Budapest, 1968. (6. évfolyam)

7. szám július - Dr. Tóth Imre: Százéves a Láng Gépgyár

A Láng gépgyárat 1868-ban alapította Láng László. Az 1867-es kiegyezés eredményeképpen Magyarországon is fejlődésnek indult az ipari élet, s a Láng gyár hivatása az lett, hogy erőgépekkel lássa el a kibontakozó magyar ipart. A XIX. század klasszikus hajtógépe a gőzgép volt. Noha az első gőzgépet Magyarországon nem a Láng gyár, hanem Rökk István gépgyára készítette 1858-ban, a műszaki irodalom úgy tartja számon, hogy az első „nagy gőzgép" a Láng gyárból került ki 1874-ben. Ez 49 lóerős volt, s József főherceg alcsuti uradalmában állították fel. Ebben az időben angol és cseh gépgyárak szállították a legtöbb gőzgépet hazánkba, s a Láng gyár hosszú évek szívós munkájával nemcsak a hazai piacon versenyezett eredményesen a külföldi gyárakkal, hanem 1885-től kezdve már külföldön is versenyképessé vált. A gyár a hitelbank közreműködésével 1911-ben részvénytársasággá alakult át, s így működött 1948 március 26-ig, az államosításig, mikor kezdetét vette a szocialista üzem kibontakozása. A gőzgép korszakban a Láng gyár látta el hajtógéppel az ország igen sok jelentős üzemét. Láng gőzgépek üzemeltek a Rimamurányi Vasműben, a Salgótarjáni Kőszénbánya telepein, a Zólyom-Brezói Vasgyárban, a Diósgyőri Vasgyárban, a Magyar Általános Kőszénbánya tokodi telepén. 1910 óta a Láng gyár gőzturbinái hajtják az ország igen sok villanyerőművének generátorát. A gyár országos jelentősége mellett ki kell hangsúlyoznunk: a fejlődő főváros létesítményeinél, közműveinél is mindenütt találkozunk a Láng gyár nevével. A „Budapesti Vízvezeték" szivattyúit már 1876-ban Láng gőzgép működtette. A Vízművek, a Gázművek, az Elektromosművek telepein mindenütt Láng gőzgépekkel találkozhatott az elmúlt idők technikusa. 1913-ban a Láng gépgyár kiadott egy kis füzetet, melynek címe „Gőzgépek jegyzéke". A füzet megjelenéséig a gyár 2158 db gőzgépet gyártott, s ez a lista magában foglalja jóformán az egész magyar ipar keresztmetszetét, 1874-től, 1913-ig. Ebben az időszakban alakult ki a fejlett budapesti malomipar, s fővárosunk Európa legelső malomipari városa lett. Az első malomipari gőzgépet 1874-ben szereltette fel Láng László, a Lujza gőzmalomban. 1878-ban Haggenmacher Henrik gőzmalma kapott Láng gőzgépet, s ezt követően az Erzsébet, a Pannónia, a Gizella, és a Hitelbank gőzmalmai egyaránt Láng gőzgéppel hajtották meg őrlőgépeiket. A malomipari gőzgépek közül az egykorú sajtó legtöbbet emlegette a Pannónia gőzmalom 1300 lóerős triplex gőzgépét. A gyár legnagyobb teljesítményű gőzgépe 1892-ben készült el. A 4150 LE-s ikerhengervonó gépet a Diósgyőri Vas- és Acélgyár rendelte. Ez a gép több mint 30 éven át hajtotta az akkori Magyarország legnagyobb durvahengersorát. Az országos energiaszolgáltatás megteremtésében már a gőzgép korszakban is igen j elentős szerepet játszott a Láng gyár. Az 1880-as évek elején fejlesztette ki az áramfejlesztő generátorokat meghajtó gőzgépet. A főváros és az ország elektromos árammal való ellátása úgy indult meg, hogy Egger Béla és Tsa, a Siemens és Halske Művek, vagy a Ganz és Tsa gépgyár szállították a generátort, a Láng gépgyár pedig a generátort meghajtó gőzgépet. A fejlődés során az Egger Béla féle cég, melyből kialakult az Egyesült Izzó, felhagyott a generátor-gyártással, a Siemens Halske pedig a magyar piacon háttérbe szorult a Ganz gyár mögött. így jött létre a magyar ipartörténet egyik legjelentősebb kooperációja: A Ganz, illetve később a Ganz Villamossági Művek, szállították a generátort, a Láng gyár pedig a meghajtó gőzgépet. Az együttműködés első esztendeje 1883 volt. E sikeres összmunkának oroszlánrésze lett az ország elektrifikálásában. Meg kell említeni, hogy a kooperáció lényegében még ma is tart, természetesen a meghajtó erőt ma már nem gőzgép, hanem nagy teljesítményű gőzturbina szolgáltatja. Az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott a Láng gyár egy 1300 LE-s generátorhajtó gőzgépet, s azt Grand Prix-vel és aranyéremmel jutalmazták. A kitüntetés hozzájárult a gyár nemzetközi elismeréséhez, s növelte az exportot. A gyár életrevalóságát igazolja, hogy maga is exportált. A korai időszak kiemelkedő export tevékenységei: gőzgépek szállítása, az osztrák Általános Villamossági Társaság bécsi áramfej-Id. Hampl Rezső 64 éve dolgozik a Lángban, ma 78 éves Hegesztés a gyár modern csarnokában Európa legnagyobb portál automata marógépe (Gink Károly felvételei) lesztő telepére 1889-ben, majd azt követően a bécsi lipótvárosi telepre. Láng gőzgépek kerültek az oroszországi Ludinovóban működő Melzow féle gyárakba. 