Budapest, 1969. (7. évfolyam)

1. szám január - dr. Reischl Antal: Lakás és család

A főváros életéből Ezekben a napokban jelenik meg a Fővárosi Pályaválasztási Intézet gondozásában a Pályaválasztási Tanácsadó könyv. A könyv megjelenésével egyidőben megkezdődik az egyéni tanácsadás is: a Városházán a Fővárosi Pályaválasztási Intézet egy héten háromszor fogadja a szülőket, hogy eligazítást nyújtsanak a választható szakmákról, munkalehetőségekről. Az intézet véleménye szerint a budapesti fiatalok elhelyezkedési lehetősége kedvező, s ha nem is találkozik mindig a gyerekek és a szülők elképzelése a társadalom igényével, akkor is minden fiatal számára tudnak kenyérkeresetet biztosítani. Százéves fennállását ünnepelte a Budapesti Közvágóhíd. A száz év előtti Európa legmodernebb közvágóhidjáról a korabeli lapok így emlékeztek meg: „Húsz marha vágathatik egyszerre. Hat lóerejű gőzgép van felállítva, amely tíz óra alatt 1800 akó vizet emel hat lábnyira, tovább egy fagymentesen födött vízmedence háromszáz akóra . . ." (Most naponta 550 szarvasmarhát dolgoz fel az automatikával működő vágóhíd-gyár.) Közvágóhidunk megelőzte a nagy világvárosokat. A párizsit épp most építették át, s a pesti közvágóhíd építésének alapelveit tartották szem előtt. Az utóbbi időben a legfrissebb statisztikai adatok szerint — a fővárosban örvendetesen emelkedett az orvosok száma. 1965-ben 7X68, 1066-ban 8026, s tavaly év végén 8321 orvos teljesített szolgálatot Budapesten. Ezt a számot növelik a Pest megyei Semmelweis kórház orvosai, akik az előbbi statisztikában nem szerepelnek. Jelentősen emelkedett országosan a női orvosok aránya: amíg 1952-ben valamivel több, mint másfélezer orvosnő praktizált, 1967 végére számuk erősen megközelítette a hatezret. A többi egészségügyi dolgozó száma is emelkedést mutat. Mintegy négyezer gyógyszerész, 24,5 ezer ápolónő, ápoló, négyezer védőnő, csaknem kétezer szülésznő, 7,5 ezer gyermekgondozónő és több mint 13 ezer asszisztensnő seeiti az egészségügyi ellátást. Tízezer lakosra 142 kórházi ágy jut. A Budapesti Rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdon-védelmi osztálya és közlekedésrendészete — a kerületi kapitányságok, a TÜKER, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, a FÁÉRT és a Fővárosi Tanács tüzelőelosztó hivatala ellenőreinek közreműködésével — a főváros 15 kerületében vizsgálatot tartott annak megállapítására, vajon a tüzelőszállítás törvényes előírásait megtartják-e a szállítók? 12 esetben állapítottak meg bűncselekményt, 30 személyt előállítottak, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság 25 vállalatot szólított fel, hogy az ellenőrzésnél tapasztalt hanyagságok miatt rendeljen el vállalati fegyelmit. 30 esetben kellett figyelmeztetni a vállalatokat, hogy a fuvarleveleken észlelt szabálytalanságok alkalmat és lehetőséget adhatnak bűncselekmények elkövetésére, illetve visszaélésekre. Több nagyobb intézmény gazdasági vezetőit is megintették, hogy jobban ügyeljenek a tüzelőszállítással kapcsolatos előírásokra, amelyek kimondják, hogy az intézmény képviselőjének jelen kell lennie a telepen a tüzelő mérésénél, illetve szállításánál és lerakásánál is. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a jövőben is állandóan ellenőrzi mind a magánszemélyeknek, mind a közületeknek történő szállításokat, és a legszigorúbban eljár a törvénysértőkkel szemben. Minden fővárosi autóbusz, villamos, HÉV-szerelvény, kishajó, troli és földalatti megkapta a főváros címerét. A Játékkártyagyár és Nyomda készítette a főváros címerének matrica;

