Budapest, 1969. (7. évfolyam)

10. szám október - Bajor Nagy Ernő: Konyhák 90 ezer kosztossal

el ez a második félévben. Fokozatosan, hétről hétre romlik a minőség, egyhangú a reggeli és az uzsonna." A levél néhány konkrét példát is említ, így a többi között: „... IV. 2-án a bableves kemény, ehetetlen babbal, tejbegríz. IV. 29-én lebbencsleves, spenót 1 db tojással az ebéd. A leves ízetlen volt. A spenót mellé 1 db tojás nagyon kevés. Uzsonna ezen a napon tepertős kenyér, ami túl sós, a gyermekek nem szeretik ... Gyümölcs igen ritkán van, almát is igen ritkán kaptak.. " Panasz a VIII. Dugonics utcai általános iskola büféjére: „ ... A szendvics ehetetlen a rengeteg dísz­vaj miatt. Kérjük vitamindús dolgokkal díszí­teni, ne mogyorónyi vajakkal! ..." A IX., Ecseri út 6-ban született panasz­könyvi bejegyzés: „A büfé ellátottsága rendszertelen. Az áru későn érkezik. A szendvics, tej stb. csak délfelé kapható. A tanulók és az iskola dolgozói kény­telenek a KÖZÉRT-ből vásárolni..." Most nézzük az ellenkezőjét! Részlet a Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának a tanév be­fejeztével írt leveléből: „ .. . Az év során következetesen jó minő­ségű volt a koszt és példaszerű a gyermekekkel történő bánásmód. Nagyra értékeljük az itt folyó vezetési, szervezési, étlapkészítési, gaz­dálkodási és ellenőrzési munkát, melynek leg­jobb bizonyítéka — és ezt különösen hang­súlyozzuk —, hogy egyetlen esetben sem fordult elő rossz minőségű étel felszolgálása ..." Németh Imre kapuvári tanár panaszkönyvi bejegyzése: „Itt ebédeltünk 36 tanulómmal a kapuvári I. sz. Alt. Iskolából 1969. május 2-án. Igen ízletes, jó ebédet kaptunk. Bőséges is volt, s ami fő, nagyon olcsó. A kiszolgálás udvarias, elő­zékeny ..." Az I. László Általános Gimnázium étkezési felelősének leveléből: „... Hadd tolmácsolhassam kartársaim el­ismerő köszönetét is azért a pótolhatatlan se-DARÁZS ENDRE Fényjáték Gyanús palackjai mögül Az italmérő már kinéz: Félhat lesz ... Hát munkára kész És ezrek dobognak kívül A túloldali gyár felé, Mely fél Angyalföldnek ura És pezseg, ragyog víg, fura Fénnyel a karcos, sárga lé S torkokra vár, hogy dal legyen, Meg kellemetes szédülés A gép előtt, de senkisem Csendít be most. A rézharang Az ajtó fölött hallgat és Sáppad az ital, dúlt, borong. gítségért, amelyet a mennyiségileg és minőségileg kifogástalan ebédek ideszállításában kap­tunk ..." Jóllehet a 40 panaszlevélre mintegy 1000 dicsérő bejegyzés, elismerő átirat stb. jut, mégis fölmerül az emberben a kérdés: ez a koszt egyszerre borzalmas és pompás? Étlapszemle Ahhoz, hogy bármit is mondjunk az előb­biekre, tudnunk kell, kétféle konyhái vannak a vállalatnak: úgynevezett báziskonyhák, ahol r—2000 személyre főznek és az ételt gépko­csin szállítják ki az iskolákhoz; továbbá a befejező konyhák, ahol a csaknem kész étel főzését befejezik ... Egészségügyi előírás, hogy a szállító gépkocsinak egy órán belül útjának utolsó állomásán is le kell adnia az ételt. Márpedig e gépkocsik többnyire bérelt autók. A szállító vállalatok nem nagy öröm­mel fuvaroznak nekik, mert viszonylag kicsi a szállítandó súly, rövid a fuvarozási idő­tartam. A gépkocsik személyzete — szemben a magánosoknak végzett szállításokkal — itt nem remélhet borravalót. A keresztúri buc­kák között, téli hófúvásban, őszi latyakban nem könnyű tehát a fuvaroztatást időben biztosítaniok. A másik gond megértéséhez pülantsunk bele csakugyan találomra a 4. sz. üzem 1969. június 16—21. közötti étlapjába. Óvodai ebéd: HÉTFŐ — zöldségleves, mi­lánói sertésborda, spagetti, KEDD — hús­leves, főtt hús, 1/2 burgonya köret, egres­mártás, SZERDA — eresztett tojásleves, zöldborsófőzelék, natúrszelet, CSÜTÖR­TÖK — gyümölcsleves, mexikói tokány, rizsköret, PÉNTEK — húsgaluskaleves, túrógombóc, gyümölcslé. SZOMBAT — sült csirkecomb, petrezselymes burgonya, saláta, csoki piccoló. Iskolai ebéd: HÉTFŐ — natúrszelet, sár­garépafőzelék, habkifli, KEDD — húsleves, főtt hús, 1/2 burgonya