Budapest, 1968. (6. évfolyam)

2. szám február - Genthon István: Prosper Merimée Budán

A főváros életéből A két legjellemzőbb es legveszélyesebb közlekedési szabálysértés Budapesten a gyalogosoknak a piros jelzésben és az álló jármű előtt való áthaladása. A Fővárosi Közúti Balesetelhárítási Tanács ezért elhatározta, hogy ebben az évben munkatervének egyik központi kérdése a gyalogosok oktatása és felkészítése lesz, annál is inkább, mert a gyalogosok ismerik a legkevésbé a számukra is kötelező szabályokat, közlekedési előírásokat. A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság és a Magyar Gyermekorvosok Társasága megállapította, hogy sok a fővárosban az ideges gyerek, elsősorban a jó tanulók, a szellemileg magasabb színvonalon állók között. Az egyik budapesti ideggondozó adataiból 1072 tizennégy éves fiú és leány körülményeit elemezték. A gyerekek kétharmada iskolai problémák miatt került ideggondozásra. A kiváltó okok között gyakori az ideges pedagógus, a maximalista iskolai követelmény. Negatívan jelentkezett az írásbeli iskolai beszámolók és a napközi otthonok hatása. Sok esetben az is kiderült, hogy a szülők többet várnak gyermeküktől, mint amennyit elbír, ez még nyomasztóbban hat a kiskorúra. Felépülhet-e a várbeli sikló? A kérdésre sürgősen választ kell adni, mert a sikló pályáját a vároldal rekonstrukciójával együtt vagy meg kell szüntetni, vagy rendbe kell hozni. Mint ismeretes, a siklót 1870. március 2-án adták át a forgalomnak, s a második világháború alatt bombatalálat érte. A közlekedési szakemberek többsége szerint még most is segítené a vári forgalmat, s idegenforgalmi látványosság lehetne. A Közlekedéstudományi Egyesület foglalkozik most ügyével, s anynyit máris leszögeztek, hogy a budai hegypálya a világ második ilyen létesítménye, s a világ első városi siklója. Tehát műszaki műemléknek is tekinthető. Egyelőre társadalmi munkában kutatják a rekonstrukció reális lehetőségeit. A fővárosi hatóságok megvizsgálták a budapesti vállalatoknál foglalkoztatott 14—18 éves fiatalkorúak helyzetét. A vizsgálat adataiból kitűnik, hogy 1965 előtt évi átlagban mintegy ezer általános iskolát végzett fiatal nem folytatta tanulmányait, s mintegy 300-an, 400-an a tizennegyedik életévük betöltése után kimaradtak a VII., vagy VIII. osztályból. További adatok szerint: a középiskolák, főleg a gimnáziumok I II. évfolyamain évente 600 — 700 diák hagyja abba tanulmányait gyenge előmenetel vagy különböző családi okok miatt. A dolgozó fiatalok között sokkal több leányt találtak, mint fiút — a 18 éven aluli munkavállaló fiúk aránya a budapesti üzemekben 23,8 százalék, a lányoké 76,2 százalék. A fiatalkorúak egyharmada tizenhat éven aluli, akiknek körülbelül egynegyede dolgozik négyórás munkaidőben, a többieket hatórás beosztásban foglalkoztatják. A fiatalok 54,6 százaléka termelőmunkát végez, a többieket kisegítő beosztásban mint kísérőt, kapucédula kiállítót, vízhordót, adminisztrátort foglalkoztatják. Januárban megkezdődött a várnegyed távfűtő hálózatának építése. A 12 millió forintos beruházást igénylő munka első fázisa a gerincvezeték Hess András térig való megépítése. 1969-ben a Vár valamennyi utcájának burkolatát rendbehozzák, átépítik s addig a távfűtő hálózat munkáit be akarják fejezni. Egyebek közt erről a hálózatról fűtik majd a Mátyás templomot, a Tárnok utcai iskolát, a Hess András téri diákszállót, az Állami Levéltárat, a Hadtörténeti Múzeumot, az Állami Nyomdát és az épülő OTP-házakat. A Fekete Holló megnyitásával egy időben megnyílik a Fehér Galamb vendéglő is a Szentháromság tér 7. számú házban. Elkészültek a régi Korona kávéház és a Dísz tér 8. szám alatti söröző tervei és a Tárnok utca 14-ben háromszintes vendéglátóipari kombinát épül: a pincében borozót, a földszinten vendéglőt, az emeleten mulatót rendeznek be. A Citadella az idén a főváros idegenforgalmának egyik fellegvára lesz. Tizennégy étterem és egy bár fogadja majd itt a vendégeket. A vendéglátást szolgálja a nagy terasz és az egykori börtönudvar is. Uj üdülőközpont épül Budapesten. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Főváros Tanácsa üdülőfürdőt kíván építtetni az egykori Pascal-malom közelében, ahol a mélyfúrás sikerrel járt, s 70 fokos forró gyógyvizet találtak. A Pascal-fürdő területén strandfürdőt, uszodát, gyógyfürdőt, ivócsarnokot, szállodát építenek. Az új üdülőközpont terveire kiírt pályázat már lezárult, három pályaművet díjaztak, további hetet megvásároltak. Elsőnek a strandfürdő., másodiknak a gyógyfürdőt építik meg. Kevesen tudják, hogy a tavaly nagy sikert aratott Vigyázzunk ériékeinkre című kiállítás alatt létrehozott tanácsadó szolgálat változatlanul tovább működik. A tanácsadó szolgálat új székhelye a Budapesti Rendőrfőkapitányságon található. Mindazok, akik felvilágosítást kérnek, miként lehet megelőzni a betöréses bűncselekményeket, vagy az iránt érdeklődnek, milyen biztonsági berendezések alkalmazhatók vállalatok, üzemek számára, továbbra is bizalommal felkereshetik ezt a tanácsadó szolgálatot. Buda és Pest nevű faluról érkezett híradás Jugoszláviából. A falu eredeti neve Osmanlia, felvégét hívják Budának, alvégét pedig Pestnek. A lakosság legidősebbjei sem tudják, ki, mikor és miért adományozta a falu két végének ezt a nevet. A főváros levegője, sajnos, katasztrofálisan szennyezett. Budapesten csak a gépjármű forgalom hatására egy liter levegőben 120—180 ezer porszemcse kavarog. Gyakori, hogy egy-egy gépjármű szemmel látható koromfelhőt hagy maga után. Ennek sűrűsége járművenként változik: a városi autóbusz mögött 420 — 520 ezer, egy földgépet szállító Tatra vontató mögött 1 — 1,5 millió por és koromszemcse található egy liter levegőben. A sűrűn beépített, nagy forgalmú városrészeken, ahol a füstölő autóbuszok gyakran követik egymást, a füst felhalmozódik, s kialakul a kellemetlen belvárosi smog. Végrehajtóra manapság éppúgy szükség van a fővárosban, mint valamikor. Budapesten 45 végrehajtó működik, akik évente 50-60 ezer ügyben járnak el. A végrehajtók között mindössze kettő a nő. A Budapesti Bírósági Végrehajtási Irodán az egyik legnagyobb gond, hogy — valószínűleg az előítéletek miatt — az irodának nincs végrehajtó utánpótlása. Az első öregek háza Budafokon épült fel. Kifejezetten idős házaspárok, nyugdíjasok részére létesítették. Nem szociális otthon vagy beteggondozó, hanem lakóház. Huszonnégy garzonlakás és különböző közösségi helyiségek állnak az öregek rendelkezésére. Az idős emberek számára könyvtárt, olvasó-, sakk- és kártyaszobát, valamint tv- és rádiószobát rendeztek be, a ház alagsorában három helyiséget pedig barkácsolóműhelynek tartottak fenn. A fürdőszobákban a kádat félig lesüllyesztették, a falra kapaszkodó rudat szereltek. Az öregek háza szállodaszerű szolgáltatást kap a most épülő ellátó központtól. Dr. Sós György, Budapest rendőrfőkapitánya az elmúlt év végén jelentést adott ki a főváros közbiztonsági helyzetéről és a bűncselekmények számszerű alakulásáról. A többi között bejelentette, hogy említésre méltóan csökkent a lopás, a garázdaság, a súlyos testi sértés, a nemi erőszak miatt indított eljárások száma. A korábbinál viszont több volt a magánszemélyek sérelmére elkövetett betöréses lopás. A kocsik számának növekedésével s a nálunk járt külföldi autós turisták számának emelkedésével szaporodott a gépjárműlopás és a gépjárművek feltörése. 1967 első felében az összes bűncselekmények elkövetőinek 8,6 százaléka fiatalkorú volt, akik leginkább csoportokba verődve követték el a bűncselekményeket. 1133 gázlámpa világít még Budapesten. A Városligetben például 141, a Műegyetem rakparton 47, a Széchenyi rakparton 57, az I. kerületben még 378 gázlámpa szórja kedves fényét. Hajnalban és szürkületkor a Gázművek 30 alkalmazottja járja még a tereket és az utcákat — de nem sokáig. A gázlámpákat még az idén felváltják a fénycsövek és a higanygőz-lámpák, bár nem mindenütt, hanem a folyamat első fázisaként a Várban. Sajnáljuk a gázlámpákat, s feltételezzük, hogy műszaki műemlékként marad azért belőlük mutatóban néhány a fővárosban. Hoch István rajza 46