Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: János-hegyi mészkőtelepek Gink Károly felvétele

A népmozgalom fő arányszámai, 1930—1968 1. sz. Tábla Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás Csecsemőhalálozás 1000 1000 lakosra elvesz Magyarország ülottre Budapest Magyarország Budapest Magyarország Budapest Magyarország Budapest elvesz Magyarország ülottre Budapest 1930 25.4 16,4 15,5 13,6 9,9 2,8 152,5 105,5 1931 23.7 15,6 16,6 14,5 7,1 1,1 161,7 129,4 1932 23,4 14.7 17,9 15,2 5,5 —o,5 183,7 164,7 1933 21,9 13,6 I4>7 13,3 7,2 0,3 136,3 118,2 1934 21,8 13,7 14,5 12,5 7,3 1,2 147,8 119,9 1935 21,1 13,2 15,2 12,8 5,9 0,4 152,1 121,6 1936 20,3 13,2 14,2 12,4 6,1 0,8 i39,o 102,8 1937 20,0 12,8 14,1 12,9 5,9 —0,1 133,4 112,1 193« 19,9 13,0 14,2 12,7 5,7 0,3 131,4 91,6 1939 19,4 13,3 13,5 12,5 5,9 0,8 121,3 92,0 1940 20,0 14,4 14,3 13,6 5,7 0,8 130,1 1941 18,9 14,2 13,2 n,9 5,7 2,3 115,6 75,6 1942 19,9 16,1 14,6 13,4 5,3 2,7 133,4 1943 18,9 13,5 5,4 112,4 1944 20,6 17,4 3,2 102,6 1945 18,7 23,4 -4,7 169,1 1946 18,7 16,0 15,0 13,9 3,7 2,1 116,5 107,0 1947 20,6 17,1 12,9 10,9 7,7 6,2 106,6 90,1 1948 21,0 16,6 11,6 10,0 9,4 6,6 94,1 74,6 1949 20,6 15,4 11

>4 10,3 9,2 5,1 91,0 69,9 • 95° 20,9 15,7 11,4 10,4 9,5 5,3 85,7 66,7 1951 20,2 16,1 11,7 10,3 8,5 5,8 83,9 72,6 1952 19,6 16,4 11,3 10,5 8,3 5,9 69,9 71,0 1953 21,6 21,2 n,7 10,2 9,9 11,0 70,8 58,9 1954 23,0 19,8 11,0 10,1 12,0 9,7 60,7 60,5 •955 21,4 14,2 10,0 9,0 11,4 5,2 60,0 55,o 1956 19,5 n,5 10,5 10,4 9,0 I,1 58,8 54,o 1957 17,0 10,0 10,5 10,1 6,5 —0,1 63,1 54,8 1958 l6,0 10,0 9,9 9,9 6,1 0,1 58,1 48,2 1959 15,2 9,2 10,5 10,0 4,7 —0,8 52,4 46,7 i960 14,7 8,7 10,2 10,0 4,5 -1,3 47,6 46,1 1961 14,0 8,4 9,6 9,6 4,4 — 1,2 44,1 42,4 1962 12,9 8,1 10,8 10,4 2,1 -2,3 47,9 45,6 [963 •3,1 8,6 9,9 10,2 3,2 — 1,6 42,9 42,1 1964 13,1 9,0 10,0 10,3 3,1 -1,3 40,0 40,7 1965 13,1 9,3 10,7 10,8 2,4 -i,5 38,8 44,1 1966 13,6 10,0 10,0 10,5 3,6 —0,5 38,4 42,5 1967 14,6 II,3 10,7 11,2 3,9 0,1 37,0 39,4 1968. I. félév 15,8 12,3 12,1 12,7 3,7 -0,4 36,3 39,o 1968. I. 1967. I. %-ában 107 ni 103 107 90 95 A lakosság átlagos évi növekedése 1958 és 1968 között % -ban 11. sz. Tábla 0,9%-nál kisebb NDK —0,3 Írország —0,3 Magyarország 0,4 Belgium 0,5 Málta 0,5 1,0-1,9% Ciprus 1,0 Csád 1,1 Jugoszlávia 1,1 Franciaország 1,2 Kongó (Brazzaville) 1,3 2,0% és nagyobb Kuba 2,0 Mocambique 2,0 Algéria 2,1 Angola 2,1 Ausztrália 2,1 Burma 2,1 Kanada 2,1 Kína 2,1 Gabon 2,1 Malawi 2,1 Mali 2,1 Pakisztán 2,1 Svájc 2,i Kolumbia 2,2 Haiti 2,2 Indonézia 2,2 Elefántcsontpart 2,2 Uj-Zéland 2,2 Svédország 0,5 Ausztria 0,6 Olaszország 0,6 Csehszlovákia 0,7 Portugália 0,7 Nyugat-Németország 1,3 Hollandia 1,3 Lengyelország 1,3 