Budapest, 1968. (6. évfolyam)
11. szám november - A Bazilika kupolájának 1868-i beomlása
A Bazilika kupolájának 1368-i beomiása A MAI SZABADSÁG TÉR ÉS ENGELS TÉR KÖZÖTT, pontosan a fele úton, ott, ahol ma a Szent István tér terül el, 1786-ban állatviadalok céljára egy cirkusz létesült. Ez volt a pesti „Hetztheater”. Nem sokáig működött, 1790- ben ugyanis erre a térre már templomot terveztek. A templom a Szervitáké lett volna, de nem épült fel, helyette építtette 1817- ben Zitterbarth János a lipótvárosi templomot. Cirkusz helyén templom — erre már Rómában világhírű precedenst ismerünk, ahol Nero cirkuszának helyére épült Nagy Konstantin bazilikája, Szent Péter tiszteletére. A lipótvárosi hivek szerény kis temploma 1849-ben Hentzi bombáinak esett áldozatul. Két év múlva határozták el egy új, és az időközben megszaporodott hivőlétszámnak megfelelő, hatalmas templom építését. Ezzel a feladattal Pest város tanácsa Hild Józsefet, Polláck Mihály mellett a magyar klasszicizmus másik nagymesterét bízta meg, aki mögött ekkor már az egri székesegyház építése (1831 — 1836) és az esztergomi főszékesegyház mai alakjára történt átépítése (1840-től) állt. A lipótvárosi templom lett volna Hild József utolsó, monumentális alkotása. Hild József központi kupolás, négy saroktornyos templomot tervezett, amelynek építését 1851. augusztus 16-án kezdték el, alapkövét pedig október 4-én tették le. Az óriási költségek késleltették a munkálatokat, és amikor Hild mester 1867. március 6-án meghalt, a kupola dobja és a nyugati két saroktorony volt úgy-ahogy készen. A PEST VÁROSI TANÁCS HILD JÓZSEF UTÓDAKÉNT Ybl Miklóst bízta meg az építkezés folytatásával. Ybl az építkezés átvételekor természetesen alaposan megvizsgálta az eddig végzett munkát, ekkor azonban kiderült, hogy a kupolát tartandó pillérek vegyes falazásúak voltak. A beomlással kapcsolatos híradásában a Vasárnapi Újság azt írta, hogy (a pillérek) „csak kívülről építtettek szilárd anyagból, belsejök mindenféle lim-lommal tömetett tele”. A „mindenféle lim-lom”-ot Hild esetében rosszindulatú túlzásnak érezzük. Attól tartva, hogy a vegyes falazású pillérek a kupola hatalmas terhét nem fogják tarthatni, Ybl ezt az aggasztó körülményt 1867 júliusában jelentette a templom építési bizottságának. Ekkor Ybl még Hild József tervei szerint építette a kupolát. 1868-ra tervezték a kupola vasszerkezetének a felszerelését. Ezt megelőzően azonban Ybl már repedéseket tapasztalt mind a négy főpilléren, és erről az építési bizottság 1867. december 13-i ülésén jelentést is tett, egyúttal szakértői bizottság sürgős kiküldését kérve. A bizottság tagjai (Szumrák P., Holczer J., Died L., Diescher J., Gottgeb A., Wechselmann I. építészek és mérnökök, továbbá Hampel Ántal és Vassel A., persze Ybl Miklós mellett) december 16-án tartott ülésükön megállapítják, hogy kiküldetésük feltétlenül szükséges volt, és a kupola további építését leállítják. 1868. JANUÁR 7-ÉN a szakértők újabb szemlét tartanak, és azt tapasztalják, hogy, bár az északnyugati pillér repedései bevakolásuk után újból mutatkoznak, a többi pilléren lényeges változás nincs, a repedések oka a vegyes falazás, veszély nem áll fenn, ennek ellenére a kupola továbbépítése aggályos, Ybl Miklóst pedig felkérik, hogy a kupolaépítés folytatására új tervet készítsen. Ybl szerint a pilléreket új kőburkolattal kell ellátni, ebben az esetben egy alacsonyabb kupolát elbírnának. Január 21-én Ybl javaslatára a szakértői bizottság újból megszemléli a helyzetet, ami rosszabb volt a két hét előttinél. 21-ről 22-re virradó éjszakán hatalmas szélvihar dühöngött, ami csak fokozta a veszélyt. Legrosszabb állapotban az északnyugati pillér volt, bizonnyal ez okozta a katasztrófát, ami 1868. január 22-én, szerdán délután 3 óra 10 perckor, a kupola dobjának beomlásával következett be, amelynek során két pillér is összedőlt. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Ybl Miklós előrelátására jellemző ugyanis, hogy előzőleg az építési területről mindenkit eltávolított. PEST VÁROS KÖZGYŰLÉSE még a katasztrófa napján, az építési bizottmány 24-én tárgyalja az ügyet. YBL MIKLÓS MÉG 1868 FOLYAMÁN ÚJ TERVET KÉSZÍTETT, és a történtek miatt Hild József tervét alaposan átdolgozta, csak részben tartva magát elődje elgondolásához. Az építkezés pénzhiány és egyéb huzavonák miatt 1873-ig szünetelt. Ybl temploma az olasz renaissance stílusában épült, némileg G. Alessinek, a genovai S. Maria di Carignano templomától inspirálva. Ybl Miklós nem érhette meg művének befejezését. Az új kupola ugyan 1890-ben elkészült, de számos egyéb munka még hátra volt, amikor Ybl Miklós 1891. január 22-én, pontosan a lipótvárosi templom beomlásának 23. évfordulóján meghalt. Az ő szellemében fejezte be az építkezést és a díszítést Kauser József. A templomot, amelyet később Bazilikának neveznek, 1905. november 9., 11 és 15-én szentelték fel, ünnepélyes megnyitása november 19-én volt. Seenger Ervin Hild József terve a második lipótvárosi templomhoz (Harsányt reprodukciója) A Bazilika beomlott kupolájáról készült egykorú felvétel, amelyet Borsos József az Építési Bizottság megbízásából készített Az első lipótvárosi templom a Vasquez-sorozatban megjelent kőmetszeten, 1837-ben 38
