Budapest, 1968. (6. évfolyam)

11. szám november - Szamos Rudolf: A Krisztinától a Vízivárosig

öt évvel a Széchenyi kezdeményezte Lánchíd megépülés után, alig másfél év során, 1854 áprilisában készült el annyira, hogy már közlekedni lehet a két budai városrész között. 1865 augusztusában pedig Liszt Ferenc ugyancsak ezen a téren láthatta már a 1861 őszén megnyílt Budai Népszínházát. (Függönyét Munkácsy Mihály festette. Ugyancsak ő tervezte Az Ember tragédiájának első színrehozatalát is. Itt kezdte pályáját Kölcsey Lujza, később Blaháné, Jászai Mari, Vízvári; de itt táncoltak először Pest-Budán kánkánt is.) Amikor azután 1868 — 70. között megépült a vári gőzsikló, a forgalmat akadályozó és amúgy is csődbe jutott színházat 1871. szeptember 16-án felrobbantották. A Víziváros utcáin sétáló imittamott frissen bontott épületek romjait láthatja. A boltozatos pincék mélyen bújtak a föld alá. A Fő utca páros oldala, a Ponty utcáig, ilyen középkorban készült pinceboltozatokra épült. A 16. szám házban ma is megtalálható a középkori Vöröstorony maradványa. A Fő utca 20. alatti egyemeletes, piciny saroktornyos ház talán a legtöbbet megfestett és rajzolt vízivárosi épület: a Szép Ilonka zenés cukrászda, melybe a háborús kár helyrehozatala után a hajdan Ponty utca sarkán állott Friedl cukrászda biedermeier berendezését helyezték el. Minden utcának, minden térnek külön története van. A Farkas bíró utca volt a középkori Száraz út. Erre nyílott az Ágoston rendi barátok temploma is. A Fő utca szinte társadalmi választóvonal volt az elmúlt századok során: míg nyugati felén, fel a Várhegyig, a kapucinusok zárdájáig, kőház kőházra épült, addig keleti, Duna felöli oldalán halászok, fuvarosok, molnárok, mészárosok, bognárok viskói álltak s közöttük néhány serfőző-ház és beszálló vendéglő; erre utal pl. a mai Halász utca. Egyetlen nagyobb épülettömb a Ferences zárda. A parti sort két vásártér szakította ketté: a mai Szilágyi Dezső (egykor Fazekas) és a Batthyány (Bomba) tér. Az utóbbi 1696-ban négy országos vásár tartására kapott jogot, míg az előbbi 1687-től piactér volt. A Batthyány tér négy reformátor emlékét idézi. Faludi Ferenc a német nyelvű Vízivárosban e tér sarkán levő templomban hirdette magyarul az igét. II. József, az egyetlen Habsburg reformátor, gyakran szállt meg a mai Casanovában. Az egykori franciskánus kolostorból pedig elindult forradalmár útjára a rendjét 1780-ban elhagyó teológiai tanár: Martinovics Ignác. Háromnegyed százada Budapest egyik leghangulatosabb tere volt ez. Ma már csak a plébániaház, az Anna templom, a Fehérkereszt fogadó Hickisch Kristóf építész háza és az egykori ferences zárda emlékeztet a tér múltjára ... A ferences zárda később az Erzsébet apácák kórháza lett. A hozzá tartozó templom helyén a török időkben Musztafa pasa dzsámija állott. (A hegyoldalban levő kapucinus templom helyén pedig Tojgun pasa dzsámija.) * Ezúttal a Vár, az ősi Buda három suburbiumára, hajdani elővárosára szerettem volna az olvasó figyelmét felhívni, mert a budai vár és környéke ezer és ezer olyan csodálatos apró részletszépséget rejteget, hogy felfedezésük nap mint nap új és új örömmel töltheti el azt, ki vizsgáló szemmel járja a Várnegyed évezredek óta ember alkotta útjait. A Táncsics Mihály utca 11. A Babits Mihály sétány egyik kertje A Szarvas-ház (Gink Károly felvételei)