Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - Zsolt Róbert: A Fővárosi Tanács Sport Köre

Akkor még Zöldkert utca 481. számon szerepelt e romantikus külsejű sarokház, amikor Wagner János 1847-ben felépítette. Ma a Reáltanoda utca 19-es számot viseli. Kopott a külseje, belseje, de tatarozására a terv már megszületett. Hatvany Lajos „így élt Petőfi" című művének V. kötetében a következőket olvashatjuk: „...a Zöldkert utca 481. számú ház, ahol Petőfi István a gyászlap szerint meghalt, a Zöldkert utcából lett Reáltanoda utcában könnyen volna megállapítható. Ezt a fáradságot azonban, mind a mai napig sokalták Petőfi-kutatóink. Ami 1883-ban, az áll a kutatókról 1957-ben is, mert nincs kizárva, hogy az öreg Petrovics halottas háza még áll a Reáltanoda utcabeli régi házak kőzött." Hatvany Lajos hivatkozik az 1883-as keltezésre. Ezt azért teszi, mert 1883. február 18-án a Koszorú című hetilapban (109. oldal) Győri Vilmos, a pesti ev. ref. egyházközség lelkésze közölte Petőfi szüleinek halotti bizonyítványát, majd megjegyezte, hogy a halottas házat könnyen meg lehetne állapítani. A Fővárosi Levéltárban fürkészve eljutottam a célhoz. A telekkönyvi betétek 327. számában a következők olvashatók: „Birtokállási lap. 328. Ház (481. régi tkvi sz. a.) IV. ker. belváros Magyar és Reáltanoda utcák sarkán. . . 1880. december 16-án kelt adásvételi szerződés alapján Gundel János és neje szül. Kommer Anna bpesti lakosok javára bekebeleztetik..." stb. Az ingatlan 1849-ben Kegl Éva tulajdona volt, majd később Havas Ignác és neje, szül. Kegl Jozefa, először az egyheted rész, majd az egész ház örököseként szerepelnek a birtokiven. Ettől a családtól vásárolta Gundel János a házat a fentebb emiitett időben. Ez az ingatlan a mai Reáltanoda utca 19. számú házzal azonos. Igazolja ezt a Fővárosi Levéltárban levő, kb. a múlt század második felében készített „szabad, kir. Pest városának átnézeti térképe" is, mely a 481-es számot a Magyar utca és a Reáltanoda utca sarkára teszi, ugyanazon helyre, ahol most a 19. számú ház áll. Továbbá Gundel János unokája, ki e házban él, szintén felvilágosítással szolgált. Ebben a házban halt meg 1849. március 21-én Petőfi édesapja. A Koszorú című lapban a következő szöveggel jelent meg a halotti bizonyítvány: „Halottkém-orvosi bizonyítvány azon vizsgálatról, mely az alulírt által Pesten a belvárosban Zöldkert utcá-Emlékek egy belvárosi öreg házban ba 481. sz. alatt végbevitetett. Petőfy István úr, mészáros, Nógrád megyéből, 58 éves. Evangel: nős, meghalt man: 21-kén Typhusba. Pesten. Mart 22. 1849. (Ezen dátum valószínűleg a bizonyítvány kiállításnak napja.) Eltemettetés ideje Mart: 23-ka. Erényi s. k." Valószínűleg 1848 szeptember közepén költöztek ide, mert Petőfi, midőn szeptember 26-án, Windischgrätz hadainak közeledtekor, Júliát Erdődre vitte, bútorait és egyéb ingóságait itt, a szülők Zöldkert utcai lakásán helyezte biztonságba. Augusztus hónapban pedig még a Lövész utcában (a mai Királyi Pál u. 18. sz. alatt) laktak. A lakás több szobából állt. Egyikben a bútort rakták össze, a másikban az öregek laktak, a harmadikat kiadták. Ez utóbbi körülményt az apa is igazolja: „.. .Sándorom és Juliskám aszta Kis szelsőszobat