Budapest, 1968. (6. évfolyam)

7. szám július - Gerő László: A vár középkori kertjei

Mozaik a főváros múltjából Néhai budai nemesurak a pokolban — Vesszős György — Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond király ideiében nagy szerepet játszott az ország történetében a Becsei család. A Becse —Gergely nemzetségbőleredő Imre — aki 1333-ban halt meg —, mint Léva várnagya és Bars megye ispánja a főrangurak sorába verekedte fel magát. Hadi érdemein felül azzal is tündökölt, hogy Zács Felícián visegrádi merényletének véres retorziói során ő fejeztette le Léva piacán Palásti Andrásnét, Zács Felíciánnak Sebe nevű leányát. Fiai, akik hasonlóan virtuózus emberek voltak, különös ragadvány-neveket viseltek: Istvánt — aki, mint Nagy Lajos ajtónálló mestere 1355-ben halt meg — Tottösnek, Györgyöt (megh. 1361 után), aki barsi és zólyomi ispán, lévai és saskői várkapitány volt, Kesssó's-nek nevezték, öccsükre, Tamásra meg a Tövises nevezet ragadt. A csepeli Becse nevű birtokuk ellenében adományba kapott nagybirtokaiknak központja a Bars megyei Zseliz volt (1347); ezt a — vitézlő lovag — Szent György tiszteletére szentelt kegyúri templomuk is ékesítette. Az atya s fiai azonban, mint udvari emberek, Budán laktak. 1344-ben Becsei Töttös István, a királyi ajtónállók mestere a budavári Szent János Evangélista utcájában — a mai Színház utcában — szerzett házjogot és Lóránd mesternek, a király fő arany-kémlelőjének itteni házában rezideált. 1346-ban budai német patrícius leányt vett feleségül, Katalint, Weydner Hannus leányát, akivel egy Mindszent utcai (Űri utca) házat kapott. A Töttösnek mondott István s a Vesszős nevezetű György 1352-ben a budavári Olasz utcában (Országház utca) négyszáz aranyon új palotára szerzet zálogbirtokot. Nos hát eme Vesszős nevezetű György mester e történet hőse! Való, nagy érdeme nem Bars- és Zólyom vármegyei főispánkodása, való nagysága nem is lévai és zólyomi várnagysága volt. Nagyobb érdemei is voltak ennél, ő volt ugyanis az, aki elfogta, majd Nápolyban lefejeztette Durazzói Károlyt, Nagy Lajos öccsének Endre hercegnek állítólagos gyilkosát. Csakúgy, mint atyja Palástinét, Léván. Lám: nem esik messze alma a fájától 1 Bokrosabb érdemei is voltak Vesszős mesternek! Nagy Lajos király nápolyi hadjáratainak idején a király Vesszős György mestert a megszállt Apulia kormányzójává tette meg, „ott több városnak ura és kapitánya vala". Ezúttal — mint utóbb saját maga vallotta s gyónta — kétszázhúsz ártatlan embert ölt s öletett meg! S úgylátszik, akkor rendült meg Vesszős György mester. Itáliából visszatért, ám békés budai álmait kegyetlen lelkiiismeretfurdalások zavarták meg. Mint ezt az egykorú bécsi és egy melki kódex leírja: gyilkosságainak súlya kezdte nyomni lelkét, így hát — bűnei feloldozását keresve — útra kelt s meg sem állt hamarébb, mint a középkor híres zarándokhelyénél, a spanyolföldi Compostellában. Fél esztendeig remetéskedett itt, compostellai Szent Jakab legendás, csodatevő sírjánál. Ám hiába böjt, imádság, szőrcsuha: megnyugvását, — mint a kódexek mondják —, itt sem lelte meg. Újra felkerekedett s tovább vándorolt Írországba. S noha erről az írek püspöke lebeszélte, elhatározta: megkísérli az alászállást Szent Patrick barlangjába. Vesszős