Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Siklós László: Népszigeti krónika

a budapesti Bélyegmúzeumban A világ legelső bélyege: 1840-ben adták ki Angliában nyoznivalót a budapesti Bélyegmúzeum. A laikus számára egyetlen látogatás is élményt jelent. Rövid szemlélődés során hamar rájönnek arra, hogy a bélyeg képekbe foglalt valóságos történelem, a civilizáció és a kultúra fejlődésének, az ember szellemi törekvéseinek, nemzetek sorsának történelmi csarnoka: megismertet valamennyi földrész népeinek életével, munkájával, művészetével, bemutatja az egyes országok természeti szépségeit, állat- és növényvilágát. A múzeum európai gyűjteményéből például megállapítható, hogy az Égei-tenger szigetcsoportjai mikor és meddig álltak olasz megszállás alatt. A dél-amerikai földrész bélyegeit bemutató tárlók egyik érdekessége a nicaraguai bélyeg, amelyről úgy mondják, hogy eldöntötte, hol építsék meg a Csendes és Atlanti óceánt összekötő csatornát. A história szerint a választás előbb Nicaraguára esett, de Panama küldötte ekkor bemutatta az éppen kibocsátott, füstölgő vulkánt ábrázoló nicaraguai bélyeget. A tárgyalófelek erre ijedtükben úgy határoztak, hogy a csatornát Panamában építik meg. A hamisítványok gyűjteménye a Bélyegmúzeum külön érdekessége: ilyen a világ kevés múzeumában látható. 40 000 példány között bőven akad olyan tökéletes hamisítvány, amelyet csak szakemberek tudnak megkülönböztetni a valóditól. A hamisítványoknak is megvan a maguk értéke — de ennél jóval értékesebbek a „tévnyomatok". Egyegy tartalmi, vagy nyomáshibával megjelenő bélyeg, különösen, ha azt kivonták a forgalomból, gyakran igen értékes. Például 1921-ben a Nagy Madonna bélyegek egyik ívére fordítva nyomták rá a Madonnát. Selyemre nyomott lengyel bélyeg-blokk Ennek a „rosszul" sikerült bélyegnek ma kb. 15 000 forint az értéke. Hogyan jut el minden új bélyeg a budapesti Bélyegmúzeumba? Az UPU (a Svájcban működő Egyetemes Postaegyesület) tagországai újonnan megjelent bélyegeikből a szakmúzeumok számára 3-3 példányt elküldenek az egyesület központjába, ahol a szétosztást végzik. így a világon nem jelenik meg olyan bélyeg, amelyet a budapesti Bélyegmúzeum ne kapna meg. A magyar bélyegek hasonló úton kerülnek el a kontinens valamennyi szakmúzeumába. Ják Sándor Az ENSZ 1966-ban nemzetközi bélyegpályázatot írt ki, amelyet Vertei József magyar grafikusművész nyert el. A díjnyertes bélyeg, melyet az ENSZ 1967-ben ki is adott Ausztriában kiadott Liszt-bélyeg 19