Budapest, 1968. (6. évfolyam)

11. szám november - A főváros életéből

A főváros életéből A Fővárosi N EB felülvizsgálta a budapesti kór­házak helyzetét. Megállapította, hogy a főváros kórházaiban nőtt a zsúfoltság, az ágyszám nem emel­kedett a lakosság gyarapodásával arányban. Különö­sen nagy a zsúfoltság az elme- és idegosztályokon. Másik nagy gond, hogy esztendők óta változatlanul kevés az ápolónő. Az ellenőrzés olyan kórházat is talált, ahol az állások 20—30 százalékát nem töltöt­ték be. A kórházak nem tudták megoldani az ápoló­nőkérdést, ezért túlóráztatással igyekeztek segíteni a bajon, ez viszont rontotta az ápolás színvonalát. Még olyan esetet is tapasztaltak, hogy a jól képzett nővérek el hagyták és, sajnos, folyamatosan elhagyják a kórházat, a népgazdaság más ágába mennek dol­gozni. Helyettük képzettség nélküli dolgozókat kénytelenek felvenni. A vizsgálat pozitív jelensége­ket is talált: a múlthoz képest például lényegesen javult a kórházi koszt. A NEB javaslatokat dolgozott ki a zsúfoltság enyhítésére és a kórházak gazdasági vezetésének módosítására. Októberi-én hatályba lépett az új szabálysér­tési kódex. Az új törvény, valamint az azt kiegészítő kormányrendelet sok olyan szabálysértési esetet tartalmaz, amely a tanácsok szakigazgatási munka­­területét érinti. Például aki a köztisztaságra, állat­tartásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, illetve az azzal kapcsolatos rendelkezéseket megszegi, 3000 forint pénzbírsággal sújtható. Jogosítvány nél­küli ipari tevékenységért — kontárkodásért — 3000 forint pénzbírságot róhatnak ki. A vásárlók megkárosítása, a mérlegelés ellenőrzésének meg­akadályozása, az áru jogtalan visszatartása, az étlap­pal, itallappal elkövetett szabálysértést 1000 Ft-tól 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethetik. Az engedély nélküli építkezésnél kiszabható pénzbír­ság felső határa 5000 forint, a parkrongálókat 1000 forintra büntetik. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a bírságösszeget az elkövető munkabéréből közvetlenül letiltsák és az állam javára befizessék. Ha erre nincs mód, a pénzbírság helyett elzárást kell alkalmazni. Összegezték a Fővárosi Tanács igazgatási osztályán, milyen eredménnyel járt eddig a buda­pesti utcanevek körüli rendteremtés? Eredmény: hét év alatt 230 utcanevet védetté nyilvánítottak, megváltoztattak 245 olyan utcanevet, amelyből egy­­egy kerületben, s 336-ot, amelyből a város más-más részén kettő, vagy több volt. Ennek ellenére még ma is 1916 egyszer vagy többször ismétlődő utcanév van. 1961-ben például még 15 Ady Endre utcánk volt és még ma is van kilenc. Magyarország első toronyházát, a Budapesti Társadalombiztosítási Igazgatóság Központját, az egykori OTI-palotát, megfosztják közismert tornyá­tól. A palota 1913-ban épült, a torony és a jobboldali szárny 29—30-ban. Sajnos, bauxitbeton tartja a monstrumot. A kerületi tanács építési osztálya ha­tározatot hozott, mert az épületben elhelyezett intézmények dolgozóit veszélyezteti a tartószerke­zetek folyamatos szilárdságcsökkenése: ezért a tornyot a tizedik emelettől felfelé le kell bontani. Néhány adat: a kilencedik emelettől a tizenhatodik emeletig az épület irattár volt, s irattár a pince is, amelyben 1800 méter hosszúságban a munkaviszonyt nyilvántartó lapok sorakoznak. 1929-től 1945-ig munkavállalók szerint majd mindenki megtalálható itt, 1945-től 1958-ig munkáltató szerint, azóta pedig így is, úgy is. A torony lebontása után 1450 tonná­val kevesebb teher nehezedik majd az épület alap­jára. Megkülönböztetett gondossággal készül a főváros népfront mozgalma az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom kitörésének és a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltásának közelgő 50. évfordulójára, írók, művészek és természetesen a történelmi ese­mények részesei, szemtanúi vesznek részt az ünnepi programban. A szervezésben a többi között közre­működik a Fővárosi Tanács, az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete. Látványosnak ígérkezik az a három kiállítás, amelyen a Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikájáról, szociál­politikájáról, történetéről és harcairól szóló plakát­gyűjtemények és dokumentumok láthatók