Budapest, 1969. (7. évfolyam)

10. szám október - Náray Dezső: Mi történjék a szeméttel?

FÓRUM A város egyik jellemzője, hogy itt aránylag kis területen összezsúfoltan él a lakosság. Ez teszi szükségessé a településegészségügyi intézkedések egész sorát, illetve olyan berendezé­sek létesítését, amelyek a városok egészségügyét óvják. Ilyen meggondolások vezették már too év előtt Pest és Buda magisztrá­tusait, amikor meghozták intézkedé­seiket a naponként ismétlődően kelet­kező nagymennyiségű „szilárd hulla­dék" — szemét — rendszeres elszál­lítására és ártalmatlanná tételére. Pest-Buda, mint Közép-Európa egyik jelentős városa, amely különösen a kiegyezés után ugrásszerűen fejlődött, természetesen nem akart a többi európai város után kullogni és ezért Pest város közgyűlése már a kiegyezés évében, 1867. december 18-án, 39491 sz. alatt megalkotta a maga — akkor még kétnyelvű — hatósági sza­bályait „a köztisztaság és evvel egybe­kötött közegészség fenntartása tekin­tetéből." . Egy másik erre vonatkozó dátum Pest, Buda és Óbuda Budapestté való egyesítése 1873-ban. Erről így emlé­kezik meg Haberhauer János tanács­nok (a későbbi Halmos János alpol­gármester) 1890. május 24-én kelt, a Főváros Tanácsának tett jelentésé­ben: „Az első lépést a főváros 1874. évi márczius hó 15-én és folytatólag 22-én Gerlóczy Károly alpolgármes­ter úr elnöklete alatt az e czélra meg­hívott bizottsági tagokkal, az összes kerületi elöljárókkal és az érdekelt tisztviselőkkel értekezletet tartottak, melyeken megbeszéltettek mindazon intézkedések, melyek a főváros köz­tisztaságának javítása és emelése ér-Egykori szemétvasút a 900-as évek elejéről Mi történjék a szeméttel? dekében szükségesnek mutatkoznak; ezen értekezletek javaslata alapján a Fővárosi Tanács 1874. évi április 16-án 25676/1. 168 II. sz. alatt kelt, a fővárosi törvényhatósági bizottság pe­dig ugyancsak 1874. évi április hó 23-án tartott közgyűlésében 280 sz. alatt hozott határozataival kimon­dották, hogy a fővárosban a köztiszta­ság decentralizálva és a ker. elöljáró­ságok által kezelendő." Az akkori lényegesen kisebb fő­város vezetőiben felmerült az a kér­dés: hogyan lehetne az egész köz­tisztaságügyet a követelményeknek megfelelően a kor színvonalára emelni és központilag irányítani, beleértve a házakban keletkezett hulladék el­szállítását is. Ez lényegében csak 1929. körül sikerült. Attól kezdve tar­tozott ugyanis közös igazgatás alá mindaz a tevékenység, ami a köztisz­tasági címszó fogalma alá tartozik. A közbeeső mintegy félévszázados időben ennek a fejlődésnek több fá­zisa volt és már komoly eredmény­nek számított, amikor egész Pesten (a Duna bal parti része), de annak inkább csak belső területéről egy vállalkozó, ifj. Cséry Lajos gyűjtötte össze a szemétgyűjtésbe bekapcsolt házakból a hulladékot és szállította ezt a IX. Ecseri u. Fuvartelep elektro­mos átemelő daruihoz, hogy onnan gőzvontatású vasúti kocsikon ki­kerüljön Kispestre, a Nagykőrösi út mentén levő „szemétfeldolgozó te­lepre", röviden a „Cséry telepre". Majd a század elejétől 1958-ig a Pestlőrinc és Pestimre határán levő szemétdombra, amit a köznyelv to­vább is Cséry nevével kapcsolt össze. Egykori szeméthegy Pestlőrinc és Pestimre határán. Szemétguberálók és lehúzok munkában

Next

/
Thumbnails
Contents