Budapest, 1968. (6. évfolyam)

8. szám augusztus - A magyar Metró és az utcák nélküli város

A főváros életéből Forgalomszámlálás lesz Budapesten augusztusban. A Fővárosi Tanács megbízásából a Műszaki Egyetem útépítési tanszékének munkatársai valamennyi Duna-hídon, a Tanács körúton, a Madách térnél, a Népköztársaság útján a Bajcsy-Zsilinszky útnál, a Lenin körúton a Híradó mozinál, a Hungária körúton a Telefongyárnál, az Üllői úton a Ceglédi útnál, továbbá a Soroksári úton a Hámán Kató utcánál, a Krisztina körúton a Déli pályaudvarnál, a Budaörsi úton a Bagolyvár vendéglőnél, az Árpád fejedelem útján a Zsigmond térnél, a Kerepesi úton a Fehér útnál és a Váci úton a Marx térnél végzik el a számlálást. A felmérés célja: annak megállapítása, milyen mértékben változik, növekedik a forgalom, hol kell intézkedni. A hidak és a Népköztársaság útjának közúti forgalma például 10 év alatt kétszeresére emelkedett. A Lenin körúton viszont mindössze 40 százalékkal nőn a forgalom, ennek ellenére már telített, a Marx tér, a Móricz Zsigmond körtér, a Baross tér és a Calvin tér elérte teljesítőképessége határát. Amikor az Erzsébethíd megnyílt, a Lánchíd forgalma átmenetileg visszaesett, 1967 végére azonban már ismét a régi forgalmi állapot állt elő a hídon. A mostani forgalomszámlálás alapján elkészítik a felszíni csomópontok új rendezési tervét. Elkészült a szokásos évi jelentés a közúti közlekedési balesetek 1967. évi alakulásáról. A Közúti Balesetelhárítási Tanács megállapítása szerint Budapesten 9,4, vidéken 18,2 százalékkal több volt a baleset az előző évinél, összesen 985 ember vesztette életét, s a személyi áldozatokon túl mintegy 77 millió forint anyagi kár keletkezett: 12,5 millióval több, mint 1966-ban. A balesetek megoszlása azt mutatja, hogy az összes karambolok több mint 80 százaléka három nagy baleseti kategóriára vezethető vissza: gyalogosok elütésére, haladó járművek összeütközésére és járművek felborulására. A gyalogosok elütése tipikusan nagyvárosi baleseti kategória, a budapesti statisztikában 42 százalékkal szerepel. A következmény, az esetek többségében halálos, vagy súlyos sérülés. Különösen aggasztó, hogy a gyalogosok közül a legtöbb baleset a két legveszélyesebb korosztályt, a 14 éven aluli gyermekeket és a 60 éven felüli idős embereket érte. A gyalogosgázolás a gépjárművezetők igen nagy százalékánál az elsőbbségi jog durva megsértésére vezethető vissza. 1967-ben a motorkerékpárosok okozták a legtöbb balesetet. A jelentés megállapítja, hogy a gyorshajtásból származó balesetek 54,4 százalékát 30 évnél fiatalabb gépkocsivezetők, illetve motoros vezetők okozták. Aggasztó jelenség, hogy az elmúlt évben Budapesten 7,3, vidéken 23 százalékkal nőtt az ittas vezetés miatt előidézett balesetek száma. Ezen belül is a motorosok a listavezetők, az ilyen szerencsétlenségek egyharmadát idézték elő. Az ételmérgezésekről tartott tanácskozást a Budapesti Élelmezésügyi Szolgálat. Az elmúlt évben az előzőhöz képest 80 százalékkal csökkent az ételmérgezések száma, az idén viszont emelkedés tapasztalható. A KÖJÁL szakemberei megállapították, hogy az élelmiszerkereskedelemben, az iparban, a vendéglátásban és a közétkeztetésben nem tartják meg az Élelmiszertörvény előírásait. Sokhelyütt minden áron értékesíteni akarnak. Több üzletben próbálkoznak például azzal, hogy élő baromfit árusítanak, s ugyanott felvágottat és kenyeret