Budapest, 1968. (6. évfolyam)

6. szám június - Pereházy Károly: A régi Ház

A főváros életéből Vöröskeresztes egészségügyi állomás jelen­leg a Római-parton, a Normafánál és a Hűvösvölgy­ben működik, de szükség lenne újabb segélyhelyek­re a hárs-hegyi kemping területén és másutt is. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a kirándulóhe­lyeken és a fürdőkben a vendéglőket, az árudákat és a büféket. Azt tapasztalták, hogy az árut sok helyen szabálytalanul raktározzák, nem hűtik megfelelően a gyorsan romló élelmiszereket, felületesen moso­gatják a poharakat, edényeket. A Fővárosi Tanács álláspontja: az erdőkben vagy a zsúfolt fürdőkben sem lehet elnézni az egészségügyi szabályok meg­sértését, sőt, a zsúfoltság miatt még nagyobb gondot kell fordítani az egészségügyi követelményekre. Az egészségügyi utasítások értelmében például minden nagyobb strandon kell hogy legyen külön gyermek­medence is, három nagy strandunkon azonban máig sincsen. Több, kicsiknek szánt medence nem felel meg az előírt méreteknek, s gyakran felnőttek is használják. Budapesten 17 048 munkahely várta a jelent­kezőket április elején az iparban, a kereskedelem­ben, a közlekedésben és az egyéb ágazatokban; mégpedig 10 817 férfi és 6231 nő találhatott volna munkát. A legtöbb dolgozót a kohászat, a fémfel­dolgozó- és a vegyipar tudná foglalkoztatni. Külö­nösen kevés a lakatos és a forgácsoló. Az építőipar azonnal több mint 2000 dolgozót, jobbára szak­munkásokat venne fel. Érdekes jelenség: néhány évvel ezelőtt még a keresett munkaerők zöme se­gédmunkás volt, most viszont inkább szakmunkást hívnak. Ennek egyik oka, hogy a nehéz, a segéd­munkások által végzett munkák nagy részét gépesí­tették. A könnyűipar majdnem 3000 nőt tudna azonnal alkalmazni, viszont csak nagyon keveset egyműszakos munkakörben. Ismét több utcanevet nyilvánítottak védetté. Például: IV. Istvántelki út és Január 10. tér; XIV. Amerikai, Fogarasi, Mexikói, Szentmihályi út, Szugló, Törökőr, Rákospatak utca, Rákos tér; XV. Mogyoródi, Pestújhelyi, Régi Fóti út, Páskom-dűlő, XVI. Csömöri út; XVII. Cséplő, Csordakút, Erdő­dűlő, Felsőbánya, Felsődűlő, Fuvaros és Gázló ut­ca; VIII. Cserép, Iparvasút utca és Halmi út; XIX. Nagykőrösi út; XX. Nagykőrösi út; XXI. Fácános és Fürjes utca, valamint a Dunadűlő; a XXII. kerü­letben pedig a Felsősas utca. A történelmi időkből a második világháború után Budapestnek mindössze 42 középülete, 184 lakóháza és 55 egyházi épülete maradt az utókorra. A műemlékvédelemre 1968-ban 228 millió forintot fordítanak, ebből 70 milliót a Várpalota helyreállí­tásara, s 9 és fél milliót a Parlament épületére köl­tenek. Az Akadémia utcában levő Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületének restaurá­lása 18 millió forintba kerül. Az összegből jelentős rész jut a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Mú­zeum, az Operaház, a Műcsarnok és egyéb műem­lékek folytatólagos felújítására. A Műemlékfelügye­lőség idei programja: saját bevételi forrásból a fő­város a tavalyi 50 millió forinttal szemben 77 milliót fordít a budapesti műemlék-épületek megóvására. A többi között tatarozzák az 1816—1830-ig épült Kálvin téri református templomot, s megkezdik a Petőfi téri görögkeleti templom tatarozását. A műemlékek helyreállításának ez évi terveiben sze­repel a Dohány utcai zsinagóga sírkertjének, s a zsidó mártírok mauzóleumának felújítása. Javult az élelmiszerek minősége a főváros­ban. Egy ev alatt a kifogásolt füstölthús és szalonna aránya 11 százalékról 3 százalékra csökkent. A fel­vágottakminősége nem változott — csak a gyulai kolbász minőségével voltak elégedetlenek a vásár­lók: a megengedettnél több zsírt találtak benne. A kenyérnél 5,5 százalékról 3 százalékra csökkent a kifogásolt minőség aránya. A péksüteményekre to­vábbra is sok a panasz: a zsemle gyakran kisebb az előírtnál. A palackozott tej kivételével javult a tej minősége. Ezzel szemben a megvizsgált sajtoknak 27 százaléka nem felelt meg a szabványoknak, s romlott a túró minősége is. Egyéb kifogások: a ná­polyi és a keksz több ízben av;is ízű, gyakran áru­sítanak a boltok