Tunézia 1,4 Bolívia 1,5 Jamaika 1,5 Dahomey 2,3 India 2,3 Jordánia 2,3 Kongó (Leopoldviile) 2,4 Paraguay 2,4 Chile 2,4 Laosz 2,5 Uganda 2,5 Rwanda 2,6 Dél-Afrika 2,6 Togo 2,6 Törökország 2,6 EAK (Egyiptom) 2,6 Ceylon 2,7 Ghana 2,7 Szenegál 2,7 Madagaszkár 2,8 Mortalitás Dánia 0,8 Finnország 0,8 Görögország 0,8 Norvégia 0,8 Spanyolország o,8 Argentína i,6 Nepál 1,6 USA 1,6 Porto Rico 1,7 Szovjetunió 1,7 Irak 1,8 Szudán 2,8 Zambia 2,8 Kenya 2,9 Brazília 3,0 Brit Guayana 3,0 Guinea 3,0 Honduras 3,0 Marokkó 3,0 Niger 3,0 Peru 3,0 Thaiföld 3,0 Mongólia 3,1 Mauritius 3,1 Mexiko 3,1 Albánia 3,2 Ecuador 3,2 Guatemala 3,2 Fülöp sz. 3,2 lakosra Egyesült Királyság 0,8 Bulgária 0,9 Japán 0,9 Luxemburg 0,9 Románia 0,9 Kamerun 1,9 Közép-Afrikai Közt. 1,9 Izland 1,9 Irán 1,9 Líbia 1,9 Tanzánia 1,9 Szíria 3,2 Trinidad és Tobago 3,2 Dél-Korea 3,3 Malájföld 3,3 Panama 3,3 Dél-Rhodezia 3,3 Felső-Volta 3,3 Venezuela 3,4 Észak-Vietnam 3,4 Izrael 3,5 Nicaragua 3,5 Dominikai Közt. 3,6 El Salvador 3,6 Kína (Taiwan) 3,6 Dél-Vietnam 3,7 Costa Rica 4,3 Hong Kong 4,5 III. sz. Tábla o —10 haláleset 1000 lakosra évenként Hong Kong 5,5 Argentína 7,9 Üj-ZéJand 8,8 Dánia 9,9 Kína (Taiwan) 6,1 Brit Guayana 7,9 Málta 8,9 Magyarország 9,9 Izrael 6,2 Uruguay 7 -9 Jugoszlávia 8,9 Kuba 9 -13 Izland 6,8 Hollandia 8,0 Spanyolország 9,0 Norvégia 10,0 Porto Rico 6,9 Bulgária 8,2 Jamaika 9,1 Svédország 10,1 Japán 7,0 Románia 8,3 Finnország 9,3 Olaszország 10,2 Trinidad es Tobago 7,3 Ceylon 8,5 Csehszlovákia 9,5 Mexikó 10,4 Lengyelország 7,5 Costa Rica 8,5 Svájc 9,6 Albánia 10,7 Szovjetunió 7,5 Malájföld 8,6 USA 9,6 El Salvador 10,8 Kanada 7,8 Ausztrália 8,7 Mauritius 9,7 Portugália 10,8 10—20 haláleset looo lakosra évenként Venezuela 10 — 15 Brazília 11 --16 Nicaragua 12 -17 Pakisztán 16 -17 Nyugat-Németország ",4 Egyesült Királyság 12,2 NDK 13,7 Dominikai Közt. 16 —20 Franciaország 11,7 Luxemburg 12,5 Peru 13 -18 Guatemala 17,3 Chile 11,8 Ausztria 12,7 Kolumbia 14 -17 Madagaszkár 17 —21 Írország 11,8 Belgium 12,7 Ecuador 15 —20 Thaiföld 19 —21 Dél-Korea 11-13 Paraguay 12-•16 Honduras 15 — 20 Indonézia 19 -23 20 és annál több haláleset looo lakosra évenként Bolívia 20 — 25 Irán 23--27 Tunézia 25 -27 Felső-Volta 27 -31 Dahomey 20—26 Szenegál 23--29 Csád 25 -31 Guinea 33 -35 India 21 —23 Kamerun 24-•30 Közép-Afrikai Burma 33 -35 EAK (Egyiptom) 22—24 Niger 24-•30 Közt. 25 -32 Elefántcsontpart 33 -37 EAK (Egyiptom) Mali 26 -32 Nepál 34 -40 Togo 26 -32 Ha az ábra és a tábla alapján 1930-tól napjainkig a változásokat végigkövetjük, láthatjuk: az általánosan jellemző az, hogy az ország természetes gyarapodása végig, az egész periódusban, lényegesen meghaladta a budapestit, amely hosszú éveken