köret, sóskamártás, SZERDA — tavaszi leves, paradicsomos káposzta, sertéssült, CSÜTÖRTÖK — gyümölcsleves, rántott hal, petrezselymes burgonya, káposztasaláta, PÉNTEK — hús­galuskaleves, tejbedara, darafelfújt, SZOM­BAT — csirkemellpörkölt, galuska, saláta, ízesrolád. A fölsoroltakat persze elkészíthetik föl­ségesen és csapnivalóan is. Csak egyre nincs lehetőség: hogy a napi háromszori étkezésre előírt összesen 7 forint 10 filléres nyersanyag normát túllépjék. Ez a vállalat évi 200 mülió forintos forgal­mat bonyolít le. Az állam mintegy 29 millió forinttal járul hozzá ahhoz, hogy az árak megfizethetők maradjanak a kisebb keresetű szülők számára is. De azt már ámulva látom a kalkulációkban, hogy a natúrszeletből, sár­garépafőzelékből és habkifliből álló ebédet 5,92 forintból állították ki, vagy hogy a sült csirkecombos, petrezselymes burgonyás, sa­látás, csoki piccolós ebéd 6,37-be került a konyhának. Melyik háziasszony állíthatja ki ezt otthon ennyiért? És elképzelhető volt-e az idei tavasz zöldség- és gyümölcsárai mellett, hogy a panaszkönyvben emlegetett primő­röket biztosítsák az étkezéshez ? A konyhavezetők gyakran panaszkodtak az idén a központban: — Nem bírjuk tovább ezekkel az árakkal. ... Aztán valahogy keresztülvergődtek ezen a szigorú tavaszon. Egyébként tovább bonyolítja az ügyet, hogy lényegében minden konyha maga állapítja meg az étlapját. Nem teljesen a saját elkép­zeléseik szerint, mert időnként étlapértekez­letre ülnek össze a területi iskolaorvosokkal és a napközik vezető pedagógusaival. Az étlap természetesen eljut a vállalat ve­zetőihez is. Hattagú ételtechnikusi brigád ellenőrzi szakszempontból, hogy a kiszolgált ételnek megfelelő-e az összetétele; a gyer­mekek elegendő fehérjéhez, vitaminhoz és más egyébhez jutnak-e az óvodai, iskolai koszttal. Az igazgatónak orvos helyettese is van, hiszen ez a munka nem nélkülözheti az egészségügyileg és tudományosan megalapo­zott irányítást. Gulyás parti Szembetűnő, hogy a Gyermekélelmezési Vállalat meglehetősen széles körű mellékte­vékenységet is folytat. Vacsorát főznek és szállítanak házhoz — felnőtteknek. A Hű­vösvölgyben és a Római parton éttermet tar­tanak fenn. (Érdekes szimbiózis: a hűvös­völgyi étterem napközben úttörőtáborokat lát el, este pedig — fölös kapacitását kihaszná­landó — úgynevezett „gulyás partikat" ren­dez külföldieknek.) Nyáron KISZ táborokat, sportiskolákat, gyermeküdülőket is élelmeznek. Hiszen al­kalmazottaikat egész évben foglalkoztatniok kell. És ha már a munkaerő kérdésébe botlom, tüstént meg is kérdezem: — A vendéglők, éttermek jobb kereseti lehe­tőségei nem csábítanak el innen sokakat ? Az igazgató diplomatikusan inkább arról beszél, miként igyekeznek a vállalathoz ölelni a legjava munkaerőt. — Az elmúlt gazdasági évben sikerült hat családnak kedvezményes OTP lakást biztosí­tanunk. Kollektív szerződésünk kimondja: minden konyhai dolgozónk naponta egyszer ingyenes étkezésben részesül. Két mikrobuszunk vasárnaponként a jól dolgozó szocialista brigá­dokat viszi kirándulni... — Talán inkább a pénzt tessék mondani. Nevet Bajza Sándor: — Mondhatom. A konyhai dolgozók évi átlagban havi 1720 forintot keresnek. — A nyereségrészesedés ? — Negyven nap volt. És bár most az kívánkoznék ide, hogy si­kerekről beszéljen — szobája fala tele van dicsérő oklevéllel —, inkább a gondok felé tereli figyelmemet. Arra, hogy egyes helye­ken a jelenleginél több gyermeket lehetne étkeztetni; előfordul, hogy 400-as konyhá­hoz mindössze 150 férőhelyes napközit léte­sítenek. Ha több saját gépjárműhöz jutná­nak, csökkennének a szállítási problémák. Aztán egy, az új mechanizmus sugallta áb­rándjukról szól: mélyhűtött ételeket szeret­nének exportra készíteni, hogy azok fejében korszerű konyhai gépeket hozhassanak be ... Erről beszél, beszél s öregedő férfiarcára sze­mérmes rajongás ül. Nem csoda, ebben is van valami poétikus: senkinek sincs annyi kosztosdiákja Európában, mint ahányról ő gondoskodik. 16

Next

/
Thumbnails
Contents