Budapest, 1968. (6. évfolyam)

7. szám július - Szamos Rudolf: Szellem és erő

forgalom miatt új öltözők építésére volna szükség. A Fürdőigazgatóság a Palatínus strand hasonló jellegű munkáinak befejezése után kezdi meg a medencék burkolását. A tervekben szerepel a jelenlegi úszómedence befedése és az öltözők fűtéssel való ellátása, hogy télen is használható legyen. A csepeli strandfürdő ú\ létesítmény: 1962-től üzemel. Melegvízellátását a percenként 1500 liter hozamú 46 Celsius fokos hévvizet adó mélyfúrású kút biztosítja. Területét az elmúlt években bővítették, ezért új öltözők építésére is szükség lenne. A langyos vizű strandok a Duna jobb partján épültek. Általában idényjellegűek; csak a Lukács üzemel egész évben. A kétrészes Lukács uszoda medencéi szabálytalan alakúak. Nagyobb medencéjét a József-hegy lábánál fakadó Malomtó forrás, a kisebbet a gyógyfürdő udvarán levő Rómaiforrás vize táplálja. Mindkettő 21 — 22 Celsius fokos. Bő vízhozamuk lehetővé teszi a nagy utánfolyást és a mindennapos vizcserét. Az uszoda jelenleg teljesen elavult, medencéit és öltözőépületét korszerűsíteni kell. A Rudas uszodát — teljes felújítás és korszerűsítés után — a múlt év elején nyitották meg újra. Ide a közönség — főleg fiatalok — elsősorban úszni jár: az iskolai úszóoktatás legjelentősebb helye. * A Római fürdő forráscsoportja egykor Aquincumot látta el vízzel. Természeti adottságai mellett a szép strand egyik előnye, hogy HÉV-vel és autóbusszal jól megközelíthető. Tíz, 23 Celsius fokos kút látja el vízzel. Nyáron a napi forgalom meghaladja a tízezer főt. A tervek szerint a Szentendrei út felőli oldalon egy úi hullámmedence épül. (Sajnos, egy benzinkút is . . .) A Csillaghegyi Árpád strand 1920-ban nyilott. A dús növényzetű domboldalra települt strand területén a Fürdőigazgatóság a külföldiek részére korszerű túristaszáilásokat épített. Némi problémát csak az jelent, hogy a hegy lábánál fekvő medencék mindössze a kora délutáni órákig kapnak napot; a terület nagy része erdős, meredek, s így kevés a pihenő- és napozóterület. E hátrányok megszüntetése érdekében már ebben az évben megkezdik a strand fölötti hegytető kiépítését, ahol hullámfürdő és napozóterület létesül. A tervekben szerepel még egy berendezés építése is, amely a vizet 28 — 30 Celsius fokra melegítené — így lehetővé válna, hogy a Csillaghegyi fürdő a téli időszakban is üzemeljen. A Pünkösdfürdői strand az 1965-ös árvíz idején teljesen tönkrement. Azóta — korszerűsítve — újjáépítették. Medencéit beburkolták, s a Duna felől új árvízvédelmi gátat kapott, mely 8 méteres vízállás esetén is megvédi az elöntéstől. A többi strandfürdő hálózati vízzel üzemel. A főváros külső kerületeiben hét ilyen strand található. Nagyon kevés! Fontos program tehát: új strandok építése a peremkerületekben. A közönség egyre jobban kedveli a napozóterületeken elhelyezett zuhanyozókat, és mindinkább igényli a meleg étkezési lehetőségeket. Ezért az illetékesek arra törekednek, hogy a nagyobb strandokon mindenütt megvalósuljon a vendéglő rendszerű étkezés, és minél több zuhanycsoporttal ellátott napozóterület létesüljön. A tervek szépek. A főváros évi beruházási kerete azonban egyelőre csak a felújításokra és a fürdők karbantartására elegendő. Üj strandfürdő csak több év alatt épülhetne, a megtakarított beruházási alapokból. Célszerűnek találnánk tehát, ha új gyógyfürdőinket és strandjainkat a Duna-Intercontinental szállóéhoz hasonló módon, részben idegen tőkével építenék. így egyegy strandfürdő felépítése a hagyományos 4 — 5 év helyett egy- másfél és alatt megvalósulhatna. Javaslatunk: a Fővárosi Tanács tárgyalja meg és kezdeményezze a külföldi hitel- és kooperáció lehetőségét! Figyelembe véve az igények növekedését, elsősorban a strandhálózat kiépítése a fontos; hogy Budapest ne csak gyógyfürdőiről, de strandjairól is híres legyen. T. P. 14