1898 —99-ben a Ganz-zal karöltve szerelt fel a Láng gyár egy oroszországi erőművet, Szentpétervárott. Ugyancsak Ganz generátorokhoz szállított a gyár 12 db gőzgépet Kínába, a Kelet-Kínai vasutak áramfejlesztő telepe részére. A Láng gyárban a gőzgép korszak 1905-ig tartott. A századforduló táján a gőzgép elveszítette vezető szerepét, háttérbe szorult a gőzturbinák és a belsőégésű motorok mögött. A gőzgép gyártás klasszikus időszakában gyártott a Láng gyár gőztúlhevítőket, darukat, transzmissziókat, gőz-és levegőkalapácsokat is, de az uralkodó gyártmány, mellyel országos és európai hírnévre tett szert, a gőzgép volt. Láng László, aki magas szintre fejlesztette a hazai gőzgépgyártást, 1914 január i-én meghalt. A gyár tényleges vezetésétől már néhány év,'el korábban betegsége miatt visszavonult, s a gőzturbina gyártásának bevezetése fia, Láng Gusztáv nevéhez fűződik. A gőzturbinagyártás 1903-ban vette kezdetét, s mind a mai napig tart. Fejlődése beláthatatlan időre biztosítottnak látszik. Az első gőzturbina 1905-ben hagyta el a gyárat, s a csehországi Witkovitzi Bánya és Kohóműben került felállításra. Ennek teljesítménye 300 LE volt. Ma már a gyár 100 megawattos turbinákat is készít, ez átszámítva 136 000 LE-t tesz ki. Az első világháború előtt sok turbinát szállított a gyár a császári és királyi haditengerészet számára. Ebben az időszakban a legnagyobb teljesítményű gőzturbina a főváros Elektromos Művei kelenföldi telepe számára készült. Az 1916-ban felállított turbina 15 000 LE teljesítményű volt. A két világáború között tovább folyt a kelenföldi erőműtelep bővítése, majd a Mátravidéki erőközpont is Láng gyári turbinákkal üzemelt. Ebben az időszakban az export zömében Jugoszláviába és Romániába irányult. A felszabadulás utáni években a háború által súlyosan megkárosodott energiarendszert kellett újjáépíteni. Nemcsak a magyar erőművek kaptak új turbinákat, hanem igen sok gőzturbinát exportált a gyár baráti országokba, is. A felszabadulás utáni legnevezetesebb típusok: 6000 KW-os elvételes kondenzációs típus. Ezeket a Szovjetunióba, és Kínába is szállította a gyár. A 12000 KW-os kettős elvételes kondenzációs gőzturbinák a Szovjetunióba és Bulgáriába mentek. 24 000, majd 34 000 KW-os elvételes ellennyomású gőzturbinák Lengyelország részére készültek. A magyar energiarendszer számára 18 db 32 MW-os gőzturbina készült. 1959-ben a Tiszapalkonyai Hőerőműben már 50 MW-os gőzturbinát helyezett üzembe a Láng gyár. Ilyet kapott az Oroszlányi és a Pécsi Hőerőmű is. Az első 100 MW-os gőzturbinát 1966-ban szerelte fel a gyár a Bánhidai Erőműben. Jelenleg a 200 MW-os turbina fejlesztésén dolgoznak a gyár fejlesztő üzemmérnökei. A Láng gyár 1910-től kezdődően a Dieselmotorok gyártására is rátért. Az első Dieselmotor 20 LE-s, sűrített levegővel indított kompresszoros motor volt, s a Déli Vaspálya Társaság murakeresztúri telepén állították fel. A gyártás első két évében az alábbi villanytelepek kaptak Láng Diesel-motort: Csíkszereda, Szekszárd, Vajdahuny ad, Mátyásföld, Paks, Segesvár, Tatatóváros, Újvidék, Galgócz. Ezek közül a legnagyobb teljesítményű a Galgóczra szállított 1000 LE-S Diesel-motor volt. Ezek a helységnevek érzékeltetik, hogy a Láng gyár az országos energiaszolgáltatás kifejlesztésében továbbra is igen jelentős szerepet játszott. Az 1920-as években 120 LE teljesítményű vasúti motorokat is gyártott a vállalat Dieselmechanikus, sőt a világon az elsők között Dieselelektromos mozdonyokba. 1928-ban a Szegedi Gazdasági Vasút 4 db ilyen jellegű motort kapott. Az 1930-as évek elején kifejlesztette a gyár a Láng Diesel teherautó-motorokat is. Egy ilyen motor 1935-ben a Moszkva —Tbiliszi—Moszkva útvonalon rendezett teherautó versenyen 20 világcég autója között a harmadik helyezést érte el. Ettől kezdve ezt a típusú motort sorozatban gyártották, s a budapesti autóbuszok motorjait 4