Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - I. Cshenkeli — S. Bukrasvili: Tbiliszi — a fejlődő metropolis

Az Abhazia nevű ú| szálloda Új lakótelep I. Cshenkeli főépítész—S. Bukrasvili, a városi tanács vb-elnöke Tbiliszi - a fejlődő metropolis A SZOVJET HATALOM ÉVEIBEN a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Tbiliszi a cári Oroszország kereskedelmi, közigazgatási, kormányzósági városából a Szovjetunió kiemelkedő ipari, kulturális és tudományos központjává alakult. Az 1922-ben 245 ezer lélekszámú grúz főváros a Szovjetunió egyik legnagyobb, jelenleg 830 ezer lakosú városa lett. A szovjet hatalom évei alatt, ugyanúgy, mint a Szovjetunió más városaiban, Tbilisziben is gyors fejlődésnek indult a lakásépítés. 1922-ben 1 millió 607 ezer négyzetméter volt a beépített terület; ez az elmúlt évben már megközelítette a 6 millió négyzetkilométert. A város alapterülete több mint kilencszeresére nőtt. Tbiliszi a Kaukázuson túli terület egyik fő közlekedési csomópontja; számos autóút, légijárat és vasútvonal fut itt össze. A VÁROS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK újjászervezése során az országutakat a városon kívülre, a Kura folyó partjára helyezték át. Új hidakat építettek; csökkentették a lejtős szakaszok számát, és a legforgalmasabb utak kereszteződéseinél többszintes átmenő forgalmat valósítottak meg. Tbilisziben az utóbbi években metróépítés is indult. 1968 elején nyitották meg a metró első, 6,3 km hosszúságú szakaszát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére készült el a metró új, négy km-es szakasza a Rusztáveli tértől a „Háromszáz harcos" nevű állomásig. Az építészek legfontosabb kezdeményezése egy hatalmas víztároló — a Tbiliszi-tenger — létesítése volt, amely megjavította a város mikroklímáját. Partján a szépen elrendezett parkok, strandok a város lakóinak kedvelt pihenőhelyeivé váltak. Tbilisziben ezen kívül több olyan hely található, melyet kedvező földrajzi adottságai miatt tömegesen látogatnak. Ilyenek a Róka-tó, a Teknősbéka-tó és környéke, a város szélén a Mtacmind hegytető; itt hatalmas kultúrparkot is létesítettek. A Komszomol sétány, a Botanikus kert, és a Tyeletszki fennsík az erdős hegyi lejtők közvetlen folytatásai, amelyek szinte egybeolvadtak a várossal, és szerves egységet képeznek a beépített városrészekkel. A VÁROS IDŐRŐL IDŐRE HATALMAS KÖZÉPÜLETEKKEL, új létesítményekkel gazdagodik. Elkészült a 10 ezer férőhelyes Sportpalota, a tv új épületkomplexuma. A Lenin utca és a Melikisvili utca elágazásánál befejeződtek az Ivéria szálló (Grúzia régi neve, — a ford, megjegyzése) sokemeletes épületének munkálatai. Itt kapott helyet egy hatalmas, 2000 férőhelyes film- és hangversenyterem is. A Sportpalota előtti téren húszemeletes szálloda épül, s a Kura folyó partja is több nagyszabású épülettel gazdagodik. Tbiliszi első városfejlesztési tervét 1934-ben dolgozták ki. A város az elmúlt tizenöt évben egy újabb általános fejlesztési terv alapján épült, amely 1951 —1970-ig Tbiliszi újjáépítését írta elő. A tervből azonban hiányzott egy jelentős korrekció, amennyiben a terv alapját képező fontos paraméterekben jelentős változások történtek. Egyrészt: a város népessége a terv szerint 1970-re 700 ezer ember lett volna, de az 1959-es népszámláláskor Tbiliszi már 703 ezer lélekszámú város volt. Ezenkívül a fejlesztési terv jóváhagyásában nem vehették figyelembe a modern városfejlesztés olyan újabb elveit, amelyek kétségkívül hatást gyakorolnak a tervezés struktúrájára, a főútvonalak körüli utcák rajzaira, a város építészeti-művészeti összképének kialakítására. Mindez egy új fejlesztési terv kidolgozását tette szükségessé. Ez Tbiliszi újjáépítésének határidejét 1980-ig, vagyis 25 - 30 éves határidőre emelte. ELKÉSZÜLTEK A FŐ VÁROSFEJLESZTÉSI TERV műszaki-gazdasági alapjai. Ennek kiindulási pontja mindenekelőtt a lakosság szükségleteit kielégítő ipar, az építőipar, a közlekedés, ezenkívül Tbiliszinek mint oktatási-tudományos központnak a fejlesztése. Tbiliszi lakossága az előzetes számítások szerint 1970-re 900 ezer, 1980-ra pedig 1 millió 100 ezerre emelkedik. A városi lakosság életszükségleteinek javítására a legfontosabb feladat a lakásprobléma megoldása volt. Az utóbbi 13 év alatt a városban csak az állami és a tát sadalmi szervezetek mintegy 1 millió 790 ezer négyzetméter új lakóterületet adtak át; ez jelenleg a város teljes állami lakásalapjának a fele. Előirányozták a lakásépítési program távlati növelését. A műszaki-gazdasági alapokat figyelembe véve növelik az egy személyre jutó lakóterület nagyságát: ez 1980-ban tizenkét m- lesz. Ebből a számításból kiindulva, 1970-ben a város egész lakóterülete 7 millió 200 ezer négyzetméter, 1980-ban pedig 13 millió 200 ezer négyzetméter lesz. A nagyméretű lakás és kulturális-szociális jellegű építkezések elkerülhetetlenné tették az építőipar gyors fejlesztését és az építkezések struktúrájának megváltoztatását. ISMERETES, HOGY TBILISZI reliefje rendkívül összetett. A tömegépítkezésre alkalmas területek nagysága korlátozott, ez szükségessé teszi a beépített területeken az emeletszám növelését. Jelenleg a 8 —9 emeletes épületek a leggyakoribbak, de már piegkezdték a 14 emeletes lakóházak építését is. A nyolcemeletesek hatalmas tömbökben épülnek, a kilencemeletesek táblaszerűen helyezkednek el, a 14 és ennél több emeletesek pedig bonyolult vázas szerkezetű építmények. 38