Budapest, 1969. (7. évfolyam)

1. szám január - dr. Reischl Antal: Lakás és család

a Villa Giulia vagy a Museo Archeologico termeiben, és közvetve, a római művészeten keresztül, amelynek egyik alkotóelemét képezték. Az etruszk kultúra aktualitásának felfedezése is művészetükhöz kapcsolódott. Az 1955-ben egész Európát bejáró nagy kiállítás, amelyet az olasz múzeumok válogatott anyagából állítottak össze, az 1966-os bécsi, ugyancsak olasz ásatásokból származó etruszk kiállítás, az amerikai múzeumokban az utóbbi években háromszor rendezett etruszk vándorkiállítások az egész világ figyelmét felhívták arra, hogy két és félezer évvel ezelőtt Itáliában egy ismeretlen eredetű nép olyan művészetet teremtett, amely görög ösztönzéseket a maga sajátos látásmódja alapján dolgozott fe! eredeti alkotásokká, a szecessziónak éppúgy elődje volt, mint az expresszionizmusnak vagy az absztrakció nem egy formájának, a legfenségesebbtől a legközönségesebbig minden eszközt fel tudott használni, de mindig a maga valóságát tükrözte a maga sajátos, semmi mással össze nem téveszthető művészi látásmódja alapján. A Szépművészeti Múzeum új kiállításán láthatók a Budapesten őrzött legjelentősebb etruszk műalkotások. Jó részük a külföldi szakemberek előtt is ismeretlen. Egy négyszárnyú démon az i. e. 7. század végéről egykor edény lába volt s a keleti művészetek etruszk feldolgozásának példája. Egy életnagyságú istennő -fej a görög szobrok „archaikus mosolyának" etruszk változatát mutatja. Az 5—4. századi etruszk — és etruszk hatás alatt álló itáliai — területről származó 8—10 cm magas fogadalmi bronzszobrocskák, harcosok, áldozók, istenek, az emberalakból annak leglényegesebb elemeit kihámozó absztrakcip remekei. Egy gömb alakú terrakottafej egyszerű rögtönzés, az etruszkoknak a szabálytalan, az egyszeri, a groteszk iránti vonzalmáról tanúskodik. A 4—2. századi Herkules- és áldozószobrocskák, éppúgy, mint egy monumentális terrakotta Niobida-fej — egykor templom homlokzatát díszítette — annak a korszaknak az emlékei, mikor az etruszkok, már római uralom alatt, művészetükkel uralkodtak egész Itália felett s teremtették meg annak művészi „köznyelvét", amelyet a rómaiak is ápoltak. Mert amit Horatius a görögökről írt, áll az etruszkokról is: az elfoglalt Etruria is meghódította barbár legyőzőit, s művészete diadalmasan vonult be Rómába, majd annak közvetítésével a reneszánsz és az újkori Európába is. 32 Négyszárnyú démon, agyagedény támasztó figurája, 7. század vége Terrakotta emberfej, fogadalmi ajándék i. e. 5 — 4. század Közép-itáliai bronz harcos szobrocskái; i. e. 5. század