Budapest, 1968. (6. évfolyam)
8. szám augusztus - Négyszázezer budapesti gyermek birodalma Halász Zoltán írása
Még habarcsot is tettek a téglasorok közé, jóféle nedves homokból. Megvallom, az első pillanatban azt hittem: tán az V. kerületben valaki öntevékenyen megkezdte a Robinson-játszóterek létrehozását. Kiderült azonban, hogy a gyerekek voltak öntevékenyek. Egy közeli építkezésről kértek kölcsön néhány téglát, azzal játszottak, lelkesen. — Pedig — mondja a gyerekpszichológusnő — igen nagy haszna lehetne a Robinson-játszótereknek: például a nyári napközis táborokban, amelyekből sok gyerek lemorzsolódik, alighanem a megfelelő foglalkoztatás híján, unalomból. A budai hegyekben, s egyebütt, ahová a nyári napközis gyerekeket viszik, könnyűszerrel lehetne néhány Robinson-kertet létesíteni. S mindjárt mozgalmasabbá, érdekesebbé válnának a napköziben töltött nyári órák. Kelenföldtől Páskomligetig. Nemrégiben a Lakóterv szakemberei kidolgozták az újonnan épülő lakónegyedek zöldfelületeinek tervezési irányelveit. Ezek szerint „a lakóterületek zöldfelületén létesített játszóhelyek és játszóterületek az összlakosság kb. 15%-ának biztosítanak viszonylag az épületek közelében játéklehetőségeket. A megfelelően méretezett és körvonalazott játszófelületek alaprajzi elrendezését úgy kell kialakítani, hogy azon a gyermekek csoportos foglalkoztatottsága, az egyes felszerelési tárgyak elhelyezhetősége olyan formában nyerjen megoldást, hogy a viszonylag összevontan, kis területen játszó gyerekek egymás játékát elrendezési hibából eredően ne zavarhassák. Ezt a célt szolgálja a lakóterületen belül külön a kisebb 1—5 éves korig és külön a nagyobb 6—9 éves korig gyermekjátszóhelyek, illetve gyermekjátszóterületek elkülönítése. Tájolás szempontjából lehetőleg túlnyomórészt napos helyen alakítsuk ki, ugyanakkor gondoskodni kell róla, hogy a kisebb gyermekek játszóhelyei mintegy 50°/0 -ban, a nagyobb gyerekek játszóhelyei mintegy 35%-ban árnyékoltak legyenek .. ." Megnyugtatóan átgondolt, gondoskodási vágytól fűtött tervezet-De gondoskodása csupán a 9 évesekig terjed. Mi lesz a nagyobbakkal? Számukra hol biztosítanak játszóhelyet? Hiszen a serdülőkorúaknak éppenséggel több területre van szükségük, mert a játék helyébe ebben a korban mindinkább a sport kerül. Ehhez eszközök is kellenek, persze: futballkapuk és hálók a röplabdához, tornaszerek, a pingponghoz asztalok, valamint mosdó, vécé, sőt elképzelhető volna tussoló is. A beszélgetés, amelynek során — sok más kérdéssel együtt — ez a probléma felmerül, a Lakóépület Tervező Vállalat egyik, rajzokkal, asztalokkal, polcos állványokkal túlzsúfolt helyiségében folyik. Dr. Dalányi László (többi közt a városmajori kísérleti mintakert tervezője) a zöldterületek nemzetközi rangú szakembere. Páskomliget, a legújabb budapesti városrész tervrajzához lép, mely rajzszögekkel felerősítve az egyik falon feszül. Előbb a városközpont épületcsoportján siklik végig a ceruza nyele, majd az utcaszerűen kialakított lakóháztömbökön túl húzódó, tervezett zöldterületekre mutat. — Számos tanulságot szűrtünk ie a múlt tapasztalataiból — mondja. — Mindenekelőtt azt, hogy a városi ember nem kedveli a teljesen fellazított beépítést, ahogyan az ötvenes években s a hatvanas évek első felében építettünk. Több városiasságot igényel: koncentrált beépítésű városközpontot, ahol bevásárolni, sétálni, nézelődni lehet, karakteresen kialakított utcákat, tereket. Az új tervek ezeknek az igényeknek a megvalósítására törekszenek — úgy azonban, hogy a koncentrált beépítésű városközpontot jelentékeny zöldterület vegye körül. Az utóbbiban helyezzük el a nagyobb gyermekek számára is alkalmas játék- és sporttereket, míg a lakóházak közelében létesülő játszóterek továbbra is csak a kisebbeknek szolgálnak játszóhelyül. Páskomliget a hetvenes években kezd kiépülni. De mi lesz addig? Az óbudai lakónegyed kialakításánál a területhiány megkötötte a tervezők kezét. A kelenföldi lakónegyed tervezésénél azonban sikerült maradéktalanul érvényesíteni a gyerekek érdekeit. Nemcsak a lakóházak között lesznek játszóterek, hanem a központi zöldterületen is létesítenek játszó- és sporthelyeket. Sajnos, a szép tervnek eddig csak a fele realizálódott: a kisgyerekek játszóterei elkészültek, de a reménybeli zöldterületen még épületanyagokat tárolnak. Parkosításnak nyoma sincs. Emiatt a nagyobbak a kicsinyek játszóhelyére kényszerültek, kiszorítják az apróbbakat, s a lakók tiltakoznak a nagy zaj, lárma miatt. Pedig a tervezők a nagyobbakról is gondoskodtak. Az ok meglepő. A házak közű térség, az ún. lakóterület parkosítása a lakónegyed építéséért felelős Fővárosi Beruházási Vállalat feladata, mely ezt teljesítette is. A leendő zöldterület, sajnos, kívülesik a beruházási vállalat hatáskörén — így hát a szép játszó- és sportterület, amelynek oly sok gyerek örülne, egyelőre csak rajzpapíron, s az építőanyaghalmazok alatt szunnyadozik. 11