lejárt szavatossági idejű csokolá­dékat. javult a palackozott üdítők minősége, a ki­fogásolt italok aránya harmadára esett. Az ellenőr­zés folyamán megállapították, hogy sok helyen vi­zezik még a bort. Sok jogos panasz volt a pörkölt szemes kávéra. Az I. osztályú kávénak fanyar, vagy savanyú mellékízét találták, a kávét nem pörkölték meg kellően. A felszámolandó lakótelepek lebontására sürgősségi sorrendet kell meghatározniuk a kerüle­ti tanácsoknak, úgyszintén a lakók elhelyezését szolgáló kedvezményes lakásépítési akció lebonyo­lítására. A rendelkezésre álló erőforrásoknak több mint a felét elsősorban a városok, illetve a városia­sodé és üdülő jellegű községek belterületét, az el­sőrendű főútvonalak és vasútvonalak környékét "el­csúfító telepek sürgős megszüntetésére kell for­dítani. Természetesen ugyancsak fontossági sorrend­ben első helyen állanak az idegenforgalmi jelentő­ségű külterületeket elcsúfító régi telepek. Több mint 6400 férőhely várja ebben az évben az általános iskolát elvégzett tanulókat a főváros szakközépiskoláiban, szakmunkás-tanuló iskolái­ban, valamint gyors- és gépíró iskoláiban. A szak­középiskolákban 152 a férőhelyek száma. Húsz szak­munkás-tanuló iskolában 5600 hely vár betöltésre, esztergályos, géplakatos, villanyszerelő, víz- gáz­szerelő, valamint textilipari, konzervipari, élelmi­szeripari és egyéb szakmákban. A gép- és gyorsíró iskolákba 665 tanulót várnak. A múlt évi közlekedési statisztikák elem­zéséből a főváros szakemberei néhány jellemző adatot nyertek. Az első: a főváros forgalma feltű­nően nő. 1967-ben az előző évhez képest 18,7 szá­zalék volt a növekedés, ami azt jelenti, hogy napi 682 ezer utas és 180 ezer tonna árú szállítása bonyo­lódott a pesti utcán. Ami a járműveket illeti, jelen­leg 132 ezer gépjárművet tartanak nyílván, ebből 42 ezer a magángépkocsi. Budapest lakosságának csaknem 10 százaléka (179 587 személy) rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel. A hazai járműforgal­mat jelentősen növelték az idegen járművek: 1967 első tíz hónapjában 448 ezer külföldi személygép­kocsi járt Budapesten, a legtöbb júliusban és augusz­tusban: 262 000. A demográfiai hullám az 1967—68-as tanév­ben érte el a középiskolát. Az általános iskolai ta­nulók száma 14 476 fővel csökkent. A középiskolai tanulók száma elérte az 58 710 főt, és emelkedett az egy tanulócsoportra jutó gyerekek száma. Az új tanévben megváltozott a szakközépiskolák és a gimnáziumok aránya. Hat gimnázium helyén szak­középiskola nyílt és elkészült a Szépvölgyi úton egy új iparitanuló-iskola. Az elmúlt évben a kiskereskedelem 32 mil­liárdos forgalmat ért el a fővárosban. A bevétel 2,5 milliárddal volt több az előző esztendőhöz viszo­nyítva. Az élelmiszerek vásárlásafigyelem re méltóan emelkedett; kávéból 13 százalékkal, gyümölcs­ből 4 százalékkal, narancsból 24 százalékkal több fogyott, mint az azt megelőző évben. A liszt, rizs, burgonya és a zöldség forgalma ugyanakkor csök­kent, mint ahogy csökkent a vendéglátásban az elő­fizetéses ételek aránya, szemben az étlap szerinti étkezéssel, amely 11 százalékkal emelkedett. Leg­nagyobb arányú a tartós cikkek vásárlásának növe­kedése: 12 százalékkal volt magasabb a forgalom 1967-ben, mint 1966-ban. A ruházati forgalom emel­kedését elősegítette a külföldi termékek fokozot­tabb behozatala. A gyapjúszövetek vásárlása 18 százalékkal nőtt, műszálszövetekből nem tudták ki­elégíteni az igényeket. A budapesti orvosok több mint egyharmada 35 évnél fiatalabb. A közhittel ellentétben meglepő képet mutat anyagi és szociális helyzetük: 90 szá­zalékuk alapbére nem haladja meg a 2000 forintot, s 80 százalékuk összjövedelme — pótlékkal, ügyeleti díjakkal — 3000 forint alatt van. Magánpraxist csu­pán 2 százalékuk folytat, s ennyinek van másod­állása is. Az ifjú orvosok kétharmada házas, 42 szá­zalékuknak egy vagy két gyermeke van. Négyszáz hallgató részére kollégium épüt a Kinizsi utca—Közraktár utca sarkán, a Marx Károly közgazdaságtudományi egyetem kasszájából. 