át negatív volt. Itf jegyzem meg, hogy Magyarország természetes szaporodása is messze elmarad nemcsak a gazdaságilag fejlődőben levő országok viharosan gyors (és nyugodtan mondhatjuk: nem kívánatos) természetes szaporodási ütemétől, de elmarad a szocialista és a világ egyéb magasan fejlett ipari országaihoz képest is, ahol különben a családtervezés eredményessége már hat. Családtervezésünk — az összehasonlító számok tükrében — mintha „túl eredményes" volna! Olyannyira, hogy míg világméretekben a világ összlélekszámának várható megduplázódása i960 — 2000-ig — tehát 40 év alatt — végbemegy (sőt, a legújabb számítások szerint lehet, hogy ez csak 35 évet fog igénybevenni), addig Magyarországon — ha megmarad a természetes szaporodás jelenlegi „üteme" —, az ország lélekszámának megduplázódása csak 225 év múlva fog bekövetkezni. A tábláról egyébként az is leolvasható, hogy az optimális családtervezés döntően társadalmi és gazdasági kérdés, és csak adminisztratív intézkedésekkel tartósan nem formálható. Jól tükrözi ezt a II. világháború előtti helyzet egybevetése a felszabadulás utánival. Az 1930-as években az országosan csökkenő születési mutatók a rendkívül szigorú abortus-törvények ellenére is bekövetkeztek; és fordítva, 1951 — 54 közt, az ugyancsak adminisztratív eszközökkel erőszakolt magas születési számok szintén nem voltak tarthatóak. Amint azonban bevezettük a gyermekgondozási segélyt, az elmúlt években rendkívül mélyre süllyedt országos és budapesti születésarány pozitívvá vált, a reprodukciós mutató jó irányban megváltozott, a jobb családtervezés eredményeképpen. (A grafikon 1968-as éve nem tükrözi a valóságos helyzetet; azért alacsonyabb az előző évinél, mert az adatok még nem teljesen befejezett évre vonatkoznak!) 1968 óta — évek óta először — a főváros lélekszáma nemcsak felvándorlásos úton szaporodik, hanem születéstöbblet alapján is! Társadalmi fejlődésünket, közegészségügyi munkánk hatékonyságát különösen a halálozások számának rendkívül kedvező alacsony és állandóan tovább javuló tendenciája tükrözi: ez az országos — az 1967. évi 10,7%0-es, és a budapesti 11,2%»-es mutató alapján — világméretekben is kitűnőnek mondható. Kevésbé kedvezőek ezzel szemben csecsemőhalandósági mutatóink : IV. sz. Tábla Csecsemőhalandóság Időszak 1000 élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt 1946—50 81,6 1951-55 63,3 1956 — 60 50,2 1960 46,1 1961 42,4 1962 45,6 1963 42,1 1964 40,7 1965 44,1 1966 42,5 1967 39,4 Az iparilag fejlett országok lényegesen kedvezőbb mutatókat mondhatnak magukénak, mint mi, akár az országos 37,0 %,,-es (lásd az I. sz. táblát), akár a budapesti (még ennél is valamivel rosszabb) 39,4 %,,-es adatokat vesszük alapul. 2