Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - dr. Mueller Othmar: Bontás és városrendezés

nata a felszámolásra váró épületek kijelölése és le­bontása. A szanálási terv bontási feladatai összes­ségükben szanálási-bontási konfigurációnak nevez­hetők. Budapesten három fő konfigurációtípus különböztethető meg: 1. Az adott terület házainak többségét le kell bontani. Ilyen pl. az óbudai, a józsefvárosi stb. szanálási terület. 2. Valamely már régebben érvényre jutott, kor­szerűbb beépítés kiegészítéseképpen az épületek 30 — 50% -át kitevő elavult épületszigeteket, tömböket keli lebontani, mint pl. a XIV., a XI. és a XIII. kerület egyes részein. 3. Csak foghíjbontások jelentkeznek, tehát egy már régebben megindult szanálási folyamatot kell befejezni. A népgazdaság teherbírása általában nem teszi lehetővé, hogy minden bontási feladatot egy idő­ben, egy üi.mben végrehajthassanak." Az éven­kénti ún. szanálási lakáskeret és a lakásépítési előirányzat függvényében jelölik ki a soronkövet­kező épületbontásokat. így keletkezik a konkrét épületbontásokat jelentő kiviteli-bontási konfigu­ráció, mely ismét többféle lehet: a) az egyedi épületbontások jelentkezhetnek zártsorú (foghíj) vagy szabadonálló formában. b) Csoportos épületbontások során legalább 4 — 5 egymás mellett levő, különböző kialakítású és építésmódú épület felszámolására kerülhet sor. c) Nagyfelületű, vagy tömbös bontások leg­alább utcákkal határolt vagy hektár nagyságren­dű, csak részben útvonalakkal határolt felületű területen az összes ház teljes felszámolását jelen­tik. A szanálási-bontási konfiguráció természete­sen meghatározza a kiviteli-bontási konfigurációt is, mert csak ott és annyit lehet bontani, ahol és amennyit a szanálási terv kijelöl. Az új épületek helyének felszabadítását célzó ún. szanálási bon­tások mellett még más bontási igények is jelent­keznek, melyeket a lakásépítés azonnali megindí­tásának lehetősége nélkül is ki kell elégíteni. Ezek. az életveszélyessé vált, rogyadozó, gazdaságtala­nul felújítható házak soronkívüli bontása; a szo­ciális szempontból tarthatatlan telepek felszámo­lása; a közlekedést erősen akadályozó épületek likvidálása stb. Az ilyen feladatokra általában kü­lön lakás- és hitelfedezetet biztosítanak. Az éven­ként kialakuló — esetleg már több évre előre meg­tervezett — kiviteli-bontási konfiguráció a bon­tások műszaki megoldását és gazdaságosságát je­lentősen befolyásolja. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok szeiint a korszerű bontásmódok — a robbantás, a gépi döntés stb. — az előírt biztonsági távolságok, el­maradások figyelembevételével általában csak szabadonálló épületeknél, legalább 3 — 4 házat magába foglaló épületcsoportnál és az ennél na­gyobb területű bontásoknál alkalmazhatók gaz­daságosan. (Természetesen az egyedi, beékelt épületek bontásánál is ki lehet használni a kor­szerű, szalagszerű bontási szervezés előnyeit, de a műszaki lehetőségek korlátozottak.) Ezért már a szanálási és a városrendezési tervek elkészítésé­nél, az ütemezések összeállításánál törekedni kell a minél nagyobb felületű, egyszerre történő bon­tásra. Ez a kívánalom egyébként nincs ellentét­ben a korszerű építéstechnikával sem. Az építke­zések számára biztosított nagy építési felületeken egyszerűbben létesíthetők hatalmas lakóépüle­tek, paneles házak s jóval egyszerűbb a szervezés, a kivitelezés. A fentiekből következik, hogy a bontásokra, ki­ürítésekre szánt lakások legalább 50 —70%-át — az életveszély, a szociális, az építési és bontási­kivitelezési szempontok koordinációjával — fon­tos és nagyobb területű csomópontokra koncent­ráljuk. (Erre vonatkozóan a BVTV tanulmányt is készített.) E törekvés realizálásának vagyunk szemtanúi az óbudai, a csepeli, a pesterzsébeti vá­rosközpontok most folyó átépítési műveleteinél. (Példaképpen lehetne említeni a hatalmas üte­mű, szépen fejlődő salgótarjáni rekonstrukciót is.) Hasonló szempontok figyelembevételével tö­meges felszámolás indul meg a közeljövőben a rákospalotai, újpesti, kőbányai és a józsefvárosi szanálási munkáknál, s ezeket követik majd a bu­dafok-belvárosi, az angyalföldi és lipótvárosi, a ferencvárosi és kispesti rekonstrukciók. Ezeken a területeken egyelőre a vállalkozói szerződéses bontási munkáknak és a korszerű robbantási, gépi felszámolási tevékenységnek egyaránt tág tere nyílik. A nagy budapesti bontások végrehajtásá­nak egyedüli lehetősége a korszerű, gyors bon­tási módszerek bevezetése, a hatalmas dózerek, nagyputtonyú bontókotrók és a tömeges robban­tások teljes elterjedése lesz. NÁDASSJÓZSEF Csendben álltak a fák Ma délután ünnepi meglepetés ért: íme napsütés a fák között! Hetven évig aludtam, felébredtem és milyen örömteli szenzáció! Ajándék volt, díszszönyeg az arany zöld gyep, És ajándék a jegenyék komoly, ünnepélyes árnyéka. elgondolkozó sorfal. Csendben álltak a fák, lombjuk hintázott a szélben, Csodáltam, hogy erre is van idejük, Azzal is törődnek, azt is elrendezik. Hogy árnyék nyúljon el a lábuktól, Szabályosan vonalozott árnyék, Ki tanította őket erre, Kinek vezénylő pálcájára indulnak, hogy ilyen könnyedén, pontosan Megbízhatóan teljesítik feladatukat, Egész életükön át. Hosszú, türelemmel teli minden fa élete Csodáljuk csendben őket. 22

Next

/
Thumbnails
Contents