Budapest, 1969. (7. évfolyam)

4. szám április - Kereszty András: A „legamerikaibb” városrész (A VII. kerület)

Kereszty András n „legamerikaibb" városrész Az Emke aluljáróban (Gink Károly felvétele) A VII. kerület a főváros kis Ame­rikája. Központjában ott emelkedik a csipkés tornyú New York palota, keleti felének utcáit pedig így neve­zi együttesen a köznyelv: Csikágó. De amerikai méretű volt az a fejlődés is, ahogy a múlt század végén néhány év alatt szinte a semmiből nőtt ki egy tekintélyes városnegyed, és amerikai méretű volt a hanyagság, a nemtörő­dömség, a nyereségvágy, amely há­zait világraszülte. A VII. kerületet átszelik a főváros fő ütőerei. Derékban osztja ketté a Nagykörút, határai pedig a Rákóczi út, a Tanács körút, a Majakovszkij utca, a Dózsa György út. Itt, az Er­zsébetvárosban Pest igazán a Pest. Minden előnyével és minden hátrá­nyával. Aki kilép az utcára, néhány lépés után boltokat talál, buszmegál­lót, mozikat, színházat és szórakozó­helyet. A VII. kerületben minden közel van. Csak az ég, az van nagyon messze. Az összehajló házak eltakar­ják a kis utcák elől a napot, a gango­kon nem nő virág és benzingőzt szív a tüdejébe az, aki itt felsóhajt. Vadászkert, halastó A hagyomány azt tartja, hogy a kő borította utcák helyén valamikor a főváros környékének egyik legszebb vidéke húzódott. A XV. században errefelé volt Zsigmond és Mátyás király vadászkertje. Akkora tó volt itt — halastó —, mint a mai város­ligeti csónakázó tavacska hatvanszo­rosa. A királyi kert még 1514-ben is virágzik. Hiteles leírás szerint itt ütöttek tanyát Dózsa háborgó, úr­gyűlölő parasztjai. A vidék sorsának további története nem meglepetés azok számára, akik csak valamelyest is ismerik a török által megszállt or­szágrész életét. A gyönyörű ligetek helyén homokot hordott a szél, a tó körül olyan mély ingovány vadult el, A New York palota (Fejes László felvétele) . . . és ma (Korniss Péter felvétele) A Nagykörút a századfordulón

Next

/
Thumbnails
Contents