Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - Nádass József: 1919 június

A keszthelyi Piéta részlete 1500 körül elegáns arányossága a legszebb kor­társ-szobrok közön jelölik meg he­lyét. A korábbi gótika nagyjából azonos vagy rokon lelki alkatú figuráit köve­tően a 15 — 16. század fordulóján, az ifjú reneszánsz hatására a szobrászat jellemzőkészsége megnövekszik. Szé­lesebb érzelmi skálát ölel fel, ahogy ezt az elmélyült fájdalmú keszthelyi Piéta mutatja. Markáns vonásokkal formált az ugyancsak 1500 táján szü­letett szlatvini Keresztelő János port­réja. Szent János figuránk a komoly hangú dunántúli Pietával, a Krisztus siratása jelenettel együtt, szobrásza­tunknak az újszerű, a valóságos-reá­lis lelki állapot, s a karakterisztikus testi jegyek felé forduló friss érdek­lődését tanúsítja. így hódít fokoza­tosan teret az a reneszánsz szemlélet­mód, amelynek kiegyensúlyozott nyu­galma és harmonikus derűje nyomta már rá bélyegét a kisszebeni Anna oltár főalakjaira s két szárnyának ra­gyogó domborműveire. .24 Aszlatvini Keresztelő Szent János részlete 1500—1510 A kassai Mária halála részlete 1490—1500 A kisszebeni Szent Anna oltár figurája 1510—1520

Next

/
Thumbnails
Contents