Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - Vargha Balázs: Arany János Budapestje II.

földig perzselte. Utána nyerte mai copf stílusú alakját. Az 1944. évi bombázások súlyosan megrongálták. A lebontás és újjáépítés hosszú vitájára a Fővárosi Tanács 1962-ben tett pontot azzal, hogy az épületet Orvostörténeti Múzeum létesítésére átadta az Egészségügyi Minisztériumnak. A restaurálás 1964 végén fejeződött be. A Múzeum másfél éve nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt. Első kiállításának címe: „Képek a gyógyítás múltjából." Már a cím is utal arra, hogy nem teljességre — a gyógyítás évezredes történetének átfogó bemutatására — törekedtek a rendezők, csak az orvostudomány fordulópontjait kívánják bemutatni, a primitív gyógyászattól a XIX. század végéig. Egyiptomi emlékek után a különféle — jobbára pannóniai — ásatásokból előkerült római edényeket, műszereket és érméket láthatunk. A múzeum orvosi éremgyűjteménye világviszonylatban is számottevő. Az antik világ orvosi tudományát, melyet a túlvilági élet felé forduló kereszténység megtagadott, az Iszlám menti át a a középkori Európa számára. A reneszánsz nemcsak a földrajzi horizontot tágítja, hanem új tartalmat ad a gyakorlati orvoslásnak. Vesalius, Paré, Harvey: nagy nevek, mérföldkövek, melyek jelzik az utat az anatómiától a vérkeringés felfedezéséig. A XVI. századi, három részre szakadt Magyarország orvosi emlékei után jutunk el a kiállítás egyik leglátványosabb részéhez: a már önálló útját járó gyógyszerészet míves megmunkálású eszközeihez és az itáliai majolika patikaedényekhez. A nagyterem vörös márványfalba sülylyesztett középső vitrineiben polikrom fajansz, porcelán és üveg patikaedények láthatók. A sarokban grafit tégelyek, triposon álló megfüstölődött göreb, fújtató, parázscsípő. A kor misztikus divatját idézi a felfüggesztett, kitömött kajmán, a pikkelyes farkú gyík. Fent Melchior versének kezdősorai az alkímiára utalnak: „Üdvözlégy csodaszép égi fény, világ sugárzó világossága, Bölcsek Köve." Kettős világosítású, modern tagolású térrácson helyezték el a XVIII. századig használatban volt olasz, spanyol, németalföldi fajansz patikaedényeket, a délnémet sómázas gyógyvíztartókat, a magyar készítésű laboratóriumi üvegeszközöket. Színes térkép, oklevél, metszet, súlyok, mérlegek teszik változatossá a hatást, melyben az újszerű megjelenítés harmonikus egységbe olvad a régmúlt idők megmaradt emlékeivel. A Rákóczi szabadságharc egyetlen katolikus főpapja, Telekessy István püspök 1713-ban alapította az egri patikát. A híres holicsi gyár készítette címeres patikaedényekből már csak öt darab van magyar közgyűjteményben, ebből kettő a patika fotó-enteriőrjében látható. A múzeum első kiállítása csak bevezető a szakágakra bomló természettudományok felfedezéseit hasznosító, az elmélet és a gyakorlat szintézise felé törekvő, a „modern" klinikai gyakorlaton alapuló orvostudomány további története elé. Alkimista edények (XVII. sz.) Háttérben David Teniers „Alkimista" c. festményének részlete Olasz majolika patikaedények (XVII. sz.) Oldalt részlet Pietro Longhi „Patikus" c. festményéből Patikai kirakatdísz. (Magyar népi cserépmunka, XIX. sz.) Készlet Balthasar van den Bossche „Orvosi rendelő" c. olajfestményéből (1707)