Kiattuk mert úgyis üresen alt a sarkon levő szobaba összeraktuk szepen mindent. . ." — irta 1848 decemberben fiához Debrecenbe. (Ez a levél a Petőfi Irodalmi Múzeum 1959-ben megjelent évkönyvében található.) Az idehordott bútorokat 1849. február 6-án Mukits János alügyész, mint „pártütő és felségsértő" vagyonát lefoglalta, majd 1850-ben a hatalom elkobozta. „A jó öreg korcsmáros" utolsó lakhelye címmel egy rövidebb tájékoztatóm jelent meg a Magyar Nemzet 1963. június 22-i számában. Egy hónap múlva, a július 21-i példányban olvashattuk Csányi Gyula levelét, melyben meghatározta, hogy az öregek lakása az első emeleten, a lépcsőháztól jobbra eső oldalon volt. Itt lakott Rexa Dezső író, nyug. főlevéltárnok. Öröm és büszkeség töltötte el, midőn megtudta, hogy a hajdani Petrovits-lakásban lakik. Emlékei közt kutatva, közölte, hogy kisfiú korában ebben az utcában sétált, és a ház kapuján látta Vörösmarty özvegyének, Csajághy Laurának a gyászjelentését. Rexa Dezső jól emlékezett! E vaskorlátos csigalépcsőkön járt fel, szintén az első emeleti lakásába a talpig gyászruhát viselő Laura. A folyósé végén levő lakásban élte utolsó éveit, hová gyermekei és unokája is gyakran feljártak. 1882. február 13-án hunyt el, melyről a Pesti Napló így tudósít: „Meghaltak Budapesten Febr. 13-án .. .Vörösmarty Csajághy Laura 56. é. magányzónő, IV. k. Reáltanoda-u. 19. tüdőbántalom. . ." A Kálvin téri Református Egyházközség Halotti Anyakönyvében pedig a következő bejegyzés található: 1882. febr. 13. Csajághy Leona asszony Vörösmarty Mihály özvegye Bpest IV. ker. Reáltanoda u. 19. 56 éves tüdőhüdés." Petrarca és Schiller Laurája után ő a harmadik, akit az irodalomtörténet örökre beírt a halhatalanok sorába. 1964. november 19-én Rexa Dezső is meghalt. Tudóst, neves kutatót veszítettünk el benne. írói pályáját végigkísérte a magyar színészet iránti meleg, nagy szeretet, mely visszatükröződik minden írásából. Hivatali évei alatt a színjátszás történetének összegyűjtésével foglalkozott, munkájából sok további mű, számos tudományos közlemény született, ö kezdeményezte a Színháztörténeti Múzeum felállítását is. Fordításaival és eredeti műveivel a színházi műsorokat gazdagította. Petőfinek és Vörösmartynak nagy rajongója volt. Nála történt látogatásaim során sokszor, még halála előtt néhány héttel is, e költők verseit szavalta fiatalos hévvel. Emlékeinek gazdag raktárában sok-sok érdekességgel találkoztam. Gundel Károlyt gyakran emlegette. Elmondta, hogy a neves vendéglős ágya, melyben született, ott állt, ahol most az övé. Magas kort ért el. Kilencvenhárom éves volt, mikor utolsó útjára kísértük a Farkasréti temetőben. Hangját és alakját megőrzi a filmszalag, mert a Hattyúdal című filmben a főszereplő Páger Antal idős apját alakítja. Családi kapcsolatai történelmi nevekhez fűződnek. Nagyanyja Lenkey Emma, Lenkey Jánosnak testvérhúga volt. Azé a Lenkeyé, aki lett volna az aradi tizennegyedik, akiről Petőfi a „Lenkei százada" című szép verset írta. Felesége révén családi kötelék fűzte a Perczel-családhoz, ahol Vörösmarty nevelő volt. A ma még kopott külsejű ház sok emléket őriz. Ezekkel az emlékekkel találkoztam a Reáltanoda utca 19 első emeletén. Szabó Sándor 34