t, amelyeket felragasztás után védőlakkal bevontak. 1968 nyarán a főváros strandjait és uszodáit 2 millió 784 ezer ember látogatta. A Fürdőigazgatóság foglalkozik a gondolattal, hogy bevezetik az éjszakai fürdőzést. Előreláthatóan a Gellértben nyitják meg az éjszakai strandfürdőt. A budapesti állami iparban és építőiparban 35 ezer fő volt a létszámhiány a harmadik negyedévben. A hiány túlnyomó hányada — 92 százaléka — fizikai munkás. Szembetűnő, hogy ugyanakkor a tavaly munkába álltak csupán kétharmada vállalt ilyen beosztást. A létszámhiány egyébként évek óta szinte ugyanazokban a szakmákban jelentkezik: esztergályos, fonó-szövő, ács, állványozó, kőműves. A budapestiek jövedelme 1968 első kilenc hónapjában 5 — 6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A takarékbetétek összege szeptember végéig 11 százalékkal, összesen 10,8 milliárd forintra növekedett. A főváros kiskereskedelme 24,4 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, hat százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A korábbiaktól eltérően a legnagyobb arányban 8 százalékkal — a bolti élelmiszervásárlás növekedett. A vendéglátás árbevétele egy százalékkal, a ruházati cikkeké négy százalékkal, a vegyes iparcikkeké hét százalékkal nőtt. Az élelmiszereladás alakulására a fogyasztás összetételének minőségi javulása volt a jellemző: vajból 13 százalékkal, sajtból 31 százalékkal, baromfiból 26 százalékkal, déligyümölcsből 23 százalékkal fogyasztottunk többet, s csak a harmadik negyedévben emelkedett három százalékkal a hús és húskészítmények forgalma. A ruházati cikkek forgalma az első negyedévi visszaesés után a második, illetve a harmadik negyedévben már 9, illetve 10 százalékkal volt magasabb, mint 1967 első háromnegyedévében. A harmadik negyedévben például konfekcionált felsőruhából és kötöttáruból 11 százalékkal, alsó ruházati cikkekből 18 százalékkal, harisnyafélékből 20 százalékkal, ágyneműből és lakástextil áruból 22 százalékkal több kelt el a budapesti boltokban. A vegyes iparcikkek forgalma 7 százalékkal nőtt. Ebben nagy része volt annak, hogy több tartós fogyasztási cikket adtak el, mint az előző évben. A mind jobb áruellátás, a sok cikket érintő árcsökkentés, a hitelakciók kibővítése, s az eredményes áruvásárok a lakosságnak kedvezőbb lehetőségeket teremtettek a vásárláshoz. Zsebrádióból például a tavalyinak hétszerese, asztali rádióból pedig kétszerese fogyott el. Újabban a Fővárosi Köztisztasági Hivatal folyamatosan vizsgálja a mintegy hatszáz kilométer hosszú budapesti főútvonalakat, hogy ellenőrizze, hol rongálódott meg az útburkolat. Naponta 50 — 60 esetet is jeleznek, s a nemrég létrehozott gyorskarbantartó brigád azonnal a helyszínre érkezik. A közművek gyakran megfeledkeznek a feltört burkolat rendbehozataláról, s ezért a Fővárosi Köztisztasági Hivatallal a jövőben minden hónapban közlik, hogy a Fővárosi Tanács út-, közmű- és mélyépítési főosztálya milyen vállalatoknak adott ki útburkolatbontási engedélyt, s mikorra kell helyreállítaniok a megbolygatott úttestet. Amennyiben valamelyik közművünk nyitva hagyja az aszfaltot, figyelmeztetik az érdekelteket, vagy pedig a karbantartó