Budapest, 1968. (6. évfolyam)
12. szám december - Szili Géza: 75 éves a fővárosi villamosenergia-szolgáltatás
Czeizing Lajos felvétele az országos rendszerrel. A belső nagyfeszültségű 120 kV-os főelosztó kábelhálózat kiépítése 1960-tól megkezdődött, amely a gyorsan növekvő igények korszerű és gazdaságos kielégítését teszi lehetővé. A fogyasztók megfelelő mennyiségi és minőségi villamosenergia ellátása érdekében több év munkájának eredményeként 1967-ben fejeződött be a kisfeszültségű hálózatok egységesítése. Az elmúlt évtől kezdődően ezek a hálózatok a teljes ellátási területen háromfázisú, 380/220 voltos feszültségű villamosenergiát szolgáltatnak. Az üzembiztos szolgáltatást rendkívül elősegíti az ún. hurkolt hálózatrendszer kiépítése, amely a fogyasztók több oldalról történő ellátását lehetővé teszi. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a korszerű hálózatvédelmi berendezések alkalmazása is. Mind az elavult hálózatok korszerűsítése, mind pedig az új hálózatok létesítése rendkívül költséges. A hálózat jellegétől függően az 1 km-re jutó létesítési költség néhány százezer Ft-tól több millió Ft-ig terjed. fényei villamosenergia-szolgáltatás A háborús rongálások helyreállítása és az újjáépítés nehéz időszaka után új fejezet nyílt a budapesti villamosenergia-szolgáltatás történetében. Az országos viszonylatban végbement társadalmi, gazdasági változások első lépései közé tartozott a villamosenergiaipar egységes irányításának megteremtése. Ennek során 1949. január i-én megtörtént a Budapesti Elektromos Művek államosítása is. 1950. január i-én leváltak a vállalat szervezetéből az erőművek, majd ugyanezen év július i-én a vállalathoz csatolták a főváros környéki területek hálózatait. A szocialista fejlesztési program eredményei A főváros villamosenergia szolgáltatási feladatait ellátó Budapesti Elektromos Művek jelenlegi tevékenységét az alábbi néhány adat szemlélteti: a vállalat 3100 km- ellátási területén él az ország lakosságának mintegy 22%-a, ipari koncentráltságára pedig jellemző, hogy a fővárosi üzemekben dolgozik az állami iparban foglalkoztatottak 45%-a. Az ország összes villamosenergia fogyasztásának 30%-a jut erre a területre, így az egy km2 -re eső kilowattóra mennyisége 10,5-szöröse az országos átlagnak. A felszabadulás előtt a villamosenergia-felhaszná' s 1943-ban volt a legmagasabb. Az azóta eltelt 25 év alatt ennek értéke a fővárosban nyolcszorosára növekedett, ezen belül a lakosság fogyasztása tizenötszöröse, az ipari fogyasztás hétszerese az 1943. évi értéknek. Ugyanebben az időszakban a fogyasztók száma 349 ezerről 806 ezerre emelkedett. A fővárosi hálózatok hossza 1968-ban az 1943. évinek mintegy négy és félszerese. E nagyarányú fejlődéssel szükségszerűen együtt járt az elosztó hálózatok és berendezések technikai színvonalának hatékony növelése, az ellátás biztonságának fokozása, és számos egyéb, a villamosenergia-szolgáltatás minőségét meghatározó műszaki paraméter nagyarányú javítása. A főváros energiaellátását egyre nagyobb mértékben a helyi erőművek mellett az 1950-ben kialakított országos kooperációs rendszer biztositotta, amelyben az ország valamennyi nagyobb erőmüve együtt dolgozik és így az energiaellátás biztonságát jelentősen javítani lehetett. Ennek megfelelően kiépültek a fővárosi elosztóhálózat nagyfeszültségű (110 és 220 kV-os) összeköttetései Az Elektromos Művek a lakosság szolgálatában A hálózatok fejlesztésén és korszerűsítésén túlmenően számos egyéb intézkedés is történt a fővárosi villamosenergia szolgáltatás színvonalának emelése érdekében. A város területén a fogyasztói szolgálat teendőit ma már 8 körzeti iroda látja el. A vállalat az új körzeti irodák telepítésénél elsősorban a nagy lakótelepi egységek kialakulását veszi figyelembe. A fogyasztók szempontjából igen előnyös változást jelent az úgynevezett kisautomaták alkalmazása olvadószálas főbiztosítók helyett. Az ilyen védelmi készülékkel ellátott