Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - Molnár István: Palatinus Szálló

A város új arculata ellenvetések, viták, küzdelmek tüzében alakul ki. Javaslatok, elképzelések születnek, melyek a ma igényeiből próbálják formálni a jövő városát. Egyetértés, vagy — valljuk be: ez a gyakoribb — ellenszenv fogadja a próbálkozásokat, különösen azokat, melyek a város „megszentelt" területeihez nyúlnak, vagy megszokott arculatán kívánnak változtatni. Kinek adjunk ezekben a vitákban igazat? Azoknak-e, akik szakmai és emberi lelkesedéssel egymás után készítik a nagyvonalú terveket, megküzdve közben előítéletekkel, és sokszor hallatlanul nagy műszaki nehézségekkel, vagy azoknak, akik szeretetre méltó patriotizmussal védeni akarják nagy hírű fővárosunk megszokott szépségeit? A vita szükségszerű, s a döntőbíró csak az idő lehet. Ilyen széles körű vitát kavart a Palatínus Szálló margitszigeti elhelyezésének terve is. A vita hosszú hónapokig tartott, s talán több szerepe volt benne az érzelmeknek, mint az érveknek és tényeknek. A hullámok pillanatnyilag elsimultak ugyan, de a kérdés nincs lezárva. A sok szubjektív állásfoglalás között, úgy érezzük, helye van egy olyan cikknek, mely megpróbálja tárgyilagosan bemutatni az előzményeket és — nem teljességre törekedve — magát a tervet, amit nagyon sokan kevésbé ismernek, mint az általa kiváltott „margitszigeti" problémát. Molnár István Palatínus Szálló A SZIGET A Margitsziget fejlesztésére már a felszabadulást követő esztendőben is születtek konkrét javaslatok. Fontosabb volt azonban a földig lerombolt Budapest újjáépítése. Azóta 23 esztendő telt el, de a szigeten kevés időt álló változás történt. A Margitsziget azonban nagy lehetőségeket rejt magában. Az illetékes szervek is felfigyeltek erre, és néhány évvel ezelőtt — most már reálisabb feltételek mellett — előtérbe került a sziget nagyszabású fejlesztésének dolga, sőt beépítési tervjavaslat is született. Ennek homlokterében a Palatínus Szálló áll. GYÓGYSZÁLLÓ? — FÜRDŐ-SZÁLLÓ ! A thermálvíz óriási természeti kincs és a főváros területén akad is néhány gyógyforrás, melyeket nemcsak fürdők, hanem szállodák hozzáépítésével is lehet hasznosítani. Ezt a lehetőséget ismerlC fel a Belkereskedelmi Minisztérium, amikor a Kereskedelmi Beruházó Vállalaton keresztül megbízást adott a Középülettervező Vállalatnak egy, a Margitszigeten telepítendő szálloda tervezésére. A tervezőgárdára nem kis feladat hárult. A beruházási igények állandó figyelemben tartása mellett számos — az épület sajátos jellegéből és földrajzi fekvéséből adódó — problémával kellett megbirkózni. Komoly gondot jelentettek — szigetről lévén szó — az alapozási és szigetelési nehézségek és nem utolsó sorban a korlátozott anyagi lehetőségek. A Beruházó Vállalat tehát szállodát akar építtetni a thermál források mellé, a közvélemény viszont gyógyszállót kíván a Margitszigetre. A két álláspont között mint áthidaló megoldás született meg a tervezett szálloda fürdő-szálló jellege. Beruházási költségei magasabbak ugyan egy normál szálloda költségeinél, kihasználhatósága azonban jóval kedvezőbb, mivel nem idényjellegű, és a thermálvíz nagyobb vonzerőt jelent a vendég számára is. Az illetékes hatóságok beleegyeztek a tervek elkészítésébe, megkezdődött tehát a tervezés. 24 EMELET E néhány tájékoztató jellegű gondolat után ismerkedjünk meg magával a szállodával. Felépítésének helyéül az Űttörők Sporttelepe és a Nemzeti Sportuszoda közötti területet jelölték ki. Ezáltal szinte egyvonalba kerül a Lukács, illetve Császár fürdőkkel is, és a később kialakítandó kishajó átkelés biztosításával egy összefüggő fürdőközpontot alkot. Magassága 78 m, beépített alapterülete 3 790 m2

, szintek száma 24, melyekben 400 szoba, összesen 800 ágy helyezkedik el. (1. sz. ábra.) A jobb áttekinthetőség kedvéért bontsuk a szállodát öt részre: A) Éttermi és konyhatraktus; B) Főbejárat, porta, hall, különtermek, társalgó, cukrászda; C) Mulató-bár, uszodai öltöző, gyógykezelő, egyéb szolgáltató egységek; D) uszodai traktus; T) Toronyépület a szállodai szobákkal, tetőterasz, kilátó. (2. sz. ábra.) ÜVEG ÉS BETON A DUNA FELETT Az épületet hatalmas üvegfelületek borítják. Jellemző a könynyed, nagyvonalú térformálás és a belső terek reprezentatív kiállítása. Az előcsarnok, a cukrászda és a hall nagy üvegfelületei nyáron kinyithatók és így a szigeti növényzet a vasbeton és üveg .30