Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Siklós László: Népszigeti krónika

ki. A strand mellett vurstli: mutatványos bódék, céllövölde, vendéglő liivogatott. A szigetnek ez a része továbbra is az újpesti, angyalföldi munkások pihenőhelye maradt, kispénzű embereké, akik egymás között szórakoztak. A déli részen viszont sportklubok, különböző egyletek, gyárosok csónakházai és nyaralók épültek, vendéglők nyíltak, közülük legnépszerűbb az Ilik csárda. Tulajdonosa a saját kompján, ingyen szállította vendégeit a Meder utcai átkelőn. Ha jött az árvíz, az épületek berendezését fölrakták az emeletre, s amikor az ár elvonult, újra festették a bódékat, a vendéglők falát — a sziget frissen várta a fürdőzőket. Az ipar hódítása A csendes öblöt kihasználva évtizedeken át terjeszkedett a szigeten a magyar hajópark téli kikötője és a Hajójavító Vállalat. Lefaragott az erdőből, elfoglalta az előnyös partot, bekebelezte a futballpályákat, köztük a nagymúltú UTE pályát. A kikötő mostanra ellepte a vizet: ütközőzsákokkal szorosan egymáshoz simulva együtt ringnak személyszállító és sétahajók, áruszállító motoros hajók, lapátkerekes, terpeszkedő gőzhajók, nagylóerős, fürgetestű vontatók, sárgarézkürtükkel, árboccal, kötélzettel fölszerelve, s füstös kéményekkel... Mögöttük, a sziget földjén szerelőcsarnokok, kalapács-daruk, sínek, hídpályák, szárazra tett kishajók állnak, gyomrukból kongó hangon hallatszik a kalapács ... Az üzem közelében néhány lakóház is épült: hajósoknak, azok családjainak, gondnoki lakás és matrózszállás az átvonuló hajósoknak. A lakóházak újabb partot és újabb területet foglaltak el a szigetből. Az újpesti vasúti összekötő híd 1896-ban épült. A második vüágháborúban a többi budapesti híd sorsára jutott: felrobbantották. Újjáépítésére 1952—55 között került sor. Az építés idejére a híd és a MAHART-lakótelep szomszédságában felvonulási épületeket húztak: hatvan ágyas ideiglenes munkásszállást a hídépítőknek. A híd elkészült, de a munkások egy része továbbra is itt maradt. Megnősültek, asszonyaik és gyerekeik benépesítették a szálló szobáit, be az egykori fürdőt, irodát, üzemi konyhát. A Hídépítő-telepen ma 13 család él, egy lakásban öten-hatan is, kisgyerekektől nyugdíjas, beteg öregekig. A lakások legtöbbje két helyiséges, köves vagy betonos. Faluk vékony, az ajtó-ablak roszszul záródik. A falakon kívül és belül salétrom virágzik, friss meszelés után újra előjön, s a nyirkosság miatt szinte egész évben tüzelni kell. Egy-egy lakásban enyhe télen 35—40 q szenet fűtöttek el. Az ablakok kis résre éjszakára is nyitva, mert a doh és penész, ami bútort, ruhaneműt és ételt átjár, az embernek is nehezen elviselhető. Fölüdülést a nyár hoz. Az udvaron — a sziget közepén — lehet mosni, pelenkázni, enni, és sütkérezni a kis kertben, ami virágot és zöldséget terem. A lakások bére havi 45 forint, ezt a Hídépítő Vállalatnak fizetik. Nem azért, mintha bármi közük lenne hozzá. A terület ugyanis a MAHART tulajdona. A lakások a Hídépítőé, az bérleti díjat fizet a MAHART-nak a terület használatáért. Az ottlakók viszont nem a Hídépítő dolgozói — az elmúlt tizenöt év alatt mindannyian állást változtattak. Ezeket a lakásokat önkényesen lakják, s minden fenyegetés lepereg róluk, mert akármilyen szükséglakásba költöztetnék őket, nem járnának rosszabbul. Az ötvenes évek elején épült a Magyar Hajó és Darugyár — akkori Gheorghiu Dej Hajógyár — népszigeti telepe. Az is lefaragott az erdőből, elfoglalta a magas fekvésű partot, s az új sólyán tengeri teherszállító hajók és könnyűmozgású kikötői úszódaruk gyártását kezdték meg. A sziget belsejében eddig csend honolt, most a négy méter magas betonkerítés mögül egyre forgó-csikorgó daruk zúgása hallatszik, kompresszorok sűrítik a zajt, éjjel vagonsor tolat csattogva a gyárudvarra, hegesztőpisztolyok nyomán sistergő szikraeső zúdul a Duna olajfoltos vízére ... Az üzemet építő munkásoknak annak idején a gyár kerítéséhez támasztva felvonulási épületet húztak. Az ideiglenes szálló lakói közül azonban többen az új gyárban maradtak dolgozni. Megnősültek, a családosok vidékről ideköltöztették családjukat. Benépesültek a hosszú házikók, 15