Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - dr. Honti József: Richard Bright látogatása Pest-Budán

ír: „Kitaibel professzor egy napon a klinikára kísért engem. Ez egy kicsi, de kitűnően megal­kotott intézet, mind a betegek javára, mind pe­dig a hallgatók oktatására szolgál. Néhány kis kórteremből áll, mindegyikben csak 6 ágy van. A betegek mindegyik kórteremben betegségük szerint vannak elhelyezve. .. Minden hallgató a gondjaira bízott betegek kórtörténetét latinul adja elő és havonta köteles összefoglaló ismer­tetést készíteni. . . Nekem nagyon tetszett az a rend és pontosság, amit ebben a kórházban ta­pasztaltam és biztos vagyok abban, hogy híre­sebb intézetek tanácsokat kérnek ezen távoli és majdnem ismeretlen orvosi iskolától. El kell azonban ismerni, hogy az egész kisebb kiterje­dése miatt könnyebben kezelhető, mivel a 4. és 5. évfolyamon nem volt több mint 11 hallgató és az alsóbb évfolyamokon sem volt több mint 30 hallgató." Kitaibel Pál professzor, a sokoldalú híres természettudós volt a kísérője a Botanikus Kertben is. Róla írja: „Kitaibel professzor, akinek vezetése alatt meglátogattam a kertet és aki kedvességével többször lekötelezett pesti tartózkodásom során, szakirodalmi munkáiról jól ismert a tudományos világban, egyike azok­nak, akik úgy látszik, hogy különösen igénylik figyelmünket ezen a téren." Bright részleteket mutat be Kitaibelnek Waldstein prágai fő­nemessel közösen kiadott „Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungáriáé" című 3 kötetes munkájából. A gellérthegyi, akkor egészen új Csillag­vizsgáló Intézetben Pasquich professzor, a kiváló csillagász és matematikus volt a kísé­rője. Elismeréssel ír a látottakról, különösen megragadja a szép panoráma, melyet saját­kezű rajzban örökített meg könyvében. Részletesen leírja Buda melegfürdőit, tö­rök vonatkozásait hangsúlyozva. Szól Pest rendőrségéről és tűzoltóságáról. Nem éppen hízelgő, amikor a közbiztonsági állapotokról ír: „Pest rendőrségi szabályzatai sok esetben nagyon pontosak, de nem elegendő­ek ahhoz, hogy megakadályozzák a rablók fosztogatásait, akik gyakran nagy számban Bright rajza Pest-Budáról társulnak egymással, hogy akár London vagy Párizs kriminológiai évkönyveinek sem lenné­nek szégyenére." A tűzoltóságról írja: „Különös gondot for­dítanak arra, hogy megelőzzék a tüzek terje­dését és a törvényekben bennfoglaltatik ez a kér­dés. .. Nem engednek semmiféle házat építeni anélkül, hogy előzőleg a tervet alá ne vessék a rendőrbíróság és épületfelügyelőség bírálatának. A zsúpfödeles tetőket és fa kéményeket betil­tották és még a korábban meglevőket sem enge­délyezték, meghatározott időn belül le kellett bontani ezeket... Bizonyos iparosoknak — mint pl. kovács és ács — megtiltották, hogy egy fedél alatt folytassanak ipart. Megtiltják, hogy szénát és szalmát a házak udvarain tá­roljanak. Nincs senki, akinek megengednék, hogy házában több mint 4 font (1812 gram — H. J.) puskaport tartson. Fáklya használatát csak a város bizonyos részein engedélyezik..." Majd arról ír részletesen, hogy mi a teendő, ha valahol tűz keletkezik: „Ha ezen óvatossá­gi rendszabályok ellenére valahol tűz keletke­zik, nagyon súlyos felelősség hárul arra, aki megkísérli azt titokban tartani. Azért, hogy ide­jében információt lehessen nyerni a tűzről, egy magas toronyban 3 őr állandóan szolgálatot tel­jesít, akik közül az egyik a parancsnok. Bár­miféle tűz legkisebb gyanúja esetén köteles a városi őrséget értesíteni és köteles a helyszínre tűzoltófecskendőket küldeni... a második őr trombita jel segítségével üzen arra a helyre, ahol a tűz kitört és a harmadik őr egy haran­got üt egy, kettő, három vagy négy ütéssel a vá­ros kerületének megfelelően, amelyre neki a nyilvánosság figyelmét fel kell hívni. Elrendel­ték, hogy minden háztartásnak vizes hordót kell tartani... Néhány polgárt arra a célra neveznek ki, hogy kinyissák azokat a házakat, amelyekben a nyilvános tűzoltófecskendőket tartják.. . A város sorompói zárva vannak és senkinek sem engedik meg, hogy elemenekül­jön." Részletesen leírja, hogy az egyes ipa­rosoknak, mesterembereknek mi a teendőjük a tűzoltás munkájában. Több oldalon keresztül ír a kézműiparról, és a fővárosról írt beszámolóját a város törté­netének leírásával fejezi be. Pestről és Budá­ról a Duna jobb partján utazva érkezett visz­sza Bécsbe. Egy hónappal később ismét útra kelt, ek­kor a Balatonon, Keszthelyen, Horvátország­ban járt, Pécsen, Szekszárdon át érkezve is­mét átutazott Pesten, de ez alkalommal csak rövid ideig tartózkodott itt, majd Marton­vásáron, Székesfehérváron és Veszprémen át Grazba, majd Bécsbe utazott. Az idézett részletek tanúsítják: mennyire éles megfigyelés, pontosság jellemzi munká­ját, mely a külföldi látogató szemével mutat­ja be a főváros életét a XIX. század elején. Irodalmi életünkről nagy anyagot gyűj­tött és ezt külön munkában készült közzéten­ni. Sajnos ezt a tervet nem váltotta valóra, a magyar irodalmi életre vonatkozó, minden bizonnyal nagyon érdekes anyaga nem ke­rült kiadásra. Richard Bright (A szerző reprodukciói) 39

Next

/
Thumbnails
Contents