Budapest, 1968. (6. évfolyam)

8. szám augusztus - Az Illés-együttes legújabb slágere

Kedves történetíró... Sós Aladár a Galilei Körről írt rendkívül gondos és hű emlékeit azzal zárja, hogy az 1914 nyarán kitört világháború egy időre elnémított minden világnézeti, politikai és társadalmi szembenállást. A Galilei Kör „csak a háború vége felé találta meg ismét működése terét és hangját." De akkorra az író — úgymond — már kiöregedett a diákok sorából. „A második korszakról beszámolni a résztvevők és történetírók dolga." Ezzel a felszólítással élve szeretnék a cikkedhez egy-két széljegyzetet fűzni. Őszintén, ahogy a Galilei Körben szoktuk. Baráti kötelességemnek is tartom ezt Veled szemben, akinek kutató munkásságáért mi galileisták hálával tartozunk. Közhely, hogy a résztvevő és a történetíró sok esetben nem egyezik. A résztvevő rendesen öreg, emlékei hiányosak, részleteket hol túlrajzol, hol kihagy. A történetíró, ha szerencséje van, kifürkész nyomtatott anyagot, levéltári iratokat, azokat cédulázza, rendezi, kombinálja. De ha a mai fiatalok azt találnák kérdezni, hogy mi is volt hát az a Galilei Kör, tízezer cédula sem tudná nekik megmondani. Mert ami történelmi igazság, az nem csak adatokból áll, akkor se, ha azok egyenként mind megfelelnének a valóságnak. A történelmi igazságnak megvan a maga sajátos ragyogása. Meg lehet ismerni messziről. A Galilei Kör kulturális mozgalomként, vagy ha úgy tetszik, kultúrpolitikai mozgalomként alakult, mint felelet arra a kihívásra, amit a korrupt úri Magyarország, a klerikalizmtis, az egyetemi oktatás gyatrasága és ósdisága jelentett. Mint ilyen, teljes értékű társadalmi megmozdulás volt. A szegénysorsú diákság lázas önképzése, a természettudományok, társadalomtudományok, az új filozófiai áramlatok ápolása, a tömeges munkástanítás küldetésszerű elvégzése — túlnyomóan írás-olvasás volt a tanmenet — felelet volt az akkori mára. De az akkori holnapra már nem volt felelet a Galilei Kör jelszava: „tanulni és tanítani." Az ország sorskérdéseire — a nemzetiségi kérdésre, a földkérdésre, a háború és béke kérdésére — csak politikai gondolkodásban és cselekvésben edzett ifjúság lehetett volna hivatott feleletet keresni. Amikor 1917 őszén egy maroknyi háborúellenes galileista lázasan keresett kapcsolatot a nagyüzemek hagyományosan választott bizalmi embereivel, a százakra rúgó galileista munkástanító gárda és a sok ezerre menő munkástanítvány egyetlenegy gyári bizalmiférfi kapcsolatot nem hoztak létre. Ami egészen természetes is. A munkástanításnak kulturális rugói voltak. Politikai kapcsolat, forradalmi cselekvésre való készség innen nem származott. Polányi Károly, a Galilei Kör szellemi vezére és első elnöke utóbb egy hosszú életen át szertvedélylyel és az évtizedek során nem csökkenő eréllyel vallotta, hogy élete legnagyobb mulasztása — „mea maxima culpa" — a Galilei Kör tisztára kulturális, politikamentes indítása volt. Vallotta ezt húsz évvel, majd negyven évvel, majd ötven évvel a Kör alapítása után, cikkekben és Jászi Oszkárhoz irt levelében. Hogy elnöksége alatt Polányi Károly „végig kitartott a politikai el nem kötelezettség mellett", csak nemrég hallottuk újra Korach Mórtól, a Kör akkori alelnökétől, így folytatva: „Haláláig jó barátságban voltam vele, mert a legtisztább, legbecsületesebb emberek egyike volt." Polányi Károly szerelmese, megszállottja volt az igazmondásnak. Rám hárul, hogy — helyette szólva — ne hagyjam ellenvetés nélkül a következő kitételt: . . .„a Kör tagjainak nagy részét... behívták katonának, a különböző frontokra küldték. És ők a frontokon is folytatták a baloldali eszmék terjesztését. Pl. dr. Lantos Albert orvos, dr. Rubin László, dr. Polányi Károly stb." Lantos Albertet, tudjuk, vasraverve hozták haza a frontról. Polányi Károlyt a háború súlyos lelki depresszióba döntötte, amiről „Hamlet" c. tanulmánya tudósít. Hogy a frontokon folytatta volna a baloldali eszmék terjesztését, annak a valószínűsége nulla. Miért hát két nagyon különböző magatartás között az egyenlőségi jel? Tiszta homlokon fáj a hazug glória. Nem térek ki adatok apróbb pontatlanságaira. Nem fontosak, csak a résztvevő észleli őket, a mai nemzedék előtt lényegtelenek (bár egy ördögi kis pontosvessző az USA-ban helyezi el Haász Árpádot, Ripper Borbálát és jómagamat). De szabadjon kérnem arra, ami minden emberfiához szól, a történelmi igazságnak szabvány ózott szavak ködébe vesző körvonalaira. A Tanácsköztársaság bukása után a galileisták legtöbbje „újra felsorakozik előbb-utóbb valahol... az új világot kívánók, akarók közé. Elsősorban Szovjetország építői (Kelen, Lantos, Mosolygó, stb.)" ,,. .. 19415 után visszajönnek sokan, elsősorban a Szovjetunióból..." Nem jöttek vissza — elsősorban — a törhetetlen meggyőződésű, felejthetetlen Kelen Józsi, Korvin Ottó testvérbátyja; Lantos, a jó doktor; a kis Csillag — Lacinak hívták — és örökre kis Csillag maradt, mert két egész évvel volt fiatalabb nálunknál; a lánglelkü Sugár Tivadar, aki mártírhalálról álmodott, de nem olyanról, ami lelket is ölhet. Nem ismerjük se haláluk óráját, se jeltelen sírjuk \ kat. A Galilei Kör aktivistái voltak. Üj ütemű lovaghad. Duczynska Ilona Az Illés-együttes legújabb szerzeménye ELECTRICA SPECIAL NDK szaküzlet ÚJ BOLT, IMPORT VÁLASZTÉK, A LEGKORSZERŰBB CIKKEK Modern háztartási gépek Különleges lakásvilágítási cikkek Budapest VII. Rákóczi út 30 —Telefon: 420-100 R 1200 típusú „UNIMIX-JUNIOR" konyhagép Az R 1200-as szép formájú univerzális konyhagép alapfelszerelése sokféle időrabló konyhai munkát végez el precízen és gyorsan : tésztát kever, tojást és tejszint ver fel, kávét darál, italokat mixel stb. Kiegészítő készünkként beszerezhetünk egy üvegből készült, 0,5 literes mixelőpobarat, egy szintén üvegből való kávédarálót, egy tűzálló üvegből álló mixelőkancsót, egy fogantyúval és készülékkapcsolóval ellátott keverőtálat vagy egy ehhez tartozó gyümölcslé-centrifugát. Már ez a felsorolás is bizonyítja : az Unimix-kiskonyhagép egész éven át bevetésre kész, mert sokoldalúan megfelel a napi konyhai gyakorlat követelményeinek. És végül, de nem utolsósorban: divatosan elegáns formája minden háziasszony büszkeségévé teszi. 37