is tartanak. A KÖJÁL-hoz tiltakozó levelek áradata érkezik, amiért a palackos borokat mindenütt gondosan becsomagolják, s a közvetlen fogyasztásra jutó élelmiszereket nem. A vendéglátóiparban sok gondot okoznak a melegkonyhás üzemek, mert gyakran a legveszélyesebb hőmérsékleten tárolják az ételeket. A fővárosban nap nap után jelentős fagylaltmennyiségeket kell a KÖJÁL ellenőreinek megsemmisíteniük, ugyancsak a kifogásolható tárolás miatt. Jellemző, hogy három tömeges mérgezés után sem rendel a kereskedelem elegendő tízdekás előre csomagolt juhtúrót, holott az ipar kellő mennyiségben tudna szállítani. Gyermekvédelmi napokat tartottak a Józsefvárosban. Az ötletet a tanács kezdeményezte és hajtotta végre. Polonkai Albertné, a tanács vb-elnökhelyettese szerint 30 ezer gyermek él a Józsefváros kőrengetegébe zárva, s egyik legfőbb gondjuk, hol játsszanak, hol rúgják a labdát. A legnagyobb problémát azonban az egyes szülők magatartása okozza a kerület gyermekvédelmi hatóságainak. Érdekes jelenség, hogy míg néhány éve a Józsefvárosban leginkább a lumpenproletár szülők gyermekei okozták a gondokat, ma erősen megoszlik az arány közöttük és a jómódban élő, gyermekének mindent megadó, de elvált, vagy rossz családi életet élő szülők között. A kerület szülészeti osztályain havonta legalább 10 — 12 ottfelejtett gyerek állami gondozásba vételéről kell intézkedniük. Igen hasznos a kerületi nevelési tanácsadó munkája, ahol szakemberek segítik tanáccsal a hozzájuk forduló szülőket. Az elmúlt tanévben például 140 gyermek szülei fordultak igen bonyolult ügyekben a tanácshoz, s ezek több mint felének az ügyét sikerült a tanév végéig megnyugtatóan rendezni. Éppen, mert a kerületnek szerteágazók a gyermekekkel kapcsolatos gondjai, kitűnő mód volt a gyermekvédelmi napok rendezése arra, hogy felhívják a legszélesebb közvélemény figyelmét a Józsefváros gyerekeire. A Budapest című kiállítás Bécs, Helsinki és Stockholm után nagy sikert aratott a dán fővárosban, Koppenhágában is. A városházán bemutatott anyagot minden nagy koppenhágai lap részletesen ismertette. Az Aktuelt című újság Ragyogó kiállítás mutatja be a magyar fővárost címmel számolt be a bemutatóról, a Politiken pedig Koppenhága tanulhat a vendégektől címet adta tudósításának. A magyar és a dán főváros vezetői megállapodtak, hogy Koppenhága is kiállítást rendez Budapesten. A Budapest kiállítás egyébként legközelebb Bolognában mutatkozik be a magyar héten, s tárgyalások folynak, hogy Párizsban is megrendezik. A tárlat párhuzamos változatát a tervek szerint elviszik Belgrádba és Berlinbe is. Elkészült Budapest impozáns új parkja, a Hanoi park, a Karolina út és a Balatoni műút által határolt területen. Az új park látványossága a 30 tonnás monumentális mészkőtömb, amelyet Hanoi és Budapest városok címerei díszítenek. Az év első negyedében az iparcikk kereskedelem nyolc százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a fővárosban, mint tavaly ugyanebben az időpontban. Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásároltak a pestiek januárban és februárban. Megnőtt a kereslet a lakástextíliák iránt, sok bútorszövetet és velúrszőnyeget adtak el. A gázfogyasztók száma ismét emelkedett iaz első negyedévben és meghaladta a 312 ezret. Jelenleg 24 ezer lakásban fűtenek gázzal. A Gázművek 27 százalékkal több földgázt, a Vízművek 8 százalékkal több vizet szállított. A számok tanúsága szerint valamelyest csökkent a közlekedési zsúfoltság: a fővárosi közlekedési vállalatok az első negyedévben 3 százalékkal több utast szállítottak, mint 1967 első negyedében, viszont a forgalomban levő buszok száma 44 darabbal nőtt és a csuklósítás is hozzájárult, hogy viszonylag több a férőhely. Egyéb adat: a raktárak telítettsége miatt a kereskedelem átmenetileg kevesebb fehérneműt és konfekció felsőruhát rendelt. Ugyanakkor több műbőr és papírárut kerestek. A pestiek kevesebb mértékes cipőt rendeltek, mert a gyárak olcsón és mind nagyobb választékban szállítanak. A nagyobb budapesti beruházásokon vizsgálatot tartott a Fővárosi Tanács, hogyan folynak a munkálatok. Megállapította, hogy a metró kelet-nyugati vonalának építése tervszerűen halad és a Baross téren is az előírt ütemben folynak a munkák. A Fehér úton azonban a főműhely nem épül tervszerűen — ennek egyik oka, hogy sok munkást a földalattihoz irányítottak. Munkaerőhiány lassítja a Kőbányai Házgyár építését és felszerelését. A kiviteli tervek megváltozása miatt új határidőt állapítottak meg a Patyolat kelenföldi nagy mosodájának elkészítésére. A megnyitás csak 1970 júliusában lesz. Nem kielégítő a XV. kerületi Dózsa György úti gimnázium építésének üteme sem és vontatott a János Kórház orthopaediai pavilonjának átalakítása. A Thököly úton elkészült az új gyógypedagógiai iskola és jól haladnak a Bánk bán utcai munkásszálló építői. Az óbudai autóbusztelep építése a sajtóbírálat hatására meggyorsult. Az eddigi lemaradás azonban kétségessé teszi, hogy 1970 őszén átadják. Kiváló eredményeket értek el a Vízművek fejlesztői. A délpesti új nagy csővezeték első- és második szakaszát 9 hónappal a határidő előtt befejezték. Háromszorosára növelik a zöld területet Budafokon. Bár a kerületben sok a kert és a mezőgazdasági terület, a tanács elhatározta, hogy esztétikai okokból parkosítják Budafokot. A terv megvalósítását a lakók is segítik. Tizennégy körzet igényelt már facsemetéket. A kerület felújítja a régi emlékműveket és szobrot emelnek az ismeretlen borszakmunkásnak, tekintve, hogy Budafok elsősorban a borászatnak, pincéinek köszönheti hírét, fejlődését. A Bizományi Áruház Vállalat kísérletként árverést tartott az újpesti zálogfiókban. Az aukción a határidőig ki nem váltott, gazdátlan felsőruházati cikkeket, kötöttárukat, órákat, zsebrádiókat, fényképezőgépeket kínáltak, jóval a bizományi szokásos árai alatt. Az árverés, elsősorban a licitálási lehetőség miatt, nagy 'közönségsikert aratott. A vállalat ezért feleleveníti ezt a több mint másfél évtizede szüneteltetett módszert, s több hétköznapi — nem művészeti — árverést rendez a kerületi fiókokban és a központi zálogházban. Az Erzsébetváros — VII. kerület — Budapest legsűrűbben lakott területe. Utcáin naponta több, mint egymillió ember fordul meg, a kerület lakosainak száma meghaladja a 120 ezret. Egy négyzetméterre 17,4 fő jut, s egy-egy lakónak átlag 0,24 négyzetméter park zöldterület. A körúton, a főváros észak-déli tengelyében percenként 8—10 villamos, autóbusz halad át. Az Erzsébetváros nemcsak a legzsúfoltabb, hanem egyik legrégebben épült városrésze is Budapestnek. Az épületek 67 százaléka 70 éves, vagy annál is öregebb, 22 százaléka 50 — 70 esztendős. Különösen elavult a Lenin körút és a Tanács körút közötti rész, s a Százház utca — Murányi utca — Verseny utca által határolt terület. 48