Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Gábori Miklós: Az első ember nyomai

A OZERKESZTÖ POSTAJA Agócs Géza ny. tanár Borzavár, Veszprém m. Köszönjük küldemé­nyét! A régi újság-szemelvényeket visszaküldjük címére, azzal a remény­nyel, hogy kedve támad a gazdag for­rásanyagból olyan rövid történeti írá­sok összeállítására, melyeket rend­szeresen megjelenő Mozaik-rovatunk­ban közölhetünk. Dr. Seenger Ervin Kiscelli Múze­um. Levele ismét helyesbítésre kény­szerít bennünket. Idézzük: „Sajnos, csak elkésve figyeltem fel az áprilisi szám 43. oldalán A főváros életéből­rovatban megjelent téves adatra. A «Jövőre, 1970-ben rendezik a Vár tereit» kezdetű információban szó esik a Szentháromság tér rendezésé­ről is. Ezzel kapcsolatban azt olvashat­juk, hogy az utolsó királykoronázást követően a „koronázó dombot" nem szállították el, hanem a földet a téren egyszerűen elplanirozták, minek kö­vetkeztében a „koronázódomb"-ot mostanában kell eltakarítani. Nos: az utolsó királykoronázás idején a koro­názási domb nem a Szentháromság téren, hanem a Szent György téren állott; a Szentháromság tér tehát ettől aligha lett magasabb. Az információ közzétevőjének tévedése abból szár­mazhatik, hogy I. Ferenc József 1867. évi koronázásakor a koronázási domb (nem pedig „koronázódomb"!) a mai Roosevelt téren állott; ennek anyagát valóban a tér alá süllyesztették. IV. Károly csupán a koronázási esküt tette a Szentháromság téren. Koronázási domb egyébként a Szentháromság­emlék miatt sem férhetett el a téren. Más: a Kapisztrán téren felállítandó kútszobor ábrázoltjának kilétét sem ártana tisztázni: Artemisz vagy Hebe? E két mitológiai hölgy szerepe ugyanis alapvetően különbözött egymástól." Ismételt helyreigazítását köszönettel vettük. Egyúttal el kell ismernünk, hogy szerkesztési munkánk eleve fel­tételezi cikkíróink precizitását, az álta­luk közölt adatok helyességét — hiszen mi magunk nem rendelkezhe­tünk valamennyi szakkérdésben egy­forma tájékozottsággal. A VIII ./1. Lakásszövetkezet gondnokának Bp. VIII. Harminc­kettesek tere 6./D ép. Az alábbiak­ban ismertetjük levelét: „T. Szerkesz­tőség! Májusi számukban dr. Berti Béla tollából megjelent cikkük kap­csán felmerült gondolataimat szeret­ném közreadni. Nyolcadik éve gond­nokolom a főváros egyik legrégibb, egyben legnagyobb lakásszövetkezetét. Munkaköröm ellátása során — az ügyek sokrétűsége miatt — nagyon sok nehézséget kellett leküzdenem, mert egy-egy lakásszövetkezet életé­ben a jogi, műszaki, pénzügyi és ad­minisztrációs ügyek bő választéka fordul elő .. . Úgy dr. Berti Béla cikké­ben, mint még 1965-ben a SZÖVOSZ kezdeményezésére, felvetődött egy „lakásszövetkezeti érdekvédelmi szerv" felállításának gondolata. Ezt annak idején sem a SZÖVOSZ, sem most az említett cikk írója nem konkre­tizálta kellőképpen. Mit jelentene az „érdekvédelem"; Klasszikus értelem­ben azt, hogy a jogügyi kérdéseket, a felettes hatóságokkal való tárgyaláso­kat bonyolítaná. Ilyenek ritkán adód­nak egy huzamosabb ideje létesült la­kásszövetkezet életében. Az újonnan megalakuló szövetkezetek érdekeit pedig a beruházó vállalatok képviselik. A lakásszövetkezetek voltaképpen második évükben kezdenek önálló életet élni. Ettől kezdődően egyetlen érdekük a minél olcsóbb üzemelés és a mincl hatékonyabb állagvédelem. A valamennyi kérdésben kellő szakszerű­séget biztosító szervezet felállítását kétségtelenül örömmel üdvözölné minden lakásszövetkezet. Ez azonban csak abban az esetben oldható meg kisebb anyagi megterheléssel, ha olyan összevonásokat — lakásszövetkezeti központokat — létesítenének, ame­lyeken belül a sokrétű ügyintézés mindegyikét szakember látná el. A ké­sőbbiekben létesíteni kellene egy „Budapesti Lakásszövetkezeti Köz­pontyot. Mivel Budapesten jelenleg 109 lakásszövetkezet működik, kere­ken 16 000 lakással, ezt az összevonást 1—2 évenkénti ütemezésben lehetne csak létrehozni. Első ütemben és kísér­letképpen a VIII. és a IX. kerületben működő lakásszövetkezetek 1870 laká­sának központosított üzemeltetését lehetne megvalósítani." Levele további VINCZE LAJOS: BUDA TÖRTENETE

Next

/
Thumbnails
Contents