Budapest, 1969. (7. évfolyam)
10. szám október - Zolnay László: Budai közlekedés az „előidőkben”
A főváros életéből A Metro Batthyány téri állomásának építése nem kevés gondot okoz a munkásoknak. A környező műemlékházak ugyanis körülbelül 5-6 centimétert süllyedtek. A további sülylyedés ellen — ami az épületek állagát egyáltalán nem veszélyezteti —óvatossági rendszabályokat léptettek életbe. Meg kellett erősíteni az állomás térségeket, s bár emiatt lassabban haladnak előre az építésben, beszüntették a föld alatti robbantásokat is. Remélhetőleg így véglegesen meg lehet akadályozni az épületek süllyedését. A budavári palotában látványos munka folyik. Építik az egykori karmelita kolostor tetőszerkezetét. Az új tető az eredeti formát kapja vissza, de az egykori szarufa helyett beton tetőszerkezetet építenek, mivel a fa tűzveszélyes, s a tetőtérben könyvtárat rendeznek be. A korábbi tervektől eltérően a palota gondnoksága nem a karmelita kolostorban, hanem a volt HM-épületben kap helyet; ide a Színháztudományi Intézettel együtt az MTA Irodalomtörténeti Intézete költözik. Még meg kell erősíteni és ki kell javítani a homlokzati falakat, s hátra van a helyiségek kialakításának több éves munkája. A helyreállítás előreláthatóan 1974 végére fejeződik be. Óbuda újjáépítésével egyidőben új telefonközpontra is szükség lesz a III. kerületben. Jelenleg Óbuda főközpontja 8000 állomás teljesítőképességű, ezt 4000 állomással bővítik 1972 végéig. Az 50 százalékos bővítés előreláthatóan az 1971-ig megépülő 3200 új lakás telefonellátását biztosítja. Ugyancsak 1972-ben megkezdik 10 mellékközpont telepítését. Ezek egyenként 400 állomást szolgálnak ki. Innen látják el majd a negyedik ötéves terv időszakában Békásmegyeren épülő mintegy 5000 lakást telefonnal. További 4000 állomással bővítik a főközpontot 1973-ban, majd az ötödik ötéves tervidőszakban Óbuda központjában új Crosbar rendszerű, 4000 állomásos központ épül. Bővítik a nyilvános távbeszélő állomások hálózatát is: jelenleg a III. kerületben 63 nyilvános telefonállomás van, s a jövő év áprilisáig további ötvenet helyeznek üzembe. Utoljára töltötték nyári vakációjukat az angyalföldi gyerekek a margitszigeti Petőfi napközis táborban: a szigeti rekonstrukció miatt a tábor a nyár végén véglegesen bezárta kapuit. Természetesen a XIII. kerületi tanács továbbra is gondoskodik az angyalföldi gyerekek vakációzásáról. Az új tábor helyéről pontos döntés még nincs, de az a terv, hogy a gyerekek új nyári táborát az óbudai hajógyári szigeten építik meg. A Gellérthegy belsejében több mint 1 kilométer hosszú alagutat építenek, mert itt helyezik el azt a vezetéket, amely a Gellért-és a Rácz fürdőhöz, majd később az új tabáni gyógyfürdőhöz szállítja a gyógyvizet. A mimka viszonylag lassan halad. Helyenként robbantani kell. Az egyik legfontosabb feladat pedig: megakadályozni a hévíz szökését. Az alagút építésével egyidőben gyógyvíz után is kutatnak. A 31 forrás, amely természetes úton tör fel, szinte önmagát kínálja. A jövő terveihez azonban ez kevés. A kutatók már találtak az eddiginél is melegebb, 45 fokos vizet. Feltártak barlangokat is, ezeket mielőbb a gyógyítás szolgálatába akarják állítani. A kalauz nélküli fővárosi közlekedés eredményeiről a bevezetés után egy hónappal készítettek gyors felmérést a BKV-nál. A tapasztalatok szerint az utasok várakozáson felül fegyelmezettek, türelmesek voltak a kezdeti időkben. A forgalom a vizsgálat szerint egyenletesebb és megbízhatóbb volt, a csúcsforgalomban sikerült valamennyi üzemágnak forgalomba adnia a tervezett számú járművet. Az első hónap alatt a megállóhelyi tartózkodás idejét is sikerült csökkenteni és növekedett az utazási sebesség. Az első hónap után azonban még változatlanul gond volt a vezetők hiánya és a forgalomból — műszaki hibák miatt — kieső járművek nagy száma. Az 1970. január 1-én 0 órakor kezdődő népszámlálás a fővárosban jelenti a legnagyobb feladatot. Budapesten ugyanis évente mintegy 150 ezren változtatnak lakóhelyet. Emiatt a kerületek lakosságának összetétele is módosul, változnak az ellátással kapcsolatos igények is. A bevándorlásból eredő népszaporulat jelentősen befolyásolta például az utóbbi tíz évben a fővárosi lakosság korösszetételét. Az adott felvételi program egyébként több vonatkozásban eltér a tíz év előtti népszámlálás felvételétől. Most használnak