Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Dr. Patkós Lajos: Válás, családjog, gyermekvédelem

Dr. Patkós Lajos a Fővárosi Bíróság elnöke FÓRUM Válás családjog gyermekvédelem A bíróságok igazságszolgáltatási tevékeny­ségének két fő területe van: a büntetőügyek elbírálása és a polgári jogvitás ügyekben való döntés — ez utóbbiakon belül az állampol­gárok családjogi ügyeinek rendezése. A „Budapest"-ben megjelent korábbi cikkemben beszámoltam a Fővárosi Bíróság­nak és a kerületi bíróságoknak a büntető­ügyekben folytatott ítélkező munkájáról, a főváros közbiztonságának helyzetéről, a bű­nözés alakulásáról. Most a bírói munka má­sik nagy területével, a házassági bontóperek­ben és egyéb családjogi perekben folytatott ítélkezéssel kívánok foglalkozni. Célom a jogkereső közönség tájékoztatása a bírói dön­tésekről, a felmerült leglényegesebb kérdé­sekről és a leszűrt tapasztalatokról. A család­jogi ítélkezési gyakorlat minden részletre ki­terjedő ismertetése azonban — ezt előre kell bocsátanom — messze túlhaladná egyetlen cikk kereteit. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ha­zánkban a válások száma — a lakosság szá­mához viszonyítottan — magasabb, mint a legtöbb európai országban. A Budapesten kötött házasságok száma 1968-ban 20 548 volt. Ugyanebben az évben a főváros bíró­ságai 7045 házasságot bontottak fel. Abból, hogy a fővárosunkban megkötött csaknem minden harmadik házasság — elméleti szá­mítás szerint — válással végződik, önkénte­lenül is két kérdés vetődik fel. Milyen okok­ra vezethető vissza a bontóperek nagy szá­ma, és a bíróságok miért bontják fel a házas­ságot a bontóperek túlnyomó többségében? 26 Válóokok A válások számának emelkedését elsősor­ban a hazánkban végbement alapvető társa­dalmi és gazdasági változások okozzák. Az e változások által kiváltott leglényegesebb okok a következők: 1. A nők egyenjogúsítása következtében a házasság megkötése ma már nem gazdasági tényezők eredője; az egymás iránti vonzódás vezet legtöbbször a házasságkötéshez. A nők önálló keresettel rendelkeznek, gazdaságilag nincsenek kiszolgáltatva férjüknek. Ha tehát a házasság fenntartását elviselhetetlennek ér­zik, annak felbontását kérik. Az asszonyok ma már általában nem tűrik el férjük durva­ságát, iszákosságát. A nő kiszolgáltatottságá­nak megszűnése az egyik jelentős oka annak, hogy a házassági bontóperek száma emelke­dett. Ezt szemléltetik azok a statisztikai ada­tok, amelyek szerint a fővárosban 1938-ban a házasság felbontását kérők 93%-a a férj volt, 1968-ban viszont az esetek 51%-ában a feleség kérte a bontást. 2. A lakáskérdés megoldaüansága is sza­porítja a válásokat. Sok esetben a fiatal háza­sok továbbra is külön-külön, a szüleik laká­sában élnek. így ki sem alakulhat közöttük az a harmónia, ami a házastársi együttélés alapja. Ha a fiatalok az együttélést az egyik házastárs szüleinek a lakásában kezdik meg, s a beköltözött házastárs meg a szülők kö­zött nincs meg az összhang, esetleg fagyos, sőt, haragos légkör alakul ki, ez is gyakran vezet a házassági életközösség megszakadá­sához, majd váláshoz. 3. A házasságok felbontásának gyakori oka az a körülmény, hogy meggondolatlanul kötnek házasságot olyanok, akik egymás sze­mélyi tulajdonságait, belső adottságait nem ismerik kellően. Már a 19—20 éves fiatalok is rendelkezhetnek olyan keresettel, amely biztosítja megélhetésüket, de a szükséges élettapasztalat híján még nincs meg bennük a családalapításhoz szükséges megfontoltság, így csak később jönnek rá, hogy egymáshoz alkalmazkodni, együtt élni nem tudnak. Elő­fordul az is, hogy fiatal nők jóval idősebb férfival kötnek házasságot, holott a jelentős korkülönbség miatt életszemléletük, életigé­nyeik, problémáik általában annyira eltérőek, hogy a harmonikus együttélésnek ezért sin­csenek meg az előfeltételei. 4. Ha a házastársak egyike vagy másika — rendszerint a munkahelyén — megis­merkedik olyan harmadik személlyel, akivel szorosabb kapcsolatot létesít, s új vonzalma erősebbnek bizonyul a réginél — házassá­gának fenntartása értelmetlenné válik. Bírósági békítés A társadalom alapsejtje a család. Szocializ­must építő társadalmunkban különösen fon­tos szerepet tölt be a jó házasság, a harmoni­kus családi élet. A kiegyensúlyozott családi

Next

/
Thumbnails
Contents