1969 végére a kollégium tető alá kerül. A IX. kerületben több nagyszabású építkezéshez fognak: a Szamuely utca 44. számú telken egy nyolcemeletes MHSZ székházat emelnek. A Hámán Kató út és a Vaskapu utcasarkán pedig tízemeletes munkásszálló készül. Az Ecseri út 5. szám alá vendéglátóipari szakközép­iskolát terveznek és tovább folytatják a Nagyvásár­telep rekonstrukciós munkáit. Ezer személyre főző­konyhát, és zuhanyozót, öltözőt magában foglaló szociális épületet emelnek. Budapest lakosságának 78 százaléka a város pesti oldalán lakott 1940-ben, 1967-ben már csak 76 százalék. Vagyis csaknem minden negyedik fő­városi ember budai lakos. Észrevehetően csökkent a belső pesti kerületek lakossági. Ma az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben harmincezerrel kevesebb ember él, mint 1910-ben. 1910-ben a főváros népes­ségének 50 százaléka, vagyis minden második pesti még itt lakott, ma viszont már csak 27 százalék. A belső negyedekben egy hektár területen ezer ember található, a külső negyedekben csak negy­ven. Budapesten egyébként elég alacsony a nép­sűrűség, egy négyzetkilométerre 3744 lakos jutott 1967-ben, míg Prágában 5515, Koppenhágában 7511, Hágában 8828. 1949 és 1966 között a főváros lakos­sága 378 ezer fővel nőtt. Közülük 126 ezren Budán, 252 ezren Pesten telepedtek le. A legnagyobb a XI. kerület gyarapodása: 46 ezer fővel emelkedett. Jelentősebb még a XIV. és a XVIII. kerület fejlődése. Budapest lakossága egyébként a legutóbbi két nép­számlálás között 214 ezer fővel, azóta ismét 180 ezer fővel gyarapodott. Vagyis nem egészen húsz év alatt annyival növekedett a lakosság, mint Debre­cen, Pécs és Szeged jelenlegi lakossága. A főváros lakószámának növekedése 1950 és 1968 között na­gyon gyors volt. Az ütem azóta lassult. Ma az or­szág területének 2,3 százalékán lakik hazánk népes­ségének 23,5 százaléka. A Fővárosi Népművelési Tanács felmérte hat év népművelési munkáját. Megállapította: a fővárosban naponta 600 ezer napilap fogy el, s egy év alatt 1 millió 400 ezer példányban vásárolnak folyóiratot. A tv elterjedésével csökkent a mozi­látogatók száma (1960-ban 39 millió 800 ezer, 1967-ben 28 millió 800 ezer volt), de a filmek jelentősége megnőtt, hiszen a tv is sugároz filmet. A mozik egy év alatt 160—170 filmet mutatnak be. Nemzet­közi összehasonlításban ez nagyon kevés. A színház változatlan helyet foglal el a főváros kulturális éle­tében. A színházi előadásokat 1960-ban 3 millió 800 ezer, 1967-ben 3 millió 600 ezer néző tekintette meg. Az utóbbi évek leglátogatottabb darabjai: Hamlet, Rozsdatemető, Czillei és a Hunyadiak, Egy őrült naplója, Nyugalom, a helyzet változatlan. My fair Lady, Pillantás a hídról, Mózes, Az ördög és a jóisten, Kaukázusi krétakör. Feltűnően kevés láto­gatója volt a II. Richard, Kerti ünnepély, Karamazov testvérek, Volpone, Rosmersholm, Hippolit, a la­kály, Párizs bolondja című daraboknak. A Budapesti Állami Kereskedelmi Felügye­lőség megállapította, hogy 1968 első negyedévé­ben a vendéglőkben jóval kevesebb volt az árdrágí­tás, a téves számolás, mint az elmúlt évben. A vá­sárlók károsítóit az első negyedévben hatvan esetbe vonták felelősségre. A büntetés átlag négy-ötszáz forint volt. Az új rendelkezések a legmagasabb bírság összegét ezer forintról háromezer forintra emelték fel. A felügyelőség egyebek között azt is megállapította, hogy a vásárlók megkárosításának egyik fő oka, hogy a boltok technikai felszerelése elmarad a megnőtt forgalom követelményeitől. Kevés a korszerű mérleg, hitelesített pohár, ada­golószerkezet. Sok üzleti mérleg pontatlan. Igen sok helyütt forgalomban vannak olyan mérlegek, amelyek csak 20 deka felett mérnek megbízhatóan. A fővárosban az ismeretterjesztő előadások 75 százalékát az üzemekben, intézményekben tart­ják. A legtöbb könyvet is a munkahelyeken köl­csönzik. Újabban a lakóterületeken is megnöveke­dett a népművelési munka. 1967-ben több mint hatmillióan látogatták a területi művelődési ottho­nokat, s az állandó látogatók között sok a nyug­díjas. Az új népművelési kezdeményezések közül kiemelkednek a kerületi, helyi sajátosságokra épülő rendezvények, például: Óbudai Művészeti Hetek, Városligeti Napok. 48

Next

/
Thumbnails
Contents