Budapest, 1969. (7. évfolyam)
1. szám január - dr. Reischl Antal: Lakás és család
Emlékezés régi mesterekre Gink Károly felvételei Herman Lipót ÖTVENÖT éve dolgozom a Gellérthegy tövében épült műteremház egyik műtermében. Öreg korom megengedi, hogy ma már öncélként, szinte munkaterápiaként űzzem e szép mesterséget. Az öncél persze mégis csak: művészi alkotást létrehozni. Munka közben gyakran eszembe jutnak Szinyei Merse Pál tanácsai, melyeket a Japán kávéház híres művész asztala mellett adott: Nyugodtan leülhet a táj elé — maga előtt még senki sem festette azt le. A falombot úgy kell megfesteni, hogy a madár átrepülhessen rajta. Ha a természet előtt tanulmányt fest, ne gondoljon semmi másra, csak arra, amit lát! De idézhetem Lechner Ödön — a zseniális építész, a Japán kávéház másik nagy öregje, nekünk — akkor fiataloknak — adott útmutatását: Téma nélkül nincs művészet. MINDEZEKET AZÉRT EMLÍTEM, hogy rátérhessek a kávéház jelentőségére. Mit jelentett a kávéház ennek a színes és sokféle egyéniségből összerakódó birodalomnak, festőknek, szobrászoknak, íróknak, költőknek? Egyeteme, főiskolája, napközi otthona volt. De otthona volt a professzionista tarhálóknak, a semmitevőknek. És otthona volt a beérkezetteknek, a már nagy és neves művészeknek, íróknak, költőknek. Lechner Ödön itt szervezett egy kávéházi szabadiskolát, márványasztalra, kis papírdarabkára vázolta építészeti remekeit, terveit. Pólya Tibor itt rajzolta, festette remek karikatúráit, portréit, plakátjait, illusztrációit, de itt sóhajtott fel, mikor egy rajongója zsenialitását aposztrofálta: „Itt állck a zsenialitásommal és egy vasam sincsen." DE SZÓRVÁNYOSAN — MECÉNÁSOK IS ADÓDTAK: Nemes Marcell, Hatvany Lajos, Majovszky Pál. Kisfaludi Stróbl s néhány tehetséges társa itt szerezte első portré-modelljeit, itt ügyködött a művésztársaságok forradalmas szervezője, Kernstock Károly s ez írás szerzője is. Szép Ernő, Nagy Lajos, később József Attila és a művészvilág sok nagysága. A KÁVÉHÁZ ZAJOS ATMOSZFÉRÁJÁBAN művészvilágunk sok nagysága alkotott. Ennyit néhány mondatban a Japán kávéházról. Dc hol van az Abbázia, a Palermo, a Hangli,a Centrál, a Hadik, a Belvárosi, a Newyork, a Berger, a Francais, a Helvétia és a mulatóhelyek életének megírása ? Pest a kávéházak városa volt. A mai fiatal művészgenerációnak most művész-klubjai vannak, ahol kulturált körülmények között gyűjthetik ifjúkori emlékeiket öregkorukra. Mi öregek bölcsen, lehiggadva, Pest gyönyörű parkjaiban megpróbáljuk nagy mesterünk Szinyei Merse tanácsát követni: Ha a természet előtt tanulmányt fest, ne gondoljon semmi másra, csak arra, amit lát. Pólva, Herman, Lechner. Kandó. Falus. Jávor. Ventroczy és Pór Bertalan egy pesti kávéházbai:
