Budapest, 1968. (6. évfolyam)

9. szám szeptember - Bertalan János: Munkanélküliség? - Munkáshiány!

A nehezen iskolázható szakmacsoportok 1967—68. tanévi beiskolázási tervének alakulása I. sz. tábla Szakmacsoport megnevezése fő Forgácsoló 2 173 I 721 79,2 Lakatos 3 680 3 140 85,3 Villanyszerelő I 475 i 313 89,0 Kohász 74 36 48,6 Kovács 178 117 65,7 Hegesztő 130 70 53,8 Víz- gázszerelő 887 645 , 72,7 Épületgépész 361 295 81,7 Egyéb építőipar 1 177 793 67,4 Vegyipar 293 206 70,3 Faipar 633 502 79,3 Textilipar i 557 1 028 66,0 Papíripar 123 61 50,0 összesen: 12 74I 9 927 77,9 Munkaerőkereslet nagysága A fővárosi munkaerőgazdálkodási hivatalokhoz 1968. I. negyedévében bejelentett munkaerő-igények nagyságát és összetételét a 2. sz. táblában foglalt adatokkal szemléltetjük. Munkaerőigények alakulása 2. sz. tábla Megnevezés Bejelentett munkaerőigények fíő) Megnevezés 1968. I. n. év 1967. I. n. év az <968. I. né. az 1967. I. né. százalékában Állami ipar összesen 23 058 II 927 1 193,3 Ebből: munkások 21 026 10 893 193,0 ebből: 10 893 193,0 szakmunkás 7885 4 423 178,3 fiatalkorú i 345 329 408,8 alkalmazottak: 2 062 I 034 199,4 ebből: adminisztratív 556 162 343,2 Állami építőipar összesen 6 704 4 654 144,0 Ebből: munkások 6 510 4 356 149,4 ebből: szakmunkás 2 845 1 819 156,4 fiatalkorú 93 96 96,9 alkalmazottak 194 298 65,1 ebből: adminisztratív 52 64 81,3 A tábla adataiból láthatóan ez év I. negyedévében az állami ipar több mint 23 ezer fő, az állami építőipar pedig közel 7 ezer fő munkaerőt igényelt. Az állami ipar munkaerő igénye közel kétszerese, az építőiparé közel másfélszerese volt a múlt év azonos időszakában a fővárosi munkaerőgazdálkodási hivatalokhoz bejelentett igényeknek. A munkaerő iránti kereslet nagysága lényegében azóta sem változott és még mindig jelentősen meghaladja a munkaerő-kínálatot. A munkaerő-kereslet mintegy kétharmad részben férfi munkaerők tekintetében jelentkezett, és több mint egyharmad részben szakmunkásokban. A munkaerőgazdálkodási hivatalok adatai szerint ez év májusában 30 940 üres munkahelyet jelentettek a vállalatok. Ezzel szemben a munkára jelentkezők száma mindössze 10 040 fő volt. Bár a bejelentett üres munkahelyek száma 20 yoo-al meghaladta a munkára jelentkezők számát, mégis csak 6 984 főt sikerült munkába helyezni. Ennek általában az az oka, hogy a munkaerő-kereslet minőségben lényegesen eltér a munkaerő-kínálattól. A munkába helyezettek 67,2%-a volt nő. A kielégítetlen munkaerőigények nagymértékű növekedése ismét ráirányította a figyelmet a főváros munkaerő helyzetére. Közgazdászok és munkaügyi szakemberek nagy érdeklődéssel figyelik, hogy vajon az új gazdaságirányítási rendszer befolyásolási eszközei enyhítik-e, avagy inkább fokozzák a főváros munkaerő-problémáit. Az új mechanizmus reformjának egyik döntő célkitűzése a gazdasági hatékonyság növelése. Ennélfogva joggal lehet számolni azzal, hogy a vállalatok — anyagi érdekeltségüknek megfelelően — csak annyi létszámot foglalkoztatnak, amennyivel feladataikat a leggazdaságosabban meg tudják oldani, a felesleges és nem megfelelő munkaerőktől pedig igyekeznek mielőbb megszabadulni. Tapasztalatok a reform hatásáról Az év első negyedévében a budapesti szocialista iparban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma lényegében azonos nagyságú volt a tavalyi első negyedévi átlaggal. A foglalkoztatási szint változatlanul maradása azonban nagyobbrészt annak eredménye, hogy megfelelő számú és összetételű munkaerő-tartalék nem állt rendelkezésre. Bár az egy foglalkoztatottra jutó termelés napi átlaga 5%-kal magasabb volt, mint 1967 első negyedévében, mindezt csak kismértékben lehet az új mechanizmus hatásának betudni, nagyobb része többlet munkaidőfelhasználás eredménye. Az állami ipar a termelésnek 4%-kai való növeléséhez 12,3%-kal (366 ezerrel) több munkástúlórát használt fel, mint a múlt év azonos időszakában. (Lásd a 3. sz. táblázat adatait.) A foglalkoztatottak száma, a termelékenység és a teljesített munkástúlórák az 1967. I. negyedéve százalékában 1968. I. n. évben 3. sz. tábla a foglalkozna- Egy foglalkoz- | tottak átlagos tatottra jutó A

felhasznált . . állományi termelés napi munkás túlórák Nepgazdasagi ag létszáma átlaga száma az 1967. I. n. év százalékában Nehézipar 99,6 106 113,2 Könnyűipar 99,0 102 111,9 Élelmiszeripar 101,6 103 106,1 Állami ipar összesen 99,5 1 105 112,3 Az új mechanizmus hatásától várható gyorsabb ütemű termelékenység-növekedés megvalósítását az első negyedévben hátráltatták a következő tendenciák: — a nagyarányú munkaerőmozgás, — a bérszínvonal feltétlen tartására való törekvés, — az egyenlőtlen ütemű termelés, — a munkaidő-csökkentésre való felkészülés. Munkahely változtatások A vállalatok létszámösszetételét állandóan változtatja a munkaerőmozgás. A munkaerő mozgás, amellett, hogy bizonyos esetekben szükségszerű, sok esetben a termelő vállalatokat hátrányosan érinti, mivel a nagyobb arányú cserélődések gátolják a termelési feladatok ütemes megvalósítását és hátrányosan befolyásolják az élőmunka-felhasználás hatékonyságát. A budapesti állami iparban a munkások munkaerőforgalmát a 4. sz. táblában foglalt adatokkal mutatjuk be. A munkások munkaerőforgalma az állami iparban 4. sz. tábla Népgazdasági ág Felvett Kilépett Felvett Kilépett Az 1968. -1 n. évben Népgazdasági ág munkások száma Felvettek Kilépetlek Népgazdasági ág 1968. I. n. évben 1967. I. n. évben száma 1967. I. n. év százalékában Nehézipar Könnyűipar Élelmiszeripar 21 606 10 293 3 236 19 960 II 157 2 937 17867 10 074 2257 17665 9657 2 582 120,9 102,2 143,4 113,0 H5,5 H3,7 Állami ipar összesen 35 080 34 054 30 198 29 904 Il6,2 H3,9 Az adatok azt mutatják, hogy a dolgozók élnek az új Munka Törvénykönyve által biztosított kötetlenebb munkahely-változtatás lehetőségével. 4