Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Siklós László: Népszigeti krónika

ki. A strand mellett vurstli: mu­tatványos bódék, céllövölde, ven­déglő liivogatott. A szigetnek ez a része továbbra is az újpesti, an­gyalföldi munkások pihenőhelye maradt, kispénzű embereké, akik egymás között szórakoztak. A déli részen viszont sportklu­bok, különböző egyletek, gyáro­sok csónakházai és nyaralók épül­tek, vendéglők nyíltak, közülük legnépszerűbb az Ilik csárda. Tu­lajdonosa a saját kompján, ingyen szállította vendégeit a Meder ut­cai átkelőn. Ha jött az árvíz, az épületek berendezését fölrakták az emeletre, s amikor az ár elvo­nult, újra festették a bódékat, a vendéglők falát — a sziget frissen várta a fürdőzőket. Az ipar hódítása A csendes öblöt kihasználva év­tizedeken át terjeszkedett a szige­ten a magyar hajópark téli kikö­tője és a Hajójavító Vállalat. Le­faragott az erdőből, elfoglalta az előnyös partot, bekebelezte a fut­ballpályákat, köztük a nagymúltú UTE pályát. A kikötő mostanra ellepte a vizet: ütközőzsákokkal szorosan egymáshoz simulva együtt ringnak személyszállító és sétahajók, áruszállító motoros ha­jók, lapátkerekes, terpeszkedő gőzhajók, nagylóerős, fürgetestű vontatók, sárgarézkürtükkel, ár­boccal, kötélzettel fölszerelve, s füstös kéményekkel... Mögöt­tük, a sziget földjén szerelőcsar­nokok, kalapács-daruk, sínek, hídpályák, szárazra tett kishajók állnak, gyomrukból kongó han­gon hallatszik a kalapács ... Az üzem közelében néhány lakóház is épült: hajósoknak, azok család­jainak, gondnoki lakás és matróz­szállás az átvonuló hajósoknak. A lakóházak újabb partot és újabb területet foglaltak el a szigetből. Az újpesti vasúti összekötő híd 1896-ban épült. A második vüág­háborúban a többi budapesti híd sorsára jutott: felrobbantották. Újjáépítésére 1952—55 között került sor. Az építés idejére a híd és a MAHART-lakótelep szom­szédságában felvonulási épülete­ket húztak: hatvan ágyas ideigle­nes munkásszállást a hídépítők­nek. A híd elkészült, de a munká­sok egy része továbbra is itt ma­radt. Megnősültek, asszonyaik és gyerekeik benépesítették a szálló szobáit, be az egykori fürdőt, iro­dát, üzemi konyhát. A Hídépítő-telepen ma 13 csa­lád él, egy lakásban öten-hatan is, kisgyerekektől nyugdíjas, beteg öregekig. A lakások legtöbbje két helyiséges, köves vagy betonos. Faluk vékony, az ajtó-ablak rosz­szul záródik. A falakon kívül és belül salétrom virágzik, friss me­szelés után újra előjön, s a nyir­kosság miatt szinte egész évben tüzelni kell. Egy-egy lakásban enyhe télen 35—40 q szenet fű­töttek el. Az ablakok kis résre éj­szakára is nyitva, mert a doh és penész, ami bútort, ruhaneműt és ételt átjár, az embernek is nehe­zen elviselhető. Fölüdülést a nyár hoz. Az udvaron — a sziget köze­pén — lehet mosni, pelenkázni, enni, és sütkérezni a kis kertben, ami virágot és zöldséget terem. A lakások bére havi 45 forint, ezt a Hídépítő Vállalatnak fizetik. Nem azért, mintha bármi közük lenne hozzá. A terület ugyanis a MA­HART tulajdona. A lakások a Hídépítőé, az bérleti díjat fizet a MAHART-nak a terület haszná­latáért. Az ottlakók viszont nem a Hídépítő dolgozói — az elmúlt ti­zenöt év alatt mindannyian állást változtattak. Ezeket a lakásokat önkényesen lakják, s minden fe­nyegetés lepereg róluk, mert akár­milyen szükséglakásba költöztet­nék őket, nem járnának rosszab­bul. Az ötvenes évek elején épült a Magyar Hajó és Darugyár — ak­kori Gheorghiu Dej Hajógyár — népszigeti telepe. Az is lefaragott az erdőből, elfoglalta a magas fek­vésű partot, s az új sólyán tengeri teherszállító hajók és könnyűmoz­gású kikötői úszódaruk gyártását kezdték meg. A sziget belsejében eddig csend honolt, most a négy méter magas betonkerítés mögül egyre forgó-csikorgó daruk zúgása hallatszik, kompresszorok sűrítik a zajt, éjjel vagonsor tolat csattog­va a gyárudvarra, hegesztőpiszto­lyok nyomán sistergő szikraeső zúdul a Duna olajfoltos vízére ... Az üzemet építő munkások­nak annak idején a gyár keríté­séhez támasztva felvonulási épü­letet húztak. Az ideiglenes szálló lakói közül azonban többen az új gyárban maradtak dolgozni. Megnősültek, a családosok vidék­ről ideköltöztették családjukat. Benépesültek a hosszú házikók, 15

Next

/
Thumbnails
Contents