Budapest, 1968. (6. évfolyam)
2. szám február - Becsky Andor: Zárt tárgyalás (tárca)
Miért lehet egy kiskorú cigánylányt hátracsavart kézzel a mezőre kényszeríteni és ledönteni ? Ezen a vádlott sértők nemigen törik a fejüket. A fiatalkorú sértő Kovács István „önkritikát" tartott. — Sajnálom — mondta felnőttesen a bíróság előtt —, hogy Tarisnyás Mária csak 12 éves volt. Többnek látszott. Ezért elnézést kérek. — Hátra csavartad a kezét, becipelted a szántóföldre, sikeresen erőszakoskodtál vele, ezért nem kérsz elnézést? — kérdezte a tanácsvezető bíró. — Nem kérek, jött magától. A többit utólag találták ki, az anyja is, de főleg a bátyja. A sértők szabadlábon védekeztek. Szerénységet mímelő növendékek. Még nem férfiak, de már nem is gyerekek. Férfiaknak önérzeteskedték magukat, de a felelősség vállalása elől megfutamodtak. Kovács István 16 éves ipari tanuló vallomását csaknem szóról szóra megismételte két ugyancsak 16 éves barátja: Kelemen András és András Endre. Három, a cselekményben részt vett fiú egy leány ellen ... A tanácsot vezető bírónak nem kellene töprengenie, hiszen a Büntető Törvénykönyv 280. §-a a kiskorú megrontását szigorúan bünteti. A három fiatalember népes családot vonultatott fel. A cigánykérdést tolták előtérbe, így akarván mindenáron ők diadalt venni. Egyik tanú a másik után — óvatosan persze — boszorkánypert igyekezett a négytagú cigánycsaládra nyomni. Többen bizonygatták, hogy ilyesmi nem-cigánnyal nem fordulhatott volna elő ... A sértő Kovács István érdekében tíz, Kelemen András mellett nyolc mentőtanú jelent meg ez „elvi" kérdés bizonygatására. Kovács Istvánról édesanyja elmondta, hogy alapjában jó gyerek. Nyolcadikban elérte a 5 eredményt. Otthon az utóbbi időben szót fogad. Kimaradni, csavarogni nem szokott. Nevelőapja van — de nevelőapjával megértik egymást, holott az meglehetősen szigorúan neveli. Fia anyagilag megbízható, mozgékony, eleven és jóakaratú gyerek. Meggyőződése, hogy a baj nem következett volna be, ha nem egy „olyan" lánnyal találkozik. A bíróság Kovács István és Kelemen András fiatalkorúakat megrontásban bűnösnek mondta ki, és háromhónapi szabadságvesztésre ítélte; de a végrehajtást egyévi próbaidőre felfüggesztette. Ha a fiatalkorúak újabb bűntettet követnek el, vagy az előírt magatartási szabályokat súlyosan megsértik — javítóintézeti nevelésre, vagy új büntetés kiszabására kerül sor. * A fiatalkorúakra való tekintettel a nevek nem valódiak. De a probléma valódi—érdemes rajta elgondolkodni... 38 Ferenczy Károly: Cigányok (Olajfestmény, Magyar Nemzeti Galéria, Petrás István felvétele)