fogyasztók, a meghibásodott berendezés kiiktatása után, a villamosenergia-szolgáltatást szakszemélyzet beavatkozása nélkül, saját maguk is visszaállíthatják. A lakásfogyasztók 60" „ -a van már ellátva kisautomatákkal és 1973-ig megtörténik valamennyi fogyasztó ilyen védelmi készülékkel való ellátása. A fővárosi hálózatok fejlesztésére és korszerűsítésére fordított hatalmas beruházási összegek és a villamosenergia-szolgáltatás színvonalának emelését szolgáló kiadások a villamosenergia árát nem növelték, sőt elmondható, hogy az ár a lakosságra nézve rendkívül kedvező a felszabadulás előtti árszínvonalhoz képest. A második világháborút közvetlenül megelőző időszakban egy átlagos jövedelmű ipari munkásnak 42 percre jutó órabérét tette ki egy elfogyasztott kilowattóra ára. Ma viszont egy munkás Budapesten átlagosan 3 és félpercnyi idő alatt keresi meg 1 kilowattóra villamosenergia ellenértékét. Az elmúlt években életbeléptetett új árszabás alapján Budapest lakossága az Elektromos Művek önköltségénél alacsonyabb áron veheti igénybe a villamosenergiát. Ez a kedvező árszínvonal nagymértékben elősegíti a kommunális célú villamosenergia-felhasználás mind szélesebbkörű elterjedését és alapvetően szolgálja a kulturált életkörülmények kialakulását. A szebb, fényesebb esti városkép Az Elektromos Művek tevékenyen részt vesz Budapest városképének alakításában. A főváros évről évre jelentős összegeket áldoz a közvilágítás fejlesztésére és korszerűsítésére. E munkák tervezője túlnyomórészt, kivitelezője pedig minden esetben az Elektromos Művek. Ma összesen 152 000 fényforrás világítja meg Budapest utcáit és tereit, ami mintegy ötszöröse az 1938. évinek. A közvilágítási lámpák számának szaporodása mellett a közterületek megvilágítását jelentősen növeli a korszerű fényforrások, fénycsövek és higanygőzlámpák alkalmazása is. A közvilágítás minőségének javulására jellemző, hogy az elmúlt harminc év alatt a fővárosi utcákat és tereket megvilágító lámpatestek kibocsátott fényenergiája — részben a lámpák darabszámának szaporodása, részben pedig a korszerű lámpák alkalmazása folytán — tizenkétszeresére növekedett. Természetes, hogy a korszerűsítés elsősorban az olyan fontosabb útvonalak és nagyforgalmú terek közvilágításánál indult meg, mint például a Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, József Attila utca, Népköztársaság útja, Felszabadulás tér, Blaha Lujza tér. A további fejlesztés célkitűzése az, hogy a kisebb forgalmú utcák és terek megvilágítása is fokozatosan javuljon és így az egész város megvilágítása egyenletesebb legyen. A közvilágítás mellett jelentősen emeli a főváros esti látképének szépségét 31 különböző épület, szobor és emlékmű díszkivilágítása is. Az elmúlt évek villamosenergia fogyasztásának alakulásából egyértelműen megállapítható, hogy a fejlődés üteme a felszabadulás óta töretlen. Az igények növekedése társadalmi, gazdasági viszonyaink között törvényszerű. Az Elektromos Művek ezen törvényszerűséghez alkalmazkodva dolgozta ki hálózatainak az 1980-ig terjedő időszakra vonatkozó távlati fejlesztési terveit. A tervek részletesen meghatározzák a különböző feszültségszintű hálózatok kialakítását, úgy, hogy azok teljesítőképessége alkalmas legyen az évenkénti terhelésnövekedés kielégítésére és figyelembe veszik a villamosenergia-szolgáltatás minőségi követelményeit. Az előirányzott fejlesztési és korszerűsítési feladatok beruházási költségigénye több milliárd forint. A Budapesti Elektromos Művek és jogelődei háromnegyed évszázados munkájukkal nagy és nemes feladatot oldottak meg fővárosunk lakosságának, iparának szolgálatában. A vállalat dolgozói odaadó munkájukkal valamennyiünk szebb, kulturáltabb életét, korszerűbb munkafeltételeit teremtik meg. A fővárosi villamosenergia-szolgáltatás 75. évfordulóján szeretettel köszöntjük a jubileumát ünneplő Budapesti Elektromos Művek dolgozóit és további sikereket kívánunk közérdekű munkájukhoz. 37
