Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Beszélgetés Erdei Ferenccel

Főváros, Pest-környék, vidék Beszélgetés Erdei Ferenc akadémikussal, a Hazafias Népfront főtitkárával Éppen harminc éve annak, hogy először találkoztam életemben a helyismeret fogalmával. Harmadik elemista voltam, s azzal a címmel kellett dolgozatot írnunk: A hely, ahol lakom. Emlékszem, minden korábbi feladatnál jobban megizzasztott ez a fogalmazás, mert nehezen tudtam eldönteni, hogy milyen jellemző tényeket idézzek lakóhelyemről. A problémával az eltelt harminc év során is állandóan birkóztam, magasabb szinten persze, de aggódom, hogy tökéletes választ mindmáig nem tudtam adni a kérdésre: milyen a hely, ahol lakom? Sovány vigaszom lehet, hogy tapasztalatom szerint mások is általában keveset tudnak lakóhelyükről, emberi és tárgyi környezetükről, holott ez elsőrendű segítséget adna az önismerethez is, hiszen régi tudományos felfedezés, hogy az embert igen nagymértékben környező világa határozza meg. Magam és embertársaim mentségére szolgál, hogy igazság szerint nem könnyű a környezetben való eligazodás. S mennél nagyobb sugarú a környezet, annál nehezebb. Ismert tény, hogy nekünk egyetlen igazán nagyvárosunk van, ám az is tény, hogy erről az egyről sem tudunk eleget. Fővárosunk alaposabb megismerése céljából ajánlom szerény hozzájárulásként az alábbi beszélgetést, amelyet Erdei Ferenc akadémikussal, a Hazafias Népfront főtitkárával, a téma alapos ismerőjével folytattam. Pest megye: Budapest elővárosa Kérdés: Budapest nemcsak Magyarország fővárosa, hanem az egyik legnagyobb európai nagyváros. Gyakran hallani, hogy az országhoz mérten aránytalanul naggyá duzzadt. így van-e ez? Felelet: Az én véleményem szerint Budapest szabályszerű közép-európai nagyváros. Ebből a szempontból Béccsel és Prágával egy kategória; tulajdonképpen ezekhez hasonlóan nőtt fel a kapitalizmus korában, azzal a különbséggel, hogy Budapesttel együtt nőtt fel a magyar ipar is, és ide koncentrálódott. Kérdés: Fővárosunk leginkább akkor növekedett naggyá, amikor a peremkerületek bekapcsolásával létrehozták Nagy-Budapestet. Helyes volt-e ez? Felelet: A kérdés pontatlan. Ez ugyanis közigazgatási probléma, ugyanakkor persze kommunális és városfejlesztési kérdés is, amit úgy hívnak a geográfusok vagy településszervezők, hogy agglomeráció. Budapest tehát akár közigazgatási határokkal befogva, akár azoktól elválasztva, menthetetlenül egy nagy településgyűrűvel nőtt fel, s ebben semmi szerepe nem volt a közigazgatásnak. Kérdés: Vajon a Budapest környéki községek önálló közigazgatással nem fejlődtek volna városokká? Felelet: A városok és a vidékek összes funkciójuk szempontjából úgy összetartoznak, hogy én azt tartom elavultnak, ha városok és vidékük külön igazgatási egységet alkotnak. Véleményem szerint még ebben a században nagyon sok olyan város lesz a világon, ahol a városokat és vidéküket közös közigazgatási keretbe fogják. Kérdés: Várható, hogy Budapest további környező helyeket is magába olvaszt? Felelet: Valószínűleg; az egész világon ez a tendencia. Kérdés: A mezővárosok is képesek erre? Felelet: Igen; Szeged, Kecskemét, Nagykörös, Debrecen az egész környékével. Igazgatásilag e pillanatban ez Jugoszláviában érvényesül legkifejezettebben, ahol nincs is olyan közigazgatási kategória, hogy város, hanem ún. kommunák, azaz kommunitások vannak, amit magyarra nem is lehet lefordítani. Például Szabadka vagy Újvidék egy-egy kommunitás. Persze, ha ilyen nagyobb egységet alkot a város és vidéke, akkor azon belül mégis el kell választani alrészekként a határokat, de mindenesetre úgy, hogy ezek egy nagyobb önkormányzat keretében egyesüljenek. Visszatérve Nagy-Budapestre, ez ma is a budapesti agglomerációnak csak a nr.agvát foglalja ma-Koffán Károly felvétele