brigád elvégzi a javításokat — és számlát állít ki a munkáról. Kelenföld a harmadik ötéves terv legnagyobb beruházása Budapesten: 140 hektárnyi területen, nyolcezer lakásban 32 ezer ember kap otthont. Az általános rendezési tervben nyolc hektárnyi területet zöldövezetnek, sporttelepnek, pihenő parknak jelöltek ki. A programban gyógyfürdő is szerepel. A régi F.rzsébet-fürdő keserűvíz forrása és a tétényi mélyfúrású kút olyan vízmenvnyiséget biztosít, amely lehetővé teszi a fürdő megépítését. Dél-Buda fürdőgondjai mindmáig megoldatlanok, ezért a kelenföldi lakótelepre strandfürdő is szükséges. Két elképzelés van: az egyik szerint a lakótelep zöldövezetében lenne a strandfürdő, a másik szerint uszodát építenek, tanmedencékkel. Ebben az esetben versenyzésre alkalmas, ötven méteres, később fedetté alakítható medence épülne, amely a nap egy bizonyos időszakában a sportolók, máskor pedig a lakosság szolgálatában állana. Van olyan sportegyesület, amelyik pénzzel is hajlandó támogatni ezt a tervet. Kelenföld kultúrparkja a toronyházak karéjában álló felvonulási épületek, raktárak, bódék helyén lesz. A Vérmező jelenlegi szintje alatt 4-5 méter mélységben a második világháborúból visszamaradt lőszerek vannak, s a Vérmezőn szétszórtan kisebb-nagyobb bombatölcsérekben ugyancsak maradtak vissza lőszerek. Szakemberek úgy döntöttek, hogy ezeknek a lőszereknek feltárására és megsemmisítésére jelenleg nincs szükség, azonban egy méternél mélyebb területet érintő építkezést csak a tűzszerészek ellenőrzése és a különleges előírások megtartása esetén engedélyeznek. A Fővárosi Tanács út-, közmű- és mélyépítési főosztálya, a Fővárosi Földhivatal, a HKI és egyéb hivatali intézmények a Vérmezőre vonatkozó nyilvántartásaikba feljegyzik a robbanásveszélyes lőszerek előfordulásának lehetőségét. A XV. kerületi Tanács vezetői tanulmányozták a felnőttoktatás helyzetét. A kerület dolgozóinak általános iskolájában eddig több mint 1200 felnőtt tanuló végezte el a VIII. osztályt. Évről évre nő a húsz éven aluliak száma, ugyanakkor csökken a 20 — 40 éveseké. Csökkent a nők aránya is. Régebben a 14. életévük betöltése után nagyrészt nem tanultak tovább azok, akik nem végezték el saját korosztályukkal a VIII. osztályt. Most az ilyen tanulók egy részét kötelezték a dolgozók iskolájának látogatására, amit lehetővé tett a 16 éves korig meghosszabbított tankötelezettség. Budapesten a XV. kerület vezetői ismerték fel elsőként a felmentett iskolakötelesekkel való törődés fontosságát. Az esti tanítást a gyermek- és ifjúságvédelmi munka szerves részeként kezelik. Az esti tagozatos technikumi hallgatók átlagos életkora is fiatalabb, mint az előző években: 60 százalékuk 25 éven aluli; többségük nő. Budapesten 1968-ig nyolc ipari vállalatnak volt önálló külkereskedelmi joga. Ez a szám az idén már 2,8-ra emelkedett, s ez a huszonnyolc vállalat bonyolítja le a magyar külkereskedelmi forgalom 15 százalékát. 1969. január i-től újabb 46 vállalat kért exportjogot. A X. Urbanisztikai Világnapon, melyet Budapesten rendeztek, fővárosunk jövőjével is foglalkoztak. A magyar tervezők a főváros nagyságát, lakosságának legfelsőbb számát 2000-ig 2 millió 300 ezer főben jelölik meg. Eddig 1980 — 85-ig számítottak 2 millió 300 ezer embert. A szabályozás legjobb módja a kis- és nagyvárosok tervszerű fejlesztése, az ellenpólus-rendszer megteremtése. 41