Budapest, 1968. (6. évfolyam)

2. szám február - Lucien Hervé (Elkán László): Brasilia,a 20. század városa

A Brasiliába áramló munkások ideiglenes kunyhói lottak ide, mint annakidején a pionírok az aranymezőkre. Egyidejűleg tákolták össze az építkezések idejére szánt ideiglenes kalyibáikat, és építették a várost korunk egyik legavantgardabb építészének, Oscar Niemeyer-nak elképzelése szerint. Ismét bebizonyosodott, hogy korunk legmerészebb alkotásai nem szükségszerűen a legkifinomodottabb és legfáradtabb civilizációihoz kötődnek. Sokan megértették, hogy ez a városalapítás az egész emberiség ügye, mint ahogy manapság egyre többen vallják, hogy az emberi szabadság elfojtásának legszörnyűbb és legnyugtalanítóbb kísérlete Vietnamban — Vietnamtól Brazíliáig ugyancsak az egész emberiséget érinti. Az egyén értékét az határozza meg, hogyan foglal állást a közös emberi sors kérdésében. bárhol is fenyegessék azt. Ennek az urbanizmusnak általános elvi-nevelői jelentősége is az egész emberiség ügye, amely már nem a múltból fakadó és egyre fokozódó anarchia felszámolásán fáradozik, hanem oiyan város megvalósításán, amely anyagi, kulturális és egészségügyi vonatkozásban a 20. század legkorszerűbb igényeinek kielégítésére törekszik. A városalapításnak egész Dél-Amerika népei előtt kitárulkozó távoli jelentősége, a függetlenség perspektívája arra késztette az új, katonai puccsal uralomra került kormányt, hogy az USA intencióinak megfelelően igyekezzék elaltatni az új város felépítésének lendületét. Ezt megtehette — de a város létezését már nem tudta megakadályozni. A félmillió lakosú város tovább él és létezik, noha korántsem tölti be még azt a szerepet, amelyet építésze, Oscar Niemeyer szánt neki, mondván: ,.Hiszünk abban, hogy Brasilia a szabad és boldog, a társadalmi különbségek nélküli emberek városa lesz, embereké, akik az életet szolgálják, annak minden nagyságában és törékenységében, akik becsülik az egyszerű és tiszta dolgok értékét, egy finom gesztust, egy szerető szót, a szolidaritás gondolatát." Milyen is hát Brasilia? A mesterséges tó karjaiban két tengely körül helyezkednek el a la-Vizisport-klub a mesterséges tó partján kónegyedek a 6 km-es monumentális főtengely és az arra merőleges, a tó két csúcsát összekötő 13 km-es tengely mentén. A monumentális tengely hosszában bontakozik ki a színház, a székesegyház, a minisztériumok, a rádió, a sportintézmények — a Három Hatalom terébe torkollóan. Ezt a teret a Kormányzósági és az Igazságügyi palota, a városi Múzeum, a Szenátus, a Parlament és ezek titkárságának épületkomplexuma alkotja. A két tengely metszéspontjában van az autóbusz (és egyéb gépjármű) állomás, amely több szinten, több sebességi fokon biztosítja az utak forgalmát. E csomópont körül helyezkedi!,' el a hivatali negyed, az egyetemek és a rádióállomás. , ,A Három Hatalom terének megtervezésekor az egység megoldására fektettem a fősúlyt. E célból egy szerkezeti elemet gondoltam ki, közös nevezőre hozva általa két épületet, a Kormányzósági és az Igazságügyi palotát, hogy ezzel is biztosítsam az együttesnek a nagy európai terek mértékletes egyensúiyót, a Lucio Costa nagyszerű tervében megkövetelt értékfokozatok károsodása nélkül" — mondta Niemeyer. A két épületet, amely a tér egyenlőoldalú háromszögének alapját képezi, a plasztikai elgondolás hasonlósága jellemzi. A hatalmas tér fölé magasodnak, amely már amúgy is magasabban fekszik a városból kivezető utak szintjénél. A monumentalitás volt az egyik döntő fontosságú elem ennek a köztérnek a kialakításában, hogy erőteljes hatást tegyen a szemlélőre, és az új főváros szupremációjának gondolatát fejezze ki a régivel szemben. A kormányzósági titkárság vertikális tömbje, a Szenátus és a Parlament épületét koronázó két ellentétes helyzetű félgömb között, biztosítja a tér hegemóniáját a hivatali negyeddel és a követségi épületekkel szemben. Az óriástömbökre (Super-Quadras) tagolt lakónegyed lehetőséget adott mindegyik házcsoport sajátos egyéni karakterének kialakítására, olyanformán, hogy összhatásukban az urbanizmus követelte egység fejeződik ki. Ezek a quadras-ok — mindegyiket más és más építész tervezte — egyidejűleg zárt és nyílt lakóegységet képeznek, egy-egy ala-A katedrális csonyabbfokú (elemi) iskolát zárva magukba. A tömbök érintkezésénél helyezték el a magasabbfokú iskolákat, uszodákat, mozikat, áruházakat, kávéházakat, dancingokat, valamint a templomokat. A szakiskolák, egyetemek, könyvtárak egy, az előbbivel párhuzamos, könnyen megközelíthető zónában helyezkednek el; azon túl terül el a standardizált lakásnegyed. Nos, erről a városról bizonyos követségek — óhajuknak a valóság benyomását igyekezve adni — hamis képet teremtettek: halott városnak nevezték. Noha az éjjeli lokálok számával korántsem jellemezhető egy város, érdekes megjegyezni, hogy 1961-ben 31 éjjeli mulató működött itt, nem említve az uszodák, dancingok, sportklubok nagy számát. Egy viszonylag elmaradott, félgyarmati szerkezetű ország súlyos pénzügyi, technikai, nyersanyagi és közlekedési feltételei közepette, alig négy év alatt elgondolt és megvalósított emberi alkotás ez a város, a legderülátóbb jelzése korunknak: testet ölt benne az ember hatalmának a 20. században csodálatosan kiteljesedő ígérete.