először reprezentatív módszert: a lakosság háromnegyed részénél a legszükségesebb alapadatok összeírására szorítkoznak, a népesség 25 százalékát pedig részletes kérdéseket tartalmazó kérdőív alapján írják öszsze. A többi között az összeírók tudakozódnak a lakosság vándorlása, a lakóhely változtatása, a szakképzettség, a munkahely naponkénti megközelítésének módja és időtartama felől, a korábbi és első keresőfoglalkozás, a 14 éves és idősebb nők élve- és halvaszületett gyermekeinek száma és a szülések időpontja iránt. Felújítják az Állatorvostudományi Egyetemet. A mintegy 100 millió forintos fejlesztést az állatorvostudományi oktatás és kutatás megnövekedett feladatai tették szükségessé. Először a négy tanszéki épület tömbjeit építik fel. A betonlábakon nyugvó, háromemeletes épületekföldszinti összekötő részén a szülészeti, az állathigiéniai és a sebészeti tanszék kórházait helyezik el. Az Állatorvostudományi Egyetem rekonstrukciós fejlesztését a tervek szerint 1973-ban fejezik be. A felszabadulás 25. évfordulójának megünneplésére az I. kerületi pártbizottság úgy döntött, hogy — a többi között—óvodai részvénytársaságot alapít. Az Általános Épülettervező Vállalat I. sz. Irodájának szocialista KISZ-brigádja társadalmi munkában elkészítette az óvoda teljes tervdokumentációját. Ezután sorra jelentkeztek a kerületi vállalatok és szaporodott a szerződések száma. A vállalatok annyi gyermek részére kapnak helyet, ahányszor 40 ezer forintot felajánlanak. Tulajdonképpen 50 ezer forint költség jut egy férőhelyre százszemélyes óvodában, de a részvénytársaság nem számított teljes árat. Egymás után jelentkeztek a vállalatok, hogy szociális alapjuk terhére „beszálljanak" az óvoda-építkezésbe. A KGM tervezőirodája 400 ezer, a Magyar Vülamosművek ugyancsak 400 ezer, a Magyar Távirati Iroda 320 ezer, a Villamos Automatikai Intézet, a KGMTI Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete, valamint az Órszágos Vízügyi Építő Vállalat 200—200 ezer, az Általános Géptervező Iroda és az Általános Épülettervező Vállalat egyenként 120 ezer, a Budai Dobozgyár 100 ezer, az ÉM Városépítési Tervező Vállalata 80 ezer, az ÉM Beruházási Vállalata pedig 40 ezer forintot ajánlott fel. A férőhelyek fele előreláthatóan megmarad a tanács kezelésében. Az összeg nagyobb felét amúgy is a tanács biztosítja, önerőből. A kezdeményezés egyedülálló Budapesten. Kétnapos könyvárverést tartanak november első felében Budapesten. Kizárólag értékes kötetek kerülnek kalapács alá: első kiadványok, ritka példányok, újság- és folyóirat évfolyamok. Á kötetek 60—80 százaléka védett, nemzeti érték, az országból kivinni nem lehet. Elárverezik például a Magyar Kurir 1829-es teljes bekötött évfolyamát, a Debrecenben kiadott 1813-ból való orvosi füvészkönyvet, Petőfi A helység kalapácsának első kiadását, valamint Árany Buda halálának első kiadását. Az aukció legdrágább darabja egy rendkívül ritka példány: témája a ló. Hatvanhárom metszet illusztrálja, német nyelven adták ki 1729-ben. Nemzetközi katalógusok is számontartják, s húsz év alatt mindössze kétszer fordult elő a piacon. A könyvaukció előtt a Liszt Ferenc téri Könyvklubban kiállítás nyílik, ahol bárki megtekintheti az árverés anyagát. A VI. kerületben a tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte a terézvárosi nyomdák egészségügyi helyzetét. Itt működik ugyanis a Glóbusz és a Közlekedési Nyomda, a Zrínyi Nyomda rotációs részlege és a Kossuth Könyvkiadó sokszorosító üzeme. A kerületi közegészségügyi és járványügyi felügyelőség jelentése szerint az utóbbi időben javultak a munkafeltételek, fokozottan érvényt szereznek az egészségvédelmi előírásoknak. De még további munkavédelmi intézkedésekre van szükség. A Zrínyi Nyomdában például változatlanul rossz a rotációs részleg szellőztetése, a Közlekedési Nyomda munkahelyei sötétek, az öltözők és a mosdók zsúfoltak. A Kossuth Könyvkiadó sokszorosító üzemében a vüágítás rossz, egészségtelen. A végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott, hogy a nyomdai dolgozók egészségét különös gonddal kell óvni, mivel többségük ártalmas ólommal dolgozik. A foglalkozási megbetegedések megelőzésére a Ganz-MÁVAG mozgó laboratóriuma rendszeresen szűréseket végez, s minden nyomdai üzemben egészségügyi nővér ellenőrzi a munkahelyek, az öltözők, a mosdók és a zuhanyozók tisztaságát, állapotát. 46