majd. Budapesten sok az úgynevezett iskolaéretlen gyerek. Az Országos Közegészségügyi Intézet gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkatársai megvizsgálták a jelenség okait. Megállapították, hogy az iskola­éretlenségben elsősorban a szüléssel kapcsolatos ártalmak — például a koraszülés — kapja a legna­gyobb szerepet. A másik csoportot az úgynevezett szociális okok alkotják, de nemcsak a szociálisan rossz családi körülmények tartoznak ide, amelyek például a szülő iszákossága miatt jönnek létre, ha­nem a nem megfelelő családi légkör is. A gyermek pszichés elhanyagoltsága sokszor oka az iskolaéret­lenségnek. Például, ha nem kap választ a „miért?”­­ekre, nem beszélgetnek vele, nem törődnek szelle­mi fejlődésével. Jellemző, hogy az óvodások köré­ben sokkal kevesebb az iskolaéretlen gyermek. Két Vili. kerületi iskolában kisebb, 14—15-ös létszámú osztályt állítottak fel, iskolaéretlen tanulók szá­mára. Itt megfelelő pedagógiai módszerekkel ok­tatják őket, rendszeresen ellenőrzik testi és pszi­chés fejlődésüket, s az eddigi tapasztalat szerint a gyerekek az első, vagy a második osztály után utol­érik iskolaérett társaikat. 1968 első nyolc hónapjában Budapesten 11 757 közúti közlekedési baleset történt. Ez 21,7 száza­lékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A közlekedési balesetek számszerű növekedése a fővárosban a múlt év tavaszán kezdődött, s azóta egyre tart. A többlet minden baleseti kategóriában jelentős: a tavalyi azonos időszakhoz képest a bal­eseti statisztika 14 halottal, 309 súlyos és 600 köny­­nyebb sebesülttel többet jegyzett fel. Ennek oka elsősorban a közlekedési fegyelem további lazulása, a mind több szabálysértés. A leggyakoribb és leg­veszélyesebb az áthaladási elsőbbség megsértése. Ez nyolc hónap alatt 2670 — csak augusztusban 180! — balesetet okozott. A másik nagy baleseti veszélyforrás a tilos-jelzés figyelmen kívül hagyása. Nyolc hónap alatt a járművezetők 84, a gyalogosok 94 közlekedési balesetet okoztak azzal, hogy nem ügyeltek a lámpajelzésre. A legveszélyesebb jármű­vezetői szabálysértések közé tartozik a követési távolság meg nem tartása; ez január 1-től szeptember 1-ig 1855 balesetet okozott. A további statisztika: az év első nyolc hónapjában a szabálytalan előzés 816, a kikerülés 829, a kanyarodás 633, a forgalmi sáv szabálytalan változtatása 555 balesetnek volt oka. A lakosság száma Budapesten 1968 első negye­dében 1 millió 985 ezer 528 volt. A nők még mindig többen vannak, mint a férfiak: 1000 férfire 1144 nő jut. A tavalyihoz viszonyítva a fővárosi munkások havi átlagkeresete valamit emelkedett, 1772 forint­ról az idei első félévben 1793 forintra. Az elmúlt év második negyedében 28 ezer 602 munkás változtat­ta munkahelyét, most a második évnegyedben 35 ezer 610. Kulturális adat: a színházak látogatottsága csökken, a férőhelyek kihasználtsága általában 75—80 százalékos, ez az arány a legalacsonyabb az Erkel Színházban. Legtöbb látogatója a Fővárosi Operettszínháznak, az Irodalmi Színpadnak, illetve a Bábszínháznak volt. A mozik látogatottsága né­hány esztendei visszaesés után a statisztikai adatok szerint kevéssel emelkedett. Budapesten jelenleg a rádióelőfizetők száma 630 ezer, a televízió előfize­tőké meghaladja a 373 ezret. A Vili.kerületi tanács napirendretűzteaKulich Gyula szabadtéri színpad rendezését. Ezt a színpa­dot az ötvenes évek elején állították fel, amikor a fővárosban kevés volt a nyári szórakozási lehető­ség. Azóta megváltoztak a művelődési igények és lehetőségek egyaránt, s a kerület lakói inkább a központi kulturális intézményeket látogatják. A Kulich Gyula téri szabadtéri színpad iránt megcsap­pant az érdeklődés, ezért a tanács úgy döntött, hogy megszünteti. A területet a városképnek megfelelő­en rendezik át. A színpad valamennyi épületét le­bontják, az ott levő büfével együtt, s az eddigi el­gondolások szerint külön játszóteret építenek a gyerekeknek és külön pihenőparkot az idősebbek­nek. , Jövőre megkezdik a Nagykörút és Üllői út ke­reszteződésében, a Kilián laktanya mellett épülő aluljáró alapozási munkálatait. Az aluljáró 1500 négy­zetméternyi területet foglal majd el. Alakja ellip­szis lesz. A szakemberek négy széles fel- és levezető folyosót és lépcsőt, a villamosokhoz pedig kisebb lépcsőfeljárót terveznek. A mennyezetet mindössze hat oszlop tartja majd. Szokatlan megoldású lesz a járószínt, mert minden oldalról a közepe felé lejtős­re konstruálják. Az aluljárót napi 80 ezer ember köz­lekedésére méretezik. Másfél évig tartó építése ide­jére a munkahely mellett és fölött vezetik át a Nagy­körút és az Üllői út forgalmát, csak az Üllői úton a Calvin tér felé tartó járműveket irányítják terelő­­utakra. A fővárosi közlekedés távlati fejlesztési tervei szerint nagyobb aluljáró épül még a Calvin téren, a Felszabadulás téren — a Jégbüfé előtt —, a Marx téren és az Élmunkás téren, s tíz-tizenöt kisebb, folyosórendszerű aluljáró az észak-déli metró megállóiban. Az új Városházán megtárgyalták az ifjúság­­védelem időszerű feladatait, s a tanácskozás meg­döbbentő felismerést eredményezett. A főváros­ban minden tíz gyerek közül öt a szülők alkoholiz­musa miatt kerül nevelőotthonba. Tehát, a bűnö­zés, a sok válás, a szülők betegsége együtt nem olyan kártékony a gyerekek számára, mint a szesz. Saj­nos, ezzel kapcsolatban még mindig fennáll az el­lentmondás: a kereskedelem érdekelt, hogy több alkoholt adjon el. A tanácskozáson felvetődött a ja­vaslat, hogy az alkoholárusítás növeléséből szárma­zó bevétel egy részét a nevelőotthonok kapják. Ez nagyon szép summa, hiszen egy év alatt Budapesten az alkoholkereskedelem jövedelme milliárdos nagy­ságrendű. A javaslat alapjában véve racionális, hi­szen így legalább több pénz jutna a gyermekinté­zetekre — mégis van valami furcsa logikája annak, hogy az alkoholizmus áldozatai aszerint juthatnak előnyökhöz, illetve nagyobb előnyökhöz, ha na­gyobb lesz az alkoholfogyasztás . .. Ismét megvizsgálták a villamos és autóbusz utasforgalmat a szabadszombatokon, s felmérték, miben különbözik a hétköznapitól. Több mint két­száz helyen, valamennyi autóbusz és 43 villamosjá­raton tartottak utasszámlálást. A reggeli csúcsórá­ban a júliusi utasforgalomhoz viszonyítva hat szá­zalékos emelkedést tapasztaltak. Február 24-én, amikor még csak kevés helyen tértek át a csökken­tett munkaidőre, az 52-es autóbusz kihasználtsága például 150 százalékos volt. Júliusban 70 százalékra esett az arány, s a szeptember 21 -i adatok szerint 98 százalékra emelkedett. A villamosjáratok közül a Váci úton közlekedők forgalomváltozása jelentős nyár óta. A 3-as villamos kihasználtsági foka a júliu­si számláláskor 57 százalék volt, a szeptember 21-i számláláskor pedig 93 százalékos utasforgalmat mértek. Az első statisztikai adatok szerint más ta­pasztalat is leszűrhető: az iskolákban például sza­bad szombatokon több diák hiányzik, mint a hét­köznapokon. Az óvodákban is van változás míg, a tanácsi bölcsődék tapasztalata szerint a legtöbb szülő a szabadszombaton is elhozza gyermekét. A kereskedelem egyelőre nem érzékel nagyobb el­térést, báraKÖZÉRT-ekben emelkedett a pénteki és a szombati fogalom. Az iparcikk üzletekben a legtöbb vásárló szombaton délelőtt jelentkezik. Az utcanév és a házszámtáblák sok helyütt olvashatatlanok vagy hiányoznak, ezért a kerületi tanácsok olyan utasítást kaptak a Fővárosi Tanács­tól, hogy a legsürgősebben gondoskodjanak a ház­számtáblák és utcanévtáblák kifüggesztéséről, hely­reállításáról. Kötelezik a háztulajdonosokat, illetve a házak kizárólagos használóit, hogy a hibás és ol­vashatatlan táblákat cseréljék ki, ahol pedig eddig egyáltalán nem volt, oda jól látható helyen tegyék föl. Az útkeresztezésekben legalább egy utcanév­táblát kell kifüggeszteni. Az utasítás szerint ezeket a munkákat 1969 május végéig el kell végezni. A javító szolgáltatások fokozására a kerületi tanácsok állandóan sürgetik a szocialista szektor hálózatának a fejlesztését. Ugyanakkor vonakodnak kiadni kisipari engedélyeket, pedig a kisiparosok nagyon segíthetik a lakosság ellátását, s jelentős beruházási költségeket takaríthatnak meg a szocia­lista szektor számára. A népi ellenőrzés javaslata, hogy a tanácsok továbbra is tartsák szem előtt az ellátatlan területek lakosságának érdekeit, s fokoz­zák a magánkisipar szerepét, elsősorban a szobafes­tő, bádogos, vízvezetékszerelő, textil- és bőrruhá­zati javításokat végző szakmákban. 44

Next

/
Thumbnails
Contents