Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Dr. Patkós Lajos: Válás, családjog, gyermekvédelem

és ha a csökkentett tartásdíjat a másik szülő képes kiegészíteni. Csökkenthető a törvényes mérték akkor is, ha az aránytalanul magas, a gyermek tényleges szükségleteit lényegesen meghaladó tartásdíj megállapításához vezetne. A főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytató nagykorú gyermek részére a szülő köteles tartásdíjat fizetni. Megszűnik a nagykorú gyermek javára a tartási kötelezettség, ha a gyermek a tartásra kötelezettel vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozójával (pl. mostohaapa vagy -anya) szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint tartásra nem méltó, továbbá, ha a tartásdíj fizetése a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásdíjának ménéke — eltérően a kiskorú gyermek helyzetétől — a továbbtanuló indokolt szükségleteihez és a kötelezett teherbíró képességéhez igazodik. A házassági bontóperben a házastársi tartásdíj követelésének is helye lehet. Régen csak a feleség követelhetett tartásdíjat a férjétől. Szocializmust építő társadalmi rendünkben a nőknek egyenlő jogaik, de egyenlő kötelezettségeik is vannak a férfiakkal. A munkaképtelen férj azonos feltételek fennforgása esetén épp úgy igényelhet tartásdíjat a feleségétől, illetve volt feleségétől, mint a munkaképtelen feleség a férjétől. Kié legyen a lakás? Bonyolult és szenvedélyes viták tárgya a házasfelek volt közös lakása. Ha a lakás megosztható, tehát a lakásban két külön bejáratú szoba van, vagy ilyen kialakítható, a bíróság a lakást a volt házastársak között megosztja. Ez a döntés sok esetben nem oldja meg a felek problémáit, a nehéz lakásviszonyok miatt mégsem mellőzhető. Gyakran előfordul, hogy a durva, iszákos férj a kényszerű együttlakás folytán tűrhetetlenné teszi a feleség és a feleség gondozásában levő gyermekek helyzetét. Előfordul az is, hogy a felek egyike vagy másika élettársat vagy új házastársat hoz a lakásba, ami újabb ellentéteket, a tettlegességig élesedő vitákat vált ki. Ha gyermekek is vannak, azok szeme előtt és füle hallatára zajlanak le a viták, és ez természetesen a lelki, érzelmi életükre, fejlődésükre rendkívül káros. Ilyen helyzet esetén a bíróság kötelezi a szocialista együttélés szabályait súlyosan sértő felet a megosztott lakás elhagyására. Ha a volt közös lakás nem osztható meg, a bíróság a felek valamelyikét jogosítja fel a lakás kizárólagos használatára. Annak meghatározásánál, hogy ki kapja meg a lakást, döntő tényező, hogy a felek házasságából származtak-e gyermekek és azok melyik szülőnél maradnak. A lakás kizárólagos használatára a bíróság azt a felet jogosítja fel, akinek a gondozásába a gyermekek kerültek, mert elsődleges szempont, hogy a gyermekek részére biztosítva legyenek azok a lakásfeltételek, amelyek fejlődésüket elősegítik. Ha a házasságból nem származott gyermek, a bíróság annak alapján dönt, hogy a házassági életközösség megszakadását melyik fél magatartása okozta. Természetesen, a konkrét tényállástól függően más szempontok is figyelembe jöhetnek. Ilyen lehet többek között az az eset, ha az egyik félnek módjában van a szülei lakásában elhelyezkedni, a szülők lakásának nagyságára és kihasználtságára tekintettel, míg a másik félnek nincs ilyen lehetősége. Gyakran észlelhető, hogy a szülők egyike vagy másika a gyermekelhelyezési perben csak a lakás megszerzése miatt ragaszkodott a gyermekhez. Ezen a helyzeten gyökeresen csakis a lakásviszonyok javulása változtathat. Viszont enyhíteni lehet a tűrhetetlen állapotokon, elsősorban úgy, hogy a brutális, az együttélés szabályait súlyosan sértő felet akkor is kilakoltatják, ha a hatóság nem tud részére más elhelyezést biztosítani. Keressen magának lakáüt, és ne várja, hogy erről a közösség, a hatóság gondoskodjék. Ha az államigazgatási hatóságok ezt a gyakorlatot fogják követni, lényegesen kisebb lesz azoknak a száma, akik az együttlakást magatartásukkal lehetetlenné teszik. Indokoltnak tartom, hogy a készülő új lakásügyi jogszabály ezt a kérdést is rendezze. önismeret, felelősségtudat A házassági bontóperekben és az azokkal kapcsolatos jogvitás kérdésekben folytatott ítélkezési gyakorlatot néhány alapvető kérdés kiemelésével kívántam ismertetni. Igyekeztem felhívni a figyelmet arra is, hogy ezek az ügyek általában mennyire felkavarják az egymással a legbensőbb kapcsolatba lépett emberek lelki nyugalmát, mennyire károsak a gyermekekre, s hogy a peres felek sok esetben elítélendő perbeli magatartást tanúsítanak. Itt meg kell említenem, hogy szaporodik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a felek szembe néznek a tényekkel s házaséletük megromlását tudomásul véve igyekeznek a válást kulturált módon lebonyolítani, a járulékos kérdéseket (gyermekelhelyezés, tartás, lakáshasználat stb.) egyezségileg rendezni. De a fő társadalmi feladat: neveljük arra az embereket, hogy mind a házasságkötésnél, mind a házassági együttélés alatt nagy felelősséggel járjanak el! Ne csak a másik jó vagy kifogásolható tulajdonságait ismerjék meg és értékeljék, hanem ugyanezt a vizsgálatot még szigorúbb következetességgel és javítási szándékkal önmagukkal szemben is végezzék el. Csakis így érhető el a házassági bontóperek számának lényeges csökkenése. A társadalomnak pedig el kel! ítélnie azokat, akik felelőtlenül elhagyják családjukat, vagy a családon belül olyan magatartást tanúsítanak, amely az együttélést lehetetlenné teszi. Ebben jelentős feladat vár a kommunikációs eszközökre. A sajtóban, a rádióban, a televízióban népszerűsíteni kell a kiegyensúlyozott családi élet előnyeit, főként a gyermekekre gyakorolt kedvező hatását; fel kell tárni azt a nagy veszélyt, amely a felbomlott családi közösségből kikerült gyermeket fenyegeti. Hiszem, hogy a házasság intézménye a szocialista társadalmi tudat fejlődésével megszilárdul, és teljesen betölti azt a helyet, amely társadalmunkban megilleti. DOBOS HAJNAL Angyalföldi nyár Dus, buja gazda volt ez a nyár, Kertünkben magasra vert fel a gyom, Orgona sövénye az útra benyúlt, Ringatja ágán magát a korom. Vedlett foltokon homok világít, Tétova szőlő kacsai az égre, kunkorog, perdül savanyu ága, — akácfa-gyámját bizton elérje. A reggel csodaszép itt, és bizodalmas. Csak a riogató szarka csörög, — társait is, vagy a maga fészkét félti a földigérő ág-bogok között ? Az idén ültettem én is, pár palántát. Gondozni illene, de nem merem, olyan vadhusu lett a paradicsom szára, — nem várhatom, hogy gyümölcsöt terem, hát nőjön, gyomosodjék, hátha jobb ugy. Ki mondta, hogy boldog a haszonnövény ? Csak nyújtózzatok át, zöld csodák a dus, buja gazda szivén! 28