György mester, e vajszívű tömeggyilkos, — az alámerülés előtt — tizenöt napot töltött böjtben, imádkozásban. Vezeklésének hírére az angol király s udvara is a helyszínen termett. Ekkor, Vesszős mestert a britek uralkodóiának jelenlétében bocsátották be Szent Patrick purgatóriumába. A kénköves, füstökkel, gázokkal, lidércfényekkel teli barlangban kegyetlen látomások, hallucinációk törnek a — nyilván tökéletesen legyengült — zarándokra. Maga az Ördög is megjelenik neki, s egyik, régi, itáliai szeretője képében megkísérti Vesszős mestert. György úr már-már hajlik is arra, hogy engedjen a tetszetős kárhozatnak és engedjen a világszép leányka alakjában ungorkodó ördögnek. Ám ekkor megjelenik neki a kardos Szent Mihály arkangyal. Katonás módon elűzi a csábítót, majd kézenfogja Vesszős György mestert, átvezeti a Paradicsomon s megmutatja neki az Örök Üdvösséget. Ekkor — szivborzasztó és vérfagyaló látomásainak sereglete után — Vesszős György végre érzi: megszabadult bűnei batyujától, feloldozást nyert! Kitámolyog a barlangból. De ekkor újabb — s immáron testi — veszedelme támad. A barlang szájánál összesereglett hívők kishíján ír vértanút csinálnak e magyar úrból! Majdnem megjárja, hogy megjárta a purgatóriumot! Csak a britek királyának személyes közbelépése menti meg attól, hogy Vesszős uramat e hívő, jó keresztények ízekre ne szaggassák, csakhogy csontjait eltehessék — ereklyének! A Bars megyei Zseliz faluban néhai Vesszős György mesternek kegyúri templomát egy 1390 körül — bizonyos Máté nevű piktor által — festett falkép ékesíti. A falképet az 1364-ben elhalt Vesszős György leánya, Margit asszony készítette. Jelenetsora a ravatalán nyugvó — állig betakart, beretvált arcú, hosszú hajú — Vesszős Györgyöt, a Szent Patrick barlang vezeklőjét, mint egy ún. isteni „külön-ítélet" szenvedő alanyát ábrázolja. Ravatala felett az Ördög civakodik az Örző-angyallal. Az Ördög mondat-szalagja ráolvassa Vesszős György mesterre: — Jól ismerem e lelket! Bűnökkel teli az, mint Ninivé városa! Mire az Őrző-angyal: -- Ha vétkezett is, halála gyötrelmében segítséget kért! Krisztus és Szűz Mária is beleszól az Ördög s az Őrző-angyal perébe. Krisztus az Atyaistenhez fordul, Vesszős lelkiüdve érdekében: — Atyám, nézz sebeimre s tedd meg, amit anyám kér! És az Űr: — Fiam! Minden kérésed teljesítem! Semmit meg nem tagadok tőled. Az isteni különítélet példázza: az úr nemcsak a pokolban, de a mennyországban is úr! Ennek az elvnek jegyében a feltámadáshoz Vesszős uramnak nem kell megvárnia, — mint más földi halandónak —, az ún. utolsó ítéletet! Az égben is akad protekciója s így privát — ma úgy mondanánk: maszek — isteni ítéletben s kegyelemben részesül. Tar Lőrinc pokoljárása Még emlékezetesebb Tar Lőrincnek — igazi nevén Rátold nembeli Pásztói Lőrincnek — 1413 évi pokoljárása. Tar Lőrinc, aki Zsigmond király budai udvarának ismert alakja, a császár-királynak kedvelt, sokat foglalkoztatott diplomatája volt, 1413-ban vágott neki a purgatóriumnak. Históriáját utóbb a nép is ajkára vette, majd pedig a Tar Lőrinc pokoljárásáról szóló népéneket Tinódi Lantos Sebestyén öntötte végleges formába. Tar nem afféle marcona hadfi, mint Vesszős György volt. Az ő lelkiismeretfurdalásainak más az oka. Tar Lőrinc addig művelte magát s bújta a könyveket, amíg kétség támadt benne a keresztényi vallás egyik másik dogmája — így a lélek létének s a lélek halhatatlanságának tana — iránt. Tar ugyancsak felkereste Szent Jakab compostellai sírját. Majd e zarándoklása után ő is elzarándokol Írországba, a Szent Patrick barlangjához. Itt a purgatóriumban — nagy meghökkenésére —tüzes nyoszolyát lát, amelyet négy magyar úr tartogat nem kisebb ember, mint Zsigmond király számára. Az egyik úr egy hamis dézsmát szedető püspök volt, másik csaló kancellár. A harmadikat dúlásai juttatták a purgatóriumba, míg a negyedik nemesúr hamis vámok szedetése okán égett. De a megigazulását kereső Tar Lőrinc e pokolban — nem kis elképedésére — magát Zsigmond királyt is felfedezte. A király-császár ezúttal tüzes kádfürdőben ült. Előtte pártájukat-vesztett lánykák illegtek s forgolódtak, meg szép menyecskék, kiknek a Német —Római Birodalom, Magyar- és Csehország ura e földön „megmérte köldököket, hosszúságukat és szép tőgyüket. . ." A látottak alapján Tar Lőrinc bizonyára nem kételkedett többé a lélek létében s halhatatlanságában. (Z. L.) ördögárok Sokan egyet sem ismernek belőle, pedig négy is található Budapesten. Az egyik a rákoscsabai Száraz-hegynél van és nagy esésű, mély medrű. A másik Nagytétény határában, az ismertebb Diósároktól Ny-ra. Ez tulajdonképpen vízfolyás nélküli asszóvölgy. Ördögároknak hívták a Rákos-patak egyik fattyú ágát. Végül a legjelentősebb a Budai hegységben két forrásból fakadó Ördögárok, amelyik 18 km-es lefutás után az Erzsébet-hídnál torkollik a Dunába, ami a pesti partról is jól látható. Többen kérdezték már hogy mi az oka ennek a névnek ? A nem nehéz válaszhoz hívjunk segítségül néhány hasonló helynevet. A Farkas-völgy és az Irhás árok közötti hegyhát K-re kiugró sziklás vége szószékhez hasonlít. Németül Teufelskanzel volt a neve, ami magyarul az Ördög szószékének felel meg. Ma Ördögoromnak hívják. A képzelet szerint ilyen veszedelmes helyre csak az ördög merészkedik. A néphit szerint a solymári Zsíros-hegyen levő Ördöglyuk barlang szeszélyes járataiban maga az ördög lakik. A rákoscsabai Ördögárok különösen mély, veszélyes bevágódása miatt kaphatta a nevét. A Rákos-patak elágazását más okból hívták így. A mai Váci út 109. sz. ház mögött állott hajdan az Ördögmalom, németül Teufelsmühle s ennek hajdani tulajdonosát hívták Teufel-nek, vagyis Ördögnek. A legnevezetesebb Ördögárok, a budai, romboló áradásai miatt jutott mai nevéhez valamikor a XVIII. és XIX. század fordulóján. A jelenlegi csatornázott és rendezett Budán nehéz elképzelni, hogy ez a sekély vizű patak pokoli pusztítást végezhetett egykoron, hiszen néha még ki is szárad. Vízgyűjtő területe azonban nagy és felhőszakadások alkalmával annyira megduzzadt, hogy magával sodorta a tabáni viskókat. Legutoljára 1875. jún. 26-án lépett ki a medréből. Ekkor elhatározták, hogy befödik, amit 1878-ban meg is valósítottak. Azóta a Riadó u.-tól a Dunáig zárt mederben folydogál. És nem is viselkedik ördöngösen, de a régi név tovább él, mert a helynevek sokszor élik túl a kiváltó ok fennmaradásának idejét. Az Ördögárok név egyébként azonos a szláv Csrtvi jarekkel, ami az Alföldön futó Csörsz árka elnevezésben él. Puruczki Béla 40