Budapest, 1968. (6. évfolyam)

7. szám július - Dr. Berti Béla, Mezei András, Dr. Zoltán Zoltán, Polgár Károly írásai

várható, a szállodák, munkásszállások, kollégiumok szobaszámának emelkedése miatt. Öt-hat év múlva jelentkezik majd az 1953— 54. években születettek családalapítási és ezzel együtt lakásigénye is. A jövőben mutatkozó lakásigényt két csökkentő tényező figyelembevételével állapították meg: az albérlet egyelőre 30 ezer családegység számára elfogadható megoldást jelent; és a jövőben is még 20 ezer család (szemben a mai 60—70 ezerrel) más — rokon — családdal fog együtt élni. így a jelentkező lakásigény 50 ezerrel kevesebb. Az elkövetkező tíz-tizenöt év alatt az átlagos családnagyság csökkenése várható. Bár a születések száma előreláthatólag emelkedni fog, a lakosság elöregedése miatt a halálozásoké is emelkedik majd. Annak ellenére, hogy a népességnek Budapestre való feláramlása a vidéki ipartelepítések, a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a fővárosi iparfejlesztési politika miatt csökkent és továbbra is csökkenni fog, másfelől az új gazdasági rendszer bevezetése következtében az ipari létesítmények kitelepítésének üteme lelassul. A fővárosi ipar viszont az ipari technológia korszerűsítése révén növekedik anélkül, hogy az ipari dolgozók száma jelentős mértékben emelkedne. Viszont nagy számban települtek le a fővároson kívül olyanok, akik budapesti munkavállalók, és várnak arra a lehetőségre, hogy véglegesen itt telepedjenek le. Bár a lakások száma évről évre a népességszámnál nagyobb mértékben emelkedik, a fővárosi lakáshelyzet javulása — a már említett okoknál fogva — nem várható. Az előreszámítások szerint 1980-ban is még 55 ezer család lakásigénye vár még kielégítésre. A népmozgalom és lakásépítési tevékenység fő eredményei Budapesten az 1946—1967. évek között Millió 2 Lakásépítéspolitikánk legfőbb törekvése az, hogy a családnagyságnak megfelelő férőhelyszámú, területű és felszereltségű lakások épüljenek. Egy-másfél évtized múlva már várható az átlagos családnagyság növekedése, ezért a kétférőhelyes (egyszobás) lakások számát csökkenteni, a nagyobb lakásokét pedig növelni kell; mégpedig az ötnél több férőhelyesekét a IV. ötéves tervben kisebb, az V. ötéves tervben már nagyobb mértékben. Budapest lakásépítési tervei között tehát nemcsak a mennyiségi lakáshiány megszüntetése szerepel, hanem megoldást nyer még a fővárosi lakásállomány nagysága és minősége szerinti összetételének további javítása is. A jelenlegi III. és a további ötéves tervidőszakok alatt felépülő új lakások egészséges környezetben épülnek, közművekkel jól ellátottak, a legtöbb közülük — a lakótelepiek mind — távfűtéses lesz. A lakótelepszerű, állami erőből történő koncentrált lakásépítések, avult városrészek rekonstrukciója és a peremvárosrészek új városközpontjainak kialakítása, nem kevésbé a társasházak lakásépítései fogják kielégíteni a mennyiségi és minőségi lakásigényeket egyaránt. A kelenföldi lakótelepen első ízben használt házgyári és más fejlett technológiák egyre szélesebb körű, évről évre növekedő alkalmazása a biztosíték erre. Dr. Berti Béla VASVÁRI ISTVÁN REGGEL Éjsötét szobám zsaluin bekacsint a nap, aztán préseli vékony szálait a heverőre; a reggel illatát hozza, szelet az ifju-zöld fákról; a járdáról egy jácint leheletét, mit otthagyott a nótázó utcaseprő. Hej, emberek, énekeljetek: tavasz van. A Ligetben buzgó dongó röppen orgonariigyre, harmat-fű között indulnak zarándok hangyák. Cseng a homály is. A Dunáról és a Gellért-hegyről árad a víz és a szirt sóhajtása. Én is sóhajtok, hogy szabaduljak a rámburkolt gonosz éjszakától, tisztátlan ajkak átkaitól, szemmelverésétől s ráolvasásától konok irigyeknek. Az ablakhoz megyek. Röppentem a redőnyt és pirosmezejü nap hajol szobámba. Budapest zengése, hajnala, frissülő levegője leheli: élek. Ez lobban könyveimről és erdőszín ebem borostyán-szemében. 27