházak és kutatóintézetek is, a maguk kvalifikált személyzetével. Szentes ezen a téren sem áll rosszul, mert továbbra is ott működik a jól fölszerelt megyei kórház, és van egy európai hírű Kertészeti Kutatóintézete is. A megyei hivatalok 1950-ben történt elköltözését azonban igen megsínylette a város, s ezt a visszaesést a mindszenti járási hivatalok Szentesre költöztetése csak részben tudta ellensúlyozni. Szentes is örömmel adna tehát otthont legalább még egy intézetnek. Az ember nehezen érti, miért működnek olyan intézmények, mint az Állategészségügyi Intézet, Állategészségügyi Kutatóintézet, Állattenyésztési Kutatóintézet, Állatorvostudományi Egyetem stb. éppen Budapesten? A vidékre költözés ellen a Budapesten dolgozó mezőgazdasági szakemberek rendszerint azzal érvelnek, hogy közép- vagy kisvárosban nem élhetnének kultúremberhez méltó életet, s el lennének zárva a továbbtanulás, a fejlődés lehetőségétől. Az ilyen érvelés azonban csak részben állhat helyt, mert hiszen a szegedi Tudományegyetemen, a Csongrád megyei múzeumokban — így a szentesi „Koszta József" múzeumban is —, valamint a helyi intézetekben ma is komoly tudományos munka folyik, s a helyi publikációs lehetőségek is adva vannak, A középvárosi és így a szentesi kulturális élet azonban tagadhatatlanul sok kívánnivalót hagy ma még maga után. Szentesen nincs például központi fekvésű, tágas, modern művelődési ház. A volt megyeháza igen alkalmas lenne erre a célra, de azt különböző járási hivatalok foglalták le. A perifériákon elhelyezkedő üzemeknek van ugyan saját kultúrotthonuk, de ha valaki a napi munkából már hazatért, vajon vissza fog-e oda porban, sárban, sötétben gyalogolni? A szentesi „Tóth József" színház — három évig tartó átalakítás után — végre ismét megnyílt. Zenei élet — sajnos — nincs, öntevékeny kultúrcsoportok alig működnek. A színvonalas vendéglátás a Petőfi-szállóra, annak éttermére és a pályaudvari Utasellátó étteremre korlátozódik. Van azonban Szentesnek — ami igen fontos — havonta megjelenő saját újságja. A gyulai példa Kényelmes lenne minden baj forrását „objektív" külső okokban keresni. Az öntevékeny kezdeményezés előbb-utóbb meghozza a maga gyümölcseit, s ezt legszemléletesebben talán Gyula esete igazolja. Gyula is elvesztette megyeszékhely rangját, bár nemcsak a megyei kórház, de a megyei bíróság is a városban maradt, s van egy vára meg egy kastélya. Minden másban azonban majdnem azonos a helyzete Szentesével. Itt is, ott is van kitűnő gyógyvíz. Gyulán az Élővíz-csatorna, Szentesen a Kurcaér teszi a városképet hangulatossá. De várjátékaival, gyógyfürdőjével, eszperantó nyári egyetemével Gyula mégis „rangot" tudott biztosítani magának, s a „rang" megnyit bizonyos — egyébként elzárt — forrásokat is. Szentes új városi vezetősége, dr. Bajomi Sándor vb. elnökkel és dr. Gilicze Lajos vb titkárral az élen nem rossz irányban tájékozódik, amikor az idegenforgalmat állítja a perspektivikus fejlesztési tervek középpontjába. Előnyös fekvése (a Tisza és a Hármas-Körös közelsége, valamint a cserebökényi puszta), nagyszerű, 78 C°-os gyógyvize, és kitűnő ellátási adottságai szinte predesztinálják Szentest az idegenforgalomra. Megjegyzem azonban, hogy Csongrád megyének nincs saját idegenforgalmi hivatala, s így a megyei teendőket is a szegedi városi hivatal látja el, olykor nem minden részrehajlás nélkül. Az eddigiek alapján talán már nem tűnik meglepőnek, hogy Szentesen 1967-ben ugyanúgy 32 000 lakost számláltak össze, mint 1920-ban. Holott a vidék mindig túlnépesedéséről volt ismert. Vüágos tehát, hogy a fél évszázados stagnálás jelentős elvándorlás következménye. Településpolitikánk aránytalanságai Pedig hát Budapestnek és nagyvárosainknak nem kellene most a maiakhoz hasonló lakás, iskola, üzlet, bölcsőde és egyéb építési gondokkal küszködniük, ha középvárosainkban időben megmdultak volna az építkezések, s időben megtörtént volna a helyi munkaalkalmak kibővítése. A fejlődés egyik alapfeltétele az önálló városi gazdálkodás kereteinek a kibővítése lenne. A városgazdálkodási (községgazdálkodási) vállalatok előtt például a mainál jóval tágabb területeket kellene megnyitni. A helyi közlekedés megszervezésében, lebonyolításában, a helyi üzlethálózat bővítésében és fejlesztésében is fokozottabb szerepet kellene kapniuk a megyéktől függő középvárosainknak. A helyes arányok kialakítására nemcsak gazdasági életünkben, de településpolitikánkban is nagyobb gondot kell fordítanunk. A középvárosok nagy urbanizációs iskolákká válhatnának, amelyek fölfognák és részben még falusi környezetben, de már a városi élet normáihoz szoktatnák a tanyák és a falvak városba kívánkozó népfölöslegét. Ahhoz azonban, hogy ezt a feladatukat eredményesen elláthassák, jelentősebbanyagieszközökre is szükség lenne. Á telekhasználati díj például nem a községek, illetve a városok bevételét növeli. A kommunális adót a vállalatok jelenleg a telephelyük szerint illetékes tanácsnak fizetik be, ami — a megyei szinten történő korrekciók ellenére is — indokolatlan aránytalanságok kialakulásához vezet. A helyi társadalom energiái azonban jelentősek és rendelkezésre is állnak, ha helyes célokért mobilizálják azokat. Szentesen — mint minden más városban — sok tehetséges, hozzáértő, pátriáját szerető ember él. Az elképzelések határozott körvonalazása egyfelől, az összhang és az összetartás megteremtése másfelöl — ez talán a legfőbb feltétele annak, hogy Szentesen az élet fellendüljön. Tarnóczi Lóránt HEGEDŰS LÁSZLÓ Kétpercnyi napfény Kétszáz lépés a napsütésből, két perc, mig a téren áthaladok. Benzin-füst és büz, — de előttem a kormos táj arany fényben ragyog. Arany fényben s ködben a Város, a Gellért-hegy, amig zölden virit. A sinpár is ezüstként fénylik s ezüstösen ivei égbe a Hid. Aranylón csillámlik alatta, lassan úszik a hallgatag folyam. Két nagy torony mered rá. Túlról magas sziklafal nézi komoran. Néha pillantás töredéke jut rájuk, — szemem nem néz messzire, villamost, gépkocsit vigyázva, s belé ne ütközzek valakibe. Félszemem csinos nőkön ámul, kiket a Váci-utca küld felém. S árnyékra érek. Egy tetőről utánam